Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gungl, Ferenc: A szociáldemokrata szervezetek szerepe az őszirózsás forradalom idején Délkelet-Dunántúlon (1918. szeptember–november)

172 GUNGL FERENC létrehozta a Budapesti Munkástanácsot. A munkástanácsok szervezeti szabályzata kimondta: 1. A munkások „osztályérdekeinek megfelelő képviseletére" munkástanácsokat kell szervezni. 2. Munkástanácsokat szervezhetnek, ahol szociáldemokrata szervezetek vannak. A munkástanácsok legfelsőbb szervezete „a pártvezetőség és a pártválasztmány végrehajtó bizottsága". 3. A „munkástanácsok feladata, hogy a munkásosztály érdekeit érintő fontosabb kérdésben állást foglaljanak, és a munkásságnak útmutatással szolgáljanak. 4. A munkástanácsokat Budapesten a központi pártvezetőség, vidéken a helyi pártvezetőségek hívják egybe ülésre. Összehívandó a tanács akkor is, ha a tanács tagjainak egyharmada az összehívást írásban kívánja. 5. A munkástanácsba csak olyan személyek választhatók meg, akik a politikai és szakmai szervezeteknek legalább egy év óta tagjai és a pártlapoknak legalább egy év óta előfizetői. 6. Budapest és környéke munkásságának tanácsa a következő szabályok szerint alakul meg, és ezen szabályok vétessenek irányadóul — a helyi állapotok figyelembevételével — a vidéki tanácsok megalakításánál is. a) A munkástanácsnak hivatalból tagjai: a Szakszervezeti Tanács, a pártvezetőség és a pártválasztmány végrehajtó bizottsága, b) Küldetési joggal bírtak: a szociáldemokrata pártszervezetek, szakszervezetek, ifjúsági, nőszervezetek és a nemzetiségi bizottságok, c) „A megválasztott küldöttek: az országos és önálló helyi szabadszervezetek, szakszervezetek 1917. évi budapesti taglétszám után minden 500 tagig 1—1 küldöttet választanak. A munkástanács választhat ezen fölül minden további 500 tag után 1—1 küldöttet. A választott küldötteknek legalább háromnegyed része az illető szervezethez tartozó üzemek műhelyében dolgozó munkások közül választandó meg. A gyárak által választott küldöttek csak azok lehetnek, akik az illető üzemekben tényleg dolgoznak."

31 Lenin és Szverdlov az orosz proletariátus nevében felhívást intéztek az Osztrák—Magyar Monarchia uralma alól felszabadított dolgozó tömegekhez : „ .. . Üdvözöljük a volt Osztrák—Magyar Monarchia népeit a császári és királyi fekete-sárga bürokrácia alóli felszabadulásuk alkalmából. Mélységes meggyőződésünk, hogy Magyarország munkásai, katonái és parasztjai nem azért szabadították fel magukat a bécsi bürokrácia és a bécsi kapitalizmus hatalma alól, hogy a magyar földbirtokosoktól, bankároktól és tőkésektől hagyják magukat kizsákmányolni. Szilárd hitünk, hogy a magyar munkások és parasztok leszámolnak a magyar tőkésekkel, és a magyar kormány a magyar munkások, katonák és parasztok kormánya lesz ... Mélységes meggyőződésünk, hogy ha a 31 Népszava, 1918. november 5, német, cseh, horvát, magyar, szlovén munkások, katonák és parasztok kezükbe veszik a hatalmat és végigviszik a nemzeti felszabadítás művét, akkor megkötik a szabad népek testvéri szövetségét és egyesült erővel legyőzik a tőkéseket..." A moszkvai üdvözlet harcra ösztönözte a forradalmi erőket a szocialista forradalomért. Felhívja a széthullott Habsburg-monarchia munkásait, katonáit és parasztjait a tanácsok hatalmának kivívására, és a tanácshatalmat teremtő népek szövetségének megkötésére. A táviratot a magyar kormány eltitkolta a nép előtt, mert félt annak hatásától. A Budapesti Munkástanács tagjai a november 18-i ülésen magyarázatot kértek a Pártvezetőségtől a moszkvai üzenetről, és követelték nyilvánosságra hozatalát. A növekvő nyomásnak engedve a Népszava november 20-án közölte a moszkvai üdvözlet szövegét.

32 November 4-én a Pécsi Munkástanács szokásos havi ülésén a szociáldemokrata pártszervezet vezetősége beszámolt a helyi munkástanácsok szervező és politikai munkájáról. November 1-én Pécsett lezajlott nagygyűlésről. A munkástanácsok előtt álló feladatokról, a munkások anyagi helyzetének megjavításáról, politikai jogaik biztosításáról. Baranyában és Pécsett munkástanácsok alakultak; Pécsbánya, Szabolcs-bánya, Vasasbánya, Komló, Szászvár, Nagymányok szénbányaüzemekben. A Zsolnay-gyár, Sopiana Gépgyár, Dohánygyár és a Pécsi Bőrgyárban.

33 November 5-én alakult meg a Kaposvári Munkástanács. A munkástanács alapító ülésének határozata kimondta ; a forradalom eredményei csak akkor válhatnak tartóssá, hogyha Magyarország köztársaság lesz. A magyar kormány pedig állandó harcot folytat a belső rend megszilárdításáért, a proletariátus anyagi helyzetének megjavításáért és politikai jogainak biztosításáért.

34 A délkelet-dunántúli munkástanácsok megalakítása nagyjelentőségű eseménye a magyarországi munkásmozgalom történetének. A munkástanácsok államhatalmi és közigazgatási szervezetek voltak. A munkástanácsok kényszerítették a gyárosokat a termelési folyamatok biztosítására, a munkabérek felemelésére, szociális és kulturális létesítmények építésére. Kaposvár és Pécs városokban a munkástanácsok rendszeresen tartottak kultúrelőadásokat, az így nyert bevételekből segélyezték a háborúban megrokkant munkásokat, 32 Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. 1917. november, 1919. augusztus. II. köt. Bp. 1954. 59—60. A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 1—2. köt. Bp. 1970. 171—172. 33 B. m. L. Pécs, főispán biz. ir. 1—310/1918. Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs, 1957. 220—221. Munkás, 1918. november 3. Pécsi Napló, 1918. november 4. 34 Somogy vármegye. 1918. november 6., november 7,