Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Szödy, Szilárd: Adalékok a „magyar pozitivizmus” és a „szellemtörténetírásˇkapcsolatához a két világháború között

ADALÉKOK. .. 181 estéjén megszületik a szintézis utáni vágy és nemsokára kialakulnak az új szintézis irányító szempontjai, kifejlik annak korunk történetírásában mind erőteljesebben érvényesülő szellemtörténetinek' nevezett módszere."

7 Szekfü véleménye: „A történeti ideák egyrészt rendszerező, kiválasztó elveket nyújtanak az író számára, amelyek megszabadítják őt a tények és események mindent elborító áradatától (kiemelés tőlem: Sz. Sz.), másrészt pedig parancsolólag objektivitásra tanítják, a történelemszemléletnek a napi politikától, az adott, pillanatnyi közösségérzésektől, a klán ösztönök kizárólagos uralmától való felszabadításának érdekében."

8 Ezt még azzal egészíti ki, hogy véleménye szerint azok, akik nem veszik igénybe a szellemtörténeti módszert, azok „kútfőkkel dokumentált pártiratokat" írnak. Ezekkel a gondolatokkal elérkeztünk gondolatmenetünk következő lépcsőjéhez: mit tart a magyar szellemtörténész generáció szellemtörténetnek ? Ennek a kérdésnek taglalásánál nem időzünk sokat, mivel a rendelkezésünkre álló irodalom ezt igen sokoldalúan megvilágítja.

9 Joó Tibor anynyira köti a genezishez, azaz az általa vélt genezishez a szellemtörténetet, hogy a következőképpen definiálja: „valaminő szempontot állít a történet adathalmazával szembe és azt ezáltal egységbe akarja fogni: s ez a szempont egyébbé akarja emelni a történelmet adatok puszta regisztrálásánál."

10 Hóman leszögezi: ,,Az új szellemtörténeti irány... az emberi története az emberi léleknek, illetőleg e lélek megnyilvánulásainak történetét vizsgálja s az emberi szellemben, az egyének, közösségek és korok lelkiségében látja a primaer, sőt egyedül jelentős történetalkotó tényezőt. Ehhez képest minden történeti jelenség és folyamat vizsgálatánál . .. elsősorban a szellemi mozgatóerőt kutatja s az eszmei lényeg megragadása után ennek szintetikus reliefjében helyezi el a vizsgált jelenség és folyamat analitikus úton megismert jellemző vonásait."

11 Eddigi szellemtörténettel való ismerkedésünk kapcsán ennél zavarosabb megfogalmazását még sehol sem találtuk annak, amit Hóman a szellemtörténeten ért. De nemcsak rá, hanem a szellemtörténet művelőire általában jellemző, hogy tudományos definíció nélkül használnak olyan kifejezéseket, mint „eszmei lényeg", „szintetikus látás", „beleérzés", „megértés" stb. Pl. : „. . . mert a szellemiség csak beleélés és átérzés által fogható meg, az empirikus indukció eszközeivel legfeljebb meg7 Hóman: i. m. 26. 1. 8 Szekfü: A politikai történetírás. (A magyar történetírás új útjai 410. 1.). 9 Ld. Szigeti i. m. igen sok vonatkozását. 10 Joó: i. m. 7. 1. 11 Hóman: i. m. 26. 1. közelíthető."

12 Joó a következőképpen fogalmaz: „A szellem nem valami misztikus létező, hanem az ember lényének ama vonása, hogy bizonyos eszmék rejlenek benne, melyek nem anyagi dolgokra irányulnak."

13 Szekfü — tudomásunk szerint — nem taglalja ilyen szempontokból a szellemtörténet mibenlétét, elvétve találni nála ezekhez hasonló kitételeket.

14 Viszont arra, hogy honnan származtatja a szellemtörténetet, nála is találunk néhány gondolatot: „...már Vilhelm von Humboldt felismerte a hatóerőket (melyek) a történeti élet igazi motorai. Ezen ideákon épül fel a Ranke-féle történetszemlélet, melynek lényege abban áll, hogy az emberi történetben a kutatóknak a vezető ideákat kell felismernie, melyek korszakok, századok szerint változnak s a történet bizonyos tendenciáival azonosak . . ."

i5 Ezek szerint az „ős"-Ranke, majd a névsort a következőképpen folytatja: Dilthey, Schmoller, Below, Lamprecht, Troeltsch és Sombart. Joónál a névsor: Dilthey, Troeltsch, Windelband, Rickert és Spranger. „Az új történettudománynak ez az öt férfiú a megalapítója . . ."

16 A részletes taglalásnál kijelenti : „Az új idealista történettudomány első ,legitim őseként' Herdert kell említenünk ... A mai idealista renaissance legdúsabb örökhagyója Hegel." Különösen Rickert és Troeltsch őse, még terminológiában is. Majd így folytatja: „Humboldt értekezését... „Über die Aufgabe des Geschitscheibers" — úgy amint van — talán egy-két terminológiai korrekcióval — bátran oda lehet adni minden kezdő historikusnak tankönyvül." Az intuíció felismerését is Humboldtnak tulajdonítja. Droysent tartja öszszekötő kapocsnak az elődök Dilthey, Rickert és Troeltsch között.

17 A Hegeltől való származtatás egyébként Hómannál is fellelhető: Hegel történetfilozófiája — írja — ,,. .. a haladáseszmének ez a formulázása, vagyis a történeti fejlődés-fogalom vezetett az igazi historizmusra, mely a hasznossági szempont kiküszöbölésével már nem a történések a priori szempontból kiinduló értékelésére, hanem a korok belső vizsgálatán alapuló megértésre törekszik, új módszertani eszközökkel, nevezetesen a múltba való beleélés, és a múlt eseménye, jelenségek átérzése útján."

18 Nem kívánjuk az idézetek és kommentálások sorát folytatni, bár bőven áll rendelkezésünkre 12 Hóman: i. m. 26—27. 1. 13 Joó: i. m. 12. 1. 14 Vö. „A politikai történetírás" néhány kitételével, vagy A magyar állam életrajza bevezetésével, ahol módszerről beszél, és a Magyar történet Hómannal közösen írt előszavával. 15 Szekfü: A politikai történetírás i. m. 410. 1. 16 Joó: i. m. 13. 1. 17 Joó: i. m. 24. 1. 18 Hóman: i. m. 14. 1.