Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)
Néprajztudomány - Sáfrány, Zsuzsanna: Baranyai tükrösök
BARANYAI TÜKRÖSÖK 227 DÍSZÍTETLEN TÁRGY: (Lásd a 4. képet) 59. 182. 1 Vajszló H: 10,5 cm, SZ: 8,6 cm, V: 1,4 cm. Tésenyben készült, a készítés ideje és a készítő neve ismeretlen. A múzeumba ajándékozással került: 1958-ban. Keményfából (gyökér?) faragott, sárgaréz zsanérral ellátott, fedeles, kitámasztható szerkezetű. Tükör nincs benne. JEGYZETEK 1 Malonyay 1911: 149. 2 Malonyay 1911 :131, Szinnyei II; Ó—Zs. 1901 : 827. 3 Lásd: az első mondatot és Malonyay 1911: 271 „gyujtótartó, tikres és sótartó nagyság és térkitöltés szempontjából bizonyos tekintetben hasonlítanak egymáshoz.' 4 1960, 1961, 1962, 1963 és lásd A JPM gyufatartói (1972—73), és A RRM gyufatartói (Somogyi Múzeumok Közleményei II.) című évkönycikkeinket — pásztorművészeti tárgycsoportokról. 5 Lásd az 1. képet! 6 2. kép. 7 Madarassy 1932: 7. 8 Lásd a tükrösök belsejéről készült fotókat! — 5. kép. 9 Malonyay 1911: 149. 10 A „csap" elnevezést lásd: Malonyay 1911: 149. 11 A zárójelbe tett számok a tárgy leltári számát jelentik. 12 Lásd: korábbi megjegyzéseinket a vésés, spanyolozás, karcolás, domborfaragás technikájának kialakulási sorrendjével kapcsolatban! (JPMÉ 1972—73, a Somogyi Múzeumok Közleményei II.) 13 Több esetben ugyanis piros festéknyomokat találunk a vésett barázdákban. 14 Évszámos tárgyaink: 1821 — 53.25.1.1 1861 — 52.313.1.1 1869 — 1781 1 1871 / 1876 — 53.24.1.2 1877 — 52.297.1.1 52.313.1.1 ? 53.23.1 1879 — 52.294.1.1 1879 — 52.300.1.2 1880 — 52.296.1.2 1885 — 52.303.1.2 1889 — 52.1056.1.2 1892 — 52.295.1.1—2 1893 — 52.302.1.1 1916 — 65.2.1 1922 — 52.301.1.1 15 Viski 1929: 7. 16 A betyárok azért szolgáltak a pásztoroknak kedves témául, mert a nép között a pásztor lelke ezekhez állt legközelebb, hisz túlnyomó része közülük került ki és összeköttetésüket e minőségben is fenntartották. Gönczi 1.944: 428. 17 Legismertebb a halálra táncoltatott lány történetének ábrázolása; Madarassy 1932: 31. kép, Fél— Hofer 1966: 29. kép, Malonyay 1911: 146., 156. tábla. 18 A hatóság azonban 1849 után a cifraszűrt valósággal üldözte. Gönczi 1944: 231. 19 Malonyay: 1911, Bátky: 1906, Madarassy: 1932 — illusztrációs anyagából. 20 A fotókat Nádor Katalin, valamennyi rajzot, térképvázlatot pedig a szerző készítette. IRODALOM Fél, E—Hofer, T. (1966) : Parasztok, pásztorok, betyárok. Emberábrázolás a magyar népművészetben. — Bp. Füzes E. (1960) : A Janus Pannonius Múzeum szarusótartói. — JPMÉ: 257—319. Füzes E. (1961) : A Janus Pannonius Múzeum borotvatartói. — JPMÉ: 139—158. Füzes E. (1962) : A Janus Pannonius Múzeum fa ivópoharai. — JPMÉ: 327—340. Füzes, E.—Mándoki, L. (1963) : Baranya népe. — A JPM füzetei 5. Gönczi, F. (1944) : A somogyi betyárvilág. — Kaposvár. Herman, О. (1914) : A magyar pásztorok nyelvkincse. — Bp. Hoffmann, T. (1950) : 1—2. Dunántúli betyárábrázolások. — Szabad Művészet. Knézy, J. (1966) : A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Kapoli tárgyai. — JPMÉ: 130—148. Knézy, J. (1967) : Somogyi pásztorművészet. — (Kaposvár.) Madarassy, L. (1932) : Dunántúli tükrösök. — Bp. — Monumenta Hungáriáé Ethnologica A. Ethnographica I. Mándoki, L. (1963): Pásztor „faragóiskola". — JPMÉ: 259—277. Malonyay, D. (1911): A magyar nép művészete III. A balatonvidéki magyar pásztornép művészete. — Bp. Manga, J. (1960) : A dunántúli pásztorművészet. — Bp. (Kandidátusi értekezés tézisei.) Manga, J. (1971) : A népi díszítőművészet stíluselemzésének történeti tanulságai. — Bp. Népi kultúra — népi társadalom. — Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve V—VI. 314—323. Manga, J. (1972) : Magyar pásztorfaragások. — Bp. Magyar népművészet 5. (szerk. Ortutay Gyula). Molnár, B. (1956) : Domaházi tükrös 1855-ből. — Néprajzi Értesítő XXXVIII, 271—275. — Bp. Ortutay, Gy. (1941) : A magyar népművészet I— II. — Bp. Sáfrány, Zs. (1972—73) : A Janus Pannonius Múzeum gyufatartói — JPMÉ: 205—222. Szinnyei, J. (1893—1896) : Magyar tájszótár I. A—Ny. — Bp. Viski, K. (1929) : A magyar pásztorművészet 7. — Bp. Viski, K. (1941): Díszítőművészet. In: A magyarság néprajza П.: 226—334.
