Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Szödy, Szilárd: Adalékok a „magyar pozitivizmus” és a „szellemtörténetírásˇkapcsolatához a két világháború között

ADALÉKOK... 183 a helyzet ellenkezőre fordult, s épp a kisbirtok az, amely javára kell Írnunk a fentieket."

24 Most ne azon akadjunk fenn, hogy nem Trianon óta változott a helyzet, és azon sem, hogy Szekfünek nem teljesen pozitív minden indoka, hanem azt tartsuk szem előtt, hogy ez nem a korábbi nézeteinek módosítását jelenti, hanem revideálását, méghozzá koncepciózusán és pozitív 24 Három Nemzedék (1935) 430. 1. í. Sz. Kon: A szociológiai pozitivizmus (Kossuth, 1967.). Leder er Emma: A magyar polgári történetírás rövid története (Kossuth, 1969.). Szigeti József: A magyar szellemtörténet bírálatához (Bp. 1964.). Lenin: Statisztika és szociológia. (Lenin művei 23. k.) (Szikra, 1951.) Szekfü Gyula: A magyar állam életrajza. (Bp. 1917.) Szekfü Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. (Bp. 1935.) Hóman Bálint: A magyar történetírás első korszaka. (Bp. 1927.) Hóman—Szekfü: Magyar történet. (Bp. 1935.) (Vonatkozó részek.) A magyar történetírás új útjai. Szerk. : Hóman Bálint. (Bp. 1931.) Um die Wende des 19. und 20. Jahrhunderts spielt sich in den kapitalistischen Ländern ein Prozess ab, dessen Erfolg ist, dass die herrschende Klasse mit der Kausalerklärung der Gesellschaftsverhältnisse bricht. Das zeigt, dass die Epoche des Imperialismus nicht nur eine politische, sondern auch eine ideologische Wendung in die Richtung der Reaktion bedeutet. Es liegt nämlich im Interesse der herrschenden Klassen, dass sie die Gesellschaft nicht nur von ihrer ökonomischen, sondern auch von ihrer Naturbasis losgetrennt betrachten, um eine Kehrtwendung von den verhüllten Formen der Apologetik des irányban. Ez a földosztásnál „nem egyholdas parcella, hanem magát eltartani képes gazdaság"-ról beszél. És ez azt jelenti, hogy Szekfü tovább lép a nagybirtok történeti igazolásánál. S ez bizonyára pozitív irányba módosítja a róla korábban kialakult képet, különösen, ha végigkövetnénk Szekfü Gyula útját akárcsak a „Magyar történet "-tői a „Három nemzedék"-en keresztül a „Valahol utat tévesztettünk" cikksorozatig. Ez — úgy gondoljuk — e dolgozatunk kereteit meghaladja. A magyar nacionalizmus kialakulása és története. (Kossuth, 1964.) Joó Tibor: Bevezetés a szellemtörténetbe. (Bp. 1935.) Mérei Gy.: Szekfü Gyula történetszemléletének bírálatához. (Sz. 1960.) Mérei Gy.: Szekfü Gyula történetírásának kérdései. (Társ. Szemle, 1959.) Lederer Emma: A korábbi középkorral foglalkozó polgári történetírás bírálata. (MTA. Oszt. Közi. 1954.) Komis Gyula: Történetfilozófia. (1924.) Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. Szerk.: Domanovszky Sándor. (Bp. 1930—1943.) Lederer Emma: A történelem tudományossága. (Bp. 1968.) Kapitalismus zur Verpflichtung der offenen Formen zu tun. Das ist die Grundlage der Erscheinung der „Geistesphilosophien" und dessen, das diese grösstenteils in anerkannter, offizieller Form im ideologischen Arsenal der einzelnen bourgeois Staate erscheinen konnten. In Ungarn — obzwar sie sich methodologisch schon früher meldete — wurde die Geistesgeschichte wirklich aktuell nach der Niederlage der Räterepublik im Jahre 1919, in der Epoche der „nationalen Selbstprüfung". Die auf dem Gebiete der Reaktion eingetroffeFELHASZNÁLT IRODALOM Beiträge zum Zusammenhang des „ungarischen Positivismus' und der „Geistesgeschichteschreibung" zwischen den zwei Weltkriegen SZ. SZŐDY