Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)
Néprajztudomány - Zentai, Tünde: Az ormánsági „szépasszony” helye a magyar néphitben
226 ZENTAI TÜNDE A. AKCIÓK 56 Szép- Tündér Boszorasszony kány Kísértet ördög Démon : Betegség, Szél Egyéb Elcseréli a gyermeket Megszoptatja a kisdedet Megszopja az anya mellét Forgószélben utazik Ront: embert lovat (haját összebogozza) tehenet (megfeji) disznót baromfit Javít Megbetegít Kiszedi az ereket, csontokat Leköpköd Csalogat Eltévelyít Elcsábít (férfiakat) Letépi gatyajukat Csiklandoz Elvisz Énekel Táncol Mulatozik Emberrel muzsikáltat Fürdik Mos Főz Megvendégel Bort inni megy Kincset őriz Kincset ajándékoz Kísér Megnyom Megjelenik a szobában éjszaka Ráüt az alvóra Megpofoz Felül a kocsira Felborítja a kocsit A boszorkánnyal együtt jár A boszorkánnyal táncol Megkötözi az ördögöt Átváltozik Garabonciás ** *** *• *** ** * *** ** *** * * *** ** * ** ** ** * ** *** * ** ** * ** * ** *** ** *** ** ** *** * * ** ** ** ** * ** * * * * * * ** ** * ** * * *** * ** * * ** *** * ** Lidérc Garabonciás Lidérc Táltoslány Lidérc Lidérc Lidérc Lidérc, Táltos ezek azonban döntő fontossággal bírnak, mert a szépasszonyokról szóló közlések leggyakrabban előforduló elemek közé tartoznak. A kísértettel, ördöggel már több a közös elem, mégsem tekinthetők az előbbiekhez hasonló szerves tartozéknak, 56 Az akciók felsorolásakor a legjellemzőbbeket ***, a kevésbé jellemzőket **, *-gal jelöltem a közlésekben előforduló gyakoriság alapján. Az adatokat a térképen feltüntetett helységekből az irodalomjegyzékben megjelölt publikációkból, kéziratos forrásokból, saját gyűjtéseimből merítettem. mert láthatóan a hiedelemszereplők lényének elhomályosulásával magyarázhatók. A szépasszony alakjának a megjelenési forma, a megjelenés körülményei a tevékenységi körnél sajátosabb jellemzője. Kiemelkedő általános többes számban szereplésük („többen", hárman, heten, tizenegyen, tizenketten, tizenhármán vannak), szoros kapcsolódásuk a déli órához, délben, az eresz aljához, trágyadombhoz, favágítóhoz, gyalogösvényhez, keresztúthoz — elsősorban alakjára jellemző. Szépséges csábító alakban való megjelenésük erdőkben, vizek mellett, hidaknál a tündérekével közös.
