Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gungl, Ferenc: A szociáldemokrata szervezetek szerepe az őszirózsás forradalom idején Délkelet-Dunántúlon (1918. szeptember–november)

170 GUNGL FERENC alapján hatalmas, soha nem látott lépést lehet tenni előre."

20 A magyar kormány polgári pártjai a proletárforradalom és az ellenforradalom közötti egyensúlyozó szerepet vállalták, meg akarták akadályozni, hogy a tömegek érdekeinek megfelelően, forradalmi módszerekkel, alulról valósuljanak meg a forradalom célkitűzései. A polgári forradalmat átfejlesszék szocialista forradalommá, létrehozzák a proletariátus diktatúráját. Ehelyett a haladó közép- és kispolgárság, és az értelmiség, vagyis a középrétegek érdekeit és igényeit kielégítő radikális demokratikus reformokat akartak megvalósítani. A revolúció helyett a békés evolúció útján jártak, védelmezték a polgári rendszert. Október 31-én a Károlyi-kormány táviratot küldött Pécs város tanács vezetőihez, hogy a pécsiek is csatlakozzanak a forradalomhoz. A városi tanács vezetői rendkívüli közgyűlést hívtak egybe, felolvasták a táviratot, a törvényhatósági bizottsági tagok egyhangúlag csatlakoztak a magyar kormányhoz, elfogadták a nemzeti tanács kiáltványát. November 1-én Pécsett, a Széchenyi téren 20 000 munkás, paraszt, polgár, értelmiségi gyülekezett, vörös, nemzetiszínű zászlókat lengettek, sapkájukra szalagokat tűztek. A zenekarok indulókat játszottak, a tömeg lelkesedése határtalan, mindenki énekelt. A koalíciós pártok szónokai, és egyéb szervezetek megbízottai felszólalásai közben jelszavakat kiáltoztak, amelyeket a tömeg kórusban megismételt. Éljen a forradalom! Éljen a proletariátus ! Éljenek az orosz elvtársak ! Éljen a béke! Éljen a Károlyi-kormány! Éljen a Magyar Köztársaság!

21 Ezután Doktor Sándor a koalíciós pártszervezetek nevében javaslatot tett a Pécsi Nemzeti Tanács tagjaira, amelyet a tömeg egyhangúlag megszavazott. Aznap délután a nemzeti tanács megtartotta első ülését és saját soraiból megválasztotta végrehajtó bizottságát.

22 November 2-án Pécsett a vármegyeházán 200 baranyai és pécsi küldött jött össze, hogy meghallgassa a koalíciós pártszervezetek vezetőinek 20 Világ újság, 1918. november 13. 21 Népszava, 1918. november 1. Munkás, 1918. november 9. B. m. L. Pécs, rendőrfőkap. detektív, t. 1918. 22 Munkás, 1918. november 2. Pécsi Napló, 1918. november 2., november 6. A Pécsi Nemzeti Tanács tagjai voltak: Bárány Géza, Bildhauer József, Cserta Antal, Cserta Béla, Doktor Sándor, Eibeck János, Ébert Nándor, if j. Fürst Gyula, Egry Béla, Hajdú Gyula, Hamerli Imre, Horváth Antal, Kelemen Béla, Klein Ferenc, Kozma József, Linder Ernő, Oberhammer Antal, Nemes Vilmos, Pain Emil, ifj. Suvákovics György, Schwarcz Gábor, Seregélyi Aladár, Stanitz József, Sárits József, Tarlós György, Vlasits Ferenc, Vogl Aladár. A Pécsi Nemzeti Tanács elnöke: Doktor Sándor, társelnöke: Egry Béla, titkára: Schwarcz Gábor, pénztárosa: Pain Emil. előadásait, és megválassza a Baranya megyei Nemzeti Tanácsot. A népgyűlésen Hajdú Gyula tartott programbeszédet a háború befejezéséről, a béke megkötéséről, a megyei nemzeti tanács megalakítás szükségességéről, a nemzeti tanácsok előtt álló feladatok megvalósításáról. Ezután javaslatot tett a Baranya megyei Nemzeti Tanács tagjaira, amelyet a megjelentek egyhangúlag megszavaztak. A megyei nemzeti tanács azonnal megtartotta alapító ülését, és saját soraiból ideiglenes végrehajtó bizottságot választott. Szervező bizottságot alakított, hogy a járásokban és a falvakban is megalakítsák a nemzeti tanácsokat.

23 Baranya megyében 7 járási és 115 községi nemzeti tanácsot alapítottak. A megye 222 községében nem hoztak létre nemzeti tanácsot. Ennek okai; egyfelől, hogy az új államhatalmi szervezetek megalakításával megbízott főszolgabírók, körjegyzők nem akartak nemzeti tanácsokat megalakítani, sőt egyes falvakban buzdították a régi rezsim képviselőtestületeit, hogy akadályozzák meg a szervező munkát. Másfelől az antant hatalmak Dél-Magyarország megszállásával megtiltották a nemzeti tanácsok megalakító szervező munkát, és a még működő nemzeti tanácsokat is folyamatosan felszámolták.

24 Baranyában a nemzeti tanácsok többsége a magyar kormány által kibocsátott rendeletek alapján végezték el felelősségteljes politikai munkájukat. A közigazgatási apparátusból eltávolították az ellenforradalmi elemeket, helyükre ültették a politikailag megbízható munkásokat, parasztokat, polgárokat. A nemzeti tanácsok többsége azonnal hozzáfogott az államhatalmi szervezetek kiépítéséhez, a közigazgatási ügyek gyors elintézéséhez. A lakosság közélelmezésének biztosításához, és a közrend, a közbiztonság megszervezéséhez. A nemzeti tanácsok tekintélye csakhamar megnövekedett. A régi rendszert visszasóvárgó elemek kettős csapást akartak mérni a nemzeti tanácsokra; a nemzeti tanácsokon belül meghúzódva igyekeztek szabotálni a magyar kormány, a nemzeti tanácsok rendeleteit, utasításait. A nemzetiségi nemzeti tanácstagok között mesterségesen szították az ellentéteket. Az állandó vádaskodások elől többszáz német, szerb, horvát nemzetiségi tanácstag hagyta el a helyi államhatalmi, közigazgatási funkciókat. A tömegek körében igyekeztek lej aratni a forradalom vezetőit, a szociáldemokratákat felforgató elemeknek nevezték. Követelték az Osztrák—Magyar Mo23 B. m. L. Pécs, főispán, biz. ir. 1—310/1918. Munkás, 1918. november 9. Pécsi Napló. 1918. november 3. 24 B. m. L. Pécs, főispán biz. ir. 1—310/1918. B. Km. L. Kecskemét. Baja város tanács biz. ir. 2965— 2970/1918. Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918—1921. Baja 1940. 1—15.