Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gungl, Ferenc: A szociáldemokrata szervezetek szerepe az őszirózsás forradalom idején Délkelet-Dunántúlon (1918. szeptember–november)

A SZOC. DEM. SZERVEZETEK 171 narchia visszaállítását, a földreform végrehajtásának leállítását, a néptömegek lefegyverzését.0 November 1-én Kaposvárott 400—500 munkás és polgár gyülekezett, hogy megválassza a Kaposvári Nemzeti Tanácsot. A koalíciós pártszervezetek szónokai népszerűsítették a magyar forradalmat, a nemzeti tanács programját, a Károlyi-kormányt. A beszédek elhangzása után a helyi szociáldemokrata pártszervezet titkára felolvasta a koalíciós pártszervezetek javaslatát a Kaposvári Nemzeti Tanács tagjaira, amelyet a népgyűlés hallgatói egyhangúlag megszavaztak. A nemzeti tanács nyomban megtartotta ülését és saját soraiból intézőbizottságot választott a folyamatos közigazgatási ügyek elintézésére.

28 November 4-én Kaposvárott tartották meg a Somogy vármegye közgyűlését. A rendkívüli közgyűlés napirendi pontjai: 1. Az adott nemzetközi helyzet és a belpolitikai élet értékelése. 2. A Somogy megyei Nemzeti Tanács megválasztása. A helyi nemzeti tanácsok létrehozására tett intézkedések. A közgyűlés vitájában felszólaló törvényhatósági bizottsági tagok egyhangúlag követelték a háború befejezését, a harcterekről a magyar katonaság visszavonását. Elfogadták a nemzeti tanács programját, követték a Károlyi-kormányt. Ezután megválasztották a Somogy megyei Nemzeti Tanácsot és intézőbizottságot. Elhatározták, hogy a járásokban és falvakban nemzeti bizottságokat fognak alakítani. „A kis községekből 3 küldött, a nagy községekből 6 küldött, a körjegyzőség székhelyén lévő falvakból 12 küldött kerüljön a járási nemzeti tanácsokba. Míg a járási tanácsok saját soraikból 5—5 küldöttet válasszanak meg a megyei nemzeti tanácsba."

27 Somogy megyében a nemzeti tanácsok megalakító és kiépítő munkája a koalíciós pártszervezetek és a reakciós erők közötti politikai küzdelmekben történt. Az Osztrák—Magyar Monarchiában szolgálatot teljesítő főszolgabírók, körjegyzők, papok, kulákok a megyei nemzeti tanácstól megbízatást kaptak járási, falusi, nemzeti tanácsok megszervezésére. A falvak zömében reakciós elemekkel teletűzdelt nemzeti tanácsok alakultak. A koalíciós pártszervezetek tagjait kiszorították a helyi államhatalmi és közigazgatási szervezetekből. A nagy agrárszocialista múlttal rendelkező Somogy megyei falvakban a szociáldemokraták politikai harcot indítottak, hogy méltó helyet kapjanak a nemzeti tanácsok munkájában. Ennek eredményeképpen Szigetvár, Marcali járásokban a nemzeti tanácsokból eltávolították 25 Munkás, 1918. november 3. Pécsi Napló, 1918. november 4. 26 Somogy vármegye, 1918. november 1., november 2. 27 S. m. L. Kaposvár, megyei közgy. jkv. és tárgymutató, 1918. november. az ellenforradalmi elemeket, és helyükre szociáldemokratákat ültettek.

28 Bács-Bodrog megyében is megalakították a helyi nemzeti tanácsokat, de a külső erők hatására lényegében nem funkcionáltak. November 2-án Baja városban a koalíciós pártszervezetek nagygyűlést tartottak. A szociáldemokrata pártszervezet titkára ismertette a forradalom győzelme következtében létrejött politikai változást, a nemzeti tanács programját, a Károlyi-kormány összetételét, majd javaslatot tett a Bajai Nemzeti Tanács tagjaira, amelyet a nagygyűlés résztvevői egyhangúlag megválasztottak. A Bajai Nemzeti Tanács hozzáfogott a feladatok megoldásához, de az antant hatalmak megszállása után csak néhány napig működött. A „Narodna Uprava" rendelete feloszlatta a Bajai Nemzeti Tanácsot, helyette a jugoszláv állam helyi szervezetét hozták létre.

29 3. A magyar polgári demokratikus forradalomban létrejött munkás-, katona- és paraszttanácsok Magyarországon a munkás-, katona- és paraszttanácsok két periódusban jöttek létre. Az első periódusban; 1918 júniusában az Osztrák—Magyar Monarchiában hatalmas politikai sztrájkok robbantak ki. A sztrájkok alatt a magyar baloldali szociáldemokraták és az oroszországi hadifogságból hazajött forradalmárok munkástanácsokat hoztak létre. Ezek a tanácsok még nem dolgoztak egységes szervezeti elvek alapján, ahány munkástanács létezett, annyiféle szervezeti rendszer szerint működött. A munkástanácsok általában foglalkoztak a proletárok anyagi helyzete megjavításával, a 8 órai munkaidő bevezetésével, a munkabérek felemelésével, a munkanélküliek elhelyezésével, a háborúban megrokkant munkások, hadiözvegyek és árvák segélyezésével, a háború befejezésével, a béke megkötésével, és az általános, titkos választójog kivívásával. A politikai sztrájk erőszakos letörése után a munkástanácsok többsége feloszlott, a megmaradtak csak papíron léteztek, vagy elszigetelt körülmények között dolgoztak.

30 A második periódusban; az őszirózsás forradalom győzelme után eltelt napokban a szociáldemokrata párt szorgalmazta a munkástanácsok megalakítását. November 2-án a Pártvezetőség 28 Somogy vármegye, 1918. november 1., november 2. Tanácsköztársaság Somogyban 1919-ben. Kaposvár 1969. 58—59. 29 Bajai Független Újság, 1918. november 3. Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918—1921. Baja 1940. 1—15. 30 Hajdú Tibor: Tanácsok Magyarországon 1918— 1919-ben. Bp. 1958. B. m. L. Pécs, főispán biz. ir. 1— 310/1918.