Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Néprajztudomány - Zentai, Tünde: Az ormánsági „szépasszony” helye a magyar néphitben

A „SZÉPASSZONY" 225 a szépasszony, a boszorkány, a javas és a Szeles. A Szeles, miként a göcseji, hetési szélasszony, szélember, szélanya, szélkoma

39 hasonmásai, a perszonifikált szél neve. Kiss Géza írja róla, hogy „A megszemélyesített forgószél.. .", az általa közölt történetben azonos a szépasszonnyal, tála van, a belelépés (= a forgószél megsértése) lábnyomorodáshoz vezet.

40 Általánosan ismert még a forgószél boszorkányszél néven, egy bodai (Baranya m.) adat szerint pedig a tündérlányok járnak benne.

41 2.5. A szépasszony kísértetszerű. Ferenczi I. az erdei kísértettel közös csoportba sorolja.

42 Kísértetszerű több — az ország különböző területein feljegyzett — mondában. Kísértet egy ipolykeszi (Hont m.) adatban,

43 egy pilinyi (Nógrád m.) hiedelemtörténetben a szépasszonyok elvezetik az embert,

44 Siklódon (Udvarhely m.) kincset őriznek,

45 Szeremlén (Bács-Kiskun m.) kísérik az őket megleső asszonyt,

46 Pécs-Szabolcson,

47 (Baranya m.) Papp Istvánné adatközlő édesapját „hazakísérték a szépasszonyok", Csányoszrón (9. sz. törtéket) éjszaka megjelenik a házban, bántalmazza az alvót. Váradon (Baranya m.) a visszajáró halottra emlékeztet, felül az éjszaka utazó kocsijára, a kocsi elnehezül, mielőtt eltűnik, így szól az emberhez: „Szerencséd, hogy nem szólítottál meg!"

48 „Bolygó lélek" a karcsai kisasszony is, aki feltelepszik a szekérre — nem tud nyugodni, mondják róla.

49 2.6. A szépasszony ördög sajátosságokkal bír. Bornemissza Péternél ördögi kísértet,

50 alakja kontaminálódott az ördögszeretőével. Hegedűs L. kérdésére másnéven ördögként említik Baranya megyében,

51 Istvándiban (Somogy m.) lólába van. A Szendrey Zs. által megrajzolt népi ördög képével számos egyezést mutat, utat tévesztett, játszik a lovak sörényével, lidércnyomást okoz.

53 Az ember el vi vese, a forgószélben járás az ördög képzetének is része.

54 39 Gönczi F. 1910. 289—290; 1914. 194. 40 Kiss G. 1937. 136—137. 41 Berze Nagy J. 1940. III. 340. 42 Ferenczi I. 1960. 13. 43 Ipolyi A. 1929. II. 203. 44 Nyáry A. 1909. 135. 45 Hegyi J. 1937. 473. 46 Szabó Benőné, sz. 1922. BNA. Szeremle. (Baranyai Néprajzi Atlasz.) Szeremle. 47 Pap Istvánné, sz.: 1899. BNA. Pécs-Szabolcs. 48 Csulak Sándorné, sz.: 1896. BNA. Várad. 49 Balassa I. 1963. 62.; 186., 187. sz. mondák. 50 Bornemissza P. 1955. [1578]. 125. 51 Hegedűs L. 1956. 109. 52 Balog F. Istvánné, sz. 1910. BNA. Istvándi. 53 Szendrey Zs. 1938. 270—271. 51 Lükő G. 1942. 18. 2.7. A szépasszony a kicsapongó asszony neve Baranya megyében. 2.8. A szépasszony, mint önálló kategória. Az eddigi felsorolás után joggal felvethető a kérdés, hogy a szépasszony fogalom rendelkezik-e önálló természetfeletti lény tartalommal, vagy csupán a fenti hiedelemszereplők helyettesítő neve. Ha igen, melyek azok az elemek, amelyek sajátos képzetét meghatározzák. A természetfeletti lények egymástól való elhatárolásának kritériumai lehetnek: A. Tevékenységi körük. B. Megjelenési formájuk, a megjelenés körülményei. C. Relációk: Az emberhez való viszonyulásuk.

55 Az ember viszonyulása hozzájuk. A velük való érintkezés kihatásai. Viszonyulásuk más hiedelemszereplőkhöz. D. A népi megítélés. És nem utolsósorban az, hogy ezek a tényezők milyen összefüggésben vannak egymással. Tegyük hozzá, optimális esetben, amikor megfelelő mennyiségű adat áll rendelkezésünkre, a hagyomány működésének olyan állapotából, ahol a hiedelem-elemek egymáshoz illeszkedésének rendje még nem bomlott meg. A hagyományos néphit fejlődésének jelenlegi fázisában olyan erős kopással kell számolnunk, hogy az egyes elemeket csak valószínűségi alapon tudjuk meghatározott hiedelemlényekhez kapcsolni. Fokozottan érvényes ez a szépasszony esetében. Alakjáról kevés írásos, történelmi adattal rendelkezünk, így nagy hibalehetőséggel kell számolnunk. Ezek után nézzük a szépasszony cselekményeit, jellemzőit, összehasonlítva a rokon vonásokat mutató természetfeletti lényekkel. A szépasszony tevékenységi körét vizsgálva első látásra feltűnik, hogy nincs olyan cselekmény, ami kizárólag alakjához kötődne. A neki tulajdonított akciók számszerűen legnagyobb egyezést a tündérekével mutatnak és megközelítő arányban a boszorkányokéval : kisebb számú a korreszpondencia a kísértettel, ördöggel, betegségszellemmel, széldémonnal, lidérccel és más lényekkel. Viszont a kevesebb számú közös elem sok esetben nagyobb súllyal esik latba, gyakoriságánál fogva inkább meghatározó, mint a sok egyedi vagy ritkán szereplő elem. így a betegség-szellemmel, széldémonnal legkevesebb az érintkezési pont, 55 Korner T. szerint: „A hiedelemmondák szereplői keveredésének kulcsát itt kell keresnünk: a kontamináció minimum-feltétele a dramatis personae reláció azonossága", — hozzáteszi, hogy nem szükséges a teljes relációazonosság, elegendő egy közös elem is. 1970. 45—47.