Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Régészet - Kiss, Attila: Megjegyzések a mai Szlavónia és Szerémség X–XI. századi ethnikai viszonyaihoz és az ún. Bjelo Brdo kultúra névadó temetőjének értékeléséhez

74 KISS ATTILA Vinski megállapításai szerint ez a területi elkülönülés régészeti jelenségek szétválásában is jelentkezik. A nyugati csoport területén igen sok Bjelo Brdo típusú öntött fülbevaló található, s a Köttlach kultúra leletei is nagyobb számban jelentkeznek. A keleti csoportban lovassírok (Batajnica, Vojka), fegyveres sírok (Vukovar), halotti obulusok (Batajnica, Bjelo Brdo, Svinjarevci, Vinkovci, Vukovar) és igen kevés öntött szőlőfürtös fülbevaló található. A régészeti anyagban megmutatkozó különbségeket Vinski úgy magyarázza, hogy a mai Szlavónia és Szerémség területén egységes szláv lakosságot tételez ugyan fel, de a keleti csoport területén élő szlávoknál viszont bizonyos, a kora-Árpád-kori Magyarország felől érkezett hatást vél felfedezni. Ezek a hatások a fentebbi régészeti jelenségekben nyilvánulnak meg. Vinski szerint a mai Szlavónia és Szerémség területén 1071 előtt a magyar ethnikum jelenléte nem mutatható ki.

4 Azt, hogy a fentebbi terület a X—

XI. században nem volt egységes, sem kultúráját, sem népességét tekintve, történeti adatok is igazolják, azonban ezek az adatok — véleményem szerint — némileg más ethnikai viszonyokat tükröznek, mint amilyeneket Vinski megállapít. Történeti források A mai Szerémség területére vonatkozóan Konstantinos Porphyrogenitus (905—959) leírásában [952] a következő mondatok találhatók: „The Turks [Hungarians] live beyond the Danube river, in the land of Moravia, but also on this side of it, between the Danube and the Save river."

5 „But the Turks, expelled by the Pechenegs, came and settled in the land which they now dwell in. In this place are various landmarks of the olden days : first is the bridge of emperor Trajan, where Turkey begins; then, a three days journey from this same bridge, there is Belegrade, in which is the tower of holy and great Constantine, the emperor; then again, at the running back of the river is the renowned Sirmium by name, a journey of two days from Belegrade; and beyond lies great Moravia, the unbaptizated, which the Turks have blotted out. "6 Ugyancsak Szerémség területére vonatkozó adatot tartalmaz a Szent István király által alapított pécsi püspökség 1009-es alapítólevele is. A pécsi püspökség határa az oklevél szerint keleten 4 VINSKI 1970 73—75. 5 CONSTANTINUS PORPHYROGENITUS caput 42. 6 CONSTANTINUS PORPHYROGENITUS caput 40. Trajanus hídján a damaszkuszi Apollodorus által Pontes (Kostol) és Drobeta (Turnu Severin) között épített hidat kell érteni. SOPRONI 1968 56—92. a Duna, délen a Dunától kezdve a Száva volt.

7 Vagyis a mai Szerémség területe 1009-ben a pécsi püspökség, tehát a magyar állam területéhez tartozott. A történeti kutatások szerint legkésőbb a XI. század első felében a mai Szlavónia keleti részében és a mai Szerémség területén két vármegye jött létre: Valkó megye, s tőle keletre a határmegye Marchia, azaz Bolgyán megye, későbbi nevén Szerem. Györffy Gy. Szlavónia kialakulásával foglalkozó dolgozatában az Adria és Dráva közötti területeken kísérte nyomon a politikai határok X. és XIV. század közötti változásait és lépésről lépésre követte azt a történeti folyamatot, ahogyan a X. században még csak a tengermellékre vonatkozó Horvátország = Sclavonia fogalom a Dráváig terjedő, majd csak erre a Dráva—Száva közötti területre vonatkozó megjelöléssé ment át.8 A felsorolt adatok szerint a mai Kelet-Szlavónia, valamint Szerémség már a XI. század kezdetétől fogva magyar fennhatóság alá tartozott. Ezzel ellentétben a népvándorláskorban a Száva jól védhető szigetére visszaszorult egykori császárváros, Sirmium, hátországával, a Szávától délre eső területekkel együtt többször gazdát cserélt. Ez az egész népvándorláskor alatt olyan fontos stratégiai pont a IX. század elejétől a bolgárok, 1018 és 1071 között a bizánciak uralma alatt állott, s csak 1071 után került magyar kézre.

9 A Száva szigetére visszaszorult város és a tőle délre fekvő hátország történetét (melyet időnként ugyancsak Sirmia-nak neveztek) cserélik össze — Sisic nyomán — gyakran a mai Szerémséggel foglalkozó régészek a Szávától északra fekvő terület történetével.

10 Helynévi források A mai Szlavónia és Szerémség Árpád-kori helynévanyaga Kniezsa I. kutatásai szerint két tömböt alkot: a) a Bosut torkolatától a Dilj, Oravica és 7 GYÖRFFY 1959a 22. 49. jegyzet: „Nach dem unter König Andreas II. (1205—1235) interpolierten, dann 1350 und 1404 transumierten Texte der Urkunde: „Quartum [ut dicitur Kwaruk] sicut incipiens a Danubio super Zauum fluuium terminatur. (J. KOLLER, História episcopatus Quinque-ecclesiarum. I. 1782, 68—69.) Der in eckige Klammern gesetzte Teil ist, wie weiter nachgewiesen wird, eine aus der Zeit Andreas des II. stammende Interpolation." 8 Az I. István-kori vármegyékre vonatkozó bibliográfiáját lásd HECKENAST 1970 18; Bolgyán (később Szerem) vármegyéről lásd: GYÖRFFY 1959a 24, GYÖRFFY 1970b. 9 GYÖRFFY 1959a 17, 18, 22, 24—25. 10 DIMITRIJEVIC 1966 40: Szerémség és KeletSzlavónia birtoklása: 827—927: bulgárok, 927—986: magyarok, 986—1018: bulgárok, 1018—1071: Bizánc, 1071 — magyarok. (SlSlC 1925. nyomán); VINSKI 1970 89., hasonlóképpen SlSlC 1925 alapján.