Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)
Néprajztudomány - Zentai, Tünde: Az ormánsági „szépasszony” helye a magyar néphitben
224 ZENTAI TÜNDE Nagy G. felfogásában, 13 Dömötör T. a „szépaszszony", „kisasszony" megjelöléseket a boszorkány takaró nevének tekinti. 14 Emellett szól, hogy a magyarországi boszorkányperek anyagában a boszorkányok rontását többször szépasszonytálának nevezik, a boszorkányt bűbájos „Boszorkány Asszonynak", a szépasszonyra jellemző akciók boszorkányságként ítéltetnek meg. 15 2.2. A szépasszony tündér. Ipolyi A. mitológiájában 1853-ban a „cifra aszszonyok"-ról azt írja, hogy tündérek. A tündéreknek jó- és rosszindulatú csoportjait különbözteti meg. A rosszindulatú tündérek leírása a szépaszszonyokra jellemző. 16 Wlislocki H. a szépasszonyokat tündéreknek tekinti. 17 Kandra Kabosnál azt olvassuk, hogy a szépasszonyok bűvölésben a „fehér asszonyok"-kal, „czifra asszonyok"-kal s a boszorkány eredeti alakjával együtt hatalmas tündérek. 18 Szinnyei J. tündérnek mondja a szépasszonyt Tordában. 19 Tündérnek tekinti Hegyi J. 20 a siklódi hiedelmek, Téglás G. 21 a Firtos-alji népmondák alapján. Szendrey Zs. az erdélyi „szépasszonyok vagy cifraasszonyok"-at elemezve, tündérszerű vonásaikat hangsúlyozza és kijelenti, hogy nem boszorkányok. Bennük, valamint a balatoni széplányok és a cserháti élányok lényeiben a tündérek utódait véli felfedezni. 22 Berze Nagy J. Baranya megyéből „Tündér" címszóval közli a szépasszonyszerű mondákat. 23 Diószegi V. bukovinai székelyektől és moldvai csángóktól gyűjtött adataiban a szépasszony boszorkány tulajdonságokat is mutató tündérszerű természetfeletti lény. 24 Erdei tündérnek tartja Ferenczi I. tündér magyarázatát 25 megtaláljuk A magyar nyelv értelmező szótárában.?® A tündér tárgyú népmondákat elemezve Korner T. hangsúlyozza a tündérek és szépasszonyok alakjainak összefonódását. 27 A tündér és szépaszszony rokonságát bizonyítják csillagneveink is, a a Via Lactea Erdélyben egyformán ismeretes 13 O. Nagy G. 1966. 635. 14 Dömötör T. 1970. 170. 15 Schräm F. 1970. II. 508; 521. 16 Ipolyi A. 1929. II. 204; I. 137. 17 Wlislocki H. 1893. 84., 158. 18 Kandra K. 1897. 168. 19 Szinnyei J. 1897—1901. II. 537. 20 Hegyi J. 1904. 473. 21 Téglás G. 1972. 48. 22 Szendrey Zs. 1938. 267. 23 Berze Nagy J. 1940. III. 340., 341. 24 Diószegi V. 1951. 1—395; 1953. 1—75; 1957. 59—65. 25 Ferenczi I. 1960. 13. 26 Amellett lidérc, gonosz szellem. A magyar nyelv értelmező szótára. 1962. VI. 209. 27 Korner T. 1970. 44. Szépasszony vászna, Tündérek útja, — járása, fordulója néven. 28 2.3. A szépasszony betegség szellem, betegségdémon. 29 A megszemélyesített betegség, a Fene Aszszony rokona, 30 létezésének egyik megnyilvánulási formája a betegségek okozása. Bizonyos betegségek szorosan tapadnak képzethez, a legjellemzőbbek : sántulás, lábszaggatás, a láb kisebesedése, bénulás (láb- vagy kéz-), elerőtlenedés (kiszedték az ereket, csontokat az áldozat lábából típusú magyarázatok), szájferdülés, (Lásd: a „Szépasszonyok félrevitték a száját" — elterjedt szólást), fejfájás. Betegségeket jelöl a szépasszonyokkal jelzős öszszetételben szereplő tárgyak egy része. A „szépasszonyok tála" a betegségszerzés, rontás helyét és tényét jelöli Baranya megyében, szépasszonyok szele a neve Brassó megyében 31 a gutaütésnek, ez okozza a szájferdülést Szeged vidékén, 32 köpködése sömör, sebesedés, kelés. A szépasszonyokkal való érintkezés mindig betegséget okoz, meghatározott betegségeket, amelyek jelentkezéséből visszakövetkeztetnek a szépasszonyra. Az emberen kívül alakjához fűződik a lovak megbetegítése (lesoványodnak, elerőtlenednek), ritkán, a bukovinai székelyek és moldvai szángók hiedelmében a macskáé. 33 Az elerőtlenedés, inak kiszedé-зе a lábból, a szépasszonyon kívül a tündérekhez is kötődő betegségek. 2.4. A szépasszony a szél démona. 3 ' 1 Ahogy a garabonciás elválaszthatatlan a vihartól, jégesőtől, úgy a szépasszony a forgószéltől. A forgószél pedig „szépasszonyok szele" néven is ismert mindazokon a magyar területeken, ahol a szépasszony fogalmát ismerik. Moldvában, 35 Háromszék megyében ezenkívül szépasszonyok tánca. 36 A háromszékiek azt tartják, ha jó kedvük van a szépasszonyoknak, nagy a forgószél. 37 Zala megyében a forgószélben a szépasszony táncol a boszorkánnyal. 38 Ormánságban a forgószélben jár 28 Kandra K. 1897. 94.; Wigand E. 1914. 272, 278. 29 Ferenczi I. 1960. 7. 30 Kálmány L. 1893. 236. 31 Szinnyei J. 1897—1901. II. 538; Hegedűs L. 1956. 109.; „ő okozza a gutaütést". 32 Kálmány L., 1893. 236., 241. 33 Diószegi V. 1953. 73., 1957. 59. 34 Hegedűs L. 1956. 109. 35 Lükő G. 1942. 18.; Hegedűs L. 1956. 109. 36 Szinnyei J. 1897—1901. II. 538. 37 Gunda B. 1947. 281. 38 Alsó- és Felsőpáhok; Alsó- és Felsőrajk, Pacsa, Pötréte, Zalaszentmihály községekből Rassy Tibor szíves szóbeli közlése.
