Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Régészet - Kiss, Attila: Megjegyzések a mai Szlavónia és Szerémség X–XI. századi ethnikai viszonyaihoz és az ún. Bjelo Brdo kultúra névadó temetőjének értékeléséhez

MEGJEGYZÉSEK A MAI SZLAVÓNIA ÉS SZERÉMSÉG X—XI. SZÁZADI ETHNIKAI VISZONYAIHOZ ÉS AZ ÜN. BJELO BRDO KULTÚRA NÉVADÓ TEMETŐJÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ KISS ATTILA A régészeti irodalomban J. Eisner nevezte el Hampel IV/b régészeti leletcsoportját a század elején feltárt és akkor legfontosabbnak számító lelőhelyéről Bjelo Brdo kultúrának. Eisner tekintette a leletanyagot a Duna-menti X—

XI. századi szlávok régészeti hagyatékának.

1 A kultúra ethnikai kérdéseivel, a régészeti kultúra magyarok és szlávok közötti megosztásának lehetőségével viszonylag nem régen Z. Vána és Szőke В., legutóbb D. Minié Kárpát-medencei szintű összegezéseikben foglalkoztak.

2 Dolgozatomban a temető közlése óta eltelt hetven esztendő régészeti-toponimiai és történeti ku1 VANA 1954 53. továbbá VINSKI 1966 122. 2 VANA 1954, SZŐKE 1959, 1962, MINlC 1968. tatása alapján a kultúra névadó temetőjének tágabb és szűkebb környékének (Szerémségnek és Szlavóniának) ethnikai viszonyait, a temető ethnikai meghatározásának lehetőségét és kronológiai kérdéseit vizsgálom. Régészeti források Z. Vinski a mai Szlavónia és Szerémség területén a Bjelo Brdo kultúra emlékanyagát egy nyugati és egy keleti csoportra osztja. Véleménye szerint a két csoport határa a Vrbas folyó torkolatvidékétől észak felé húzott vonal.

3 (1. kép) 3 VINSKI 1970 89. 1. kép. Szlavónia és Szerémség X—

XI. századi lelőhelyei (Vinski nyomán)