Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gungl, Ferenc: A szociáldemokrata szervezetek szerepe az őszirózsás forradalom idején Délkelet-Dunántúlon (1918. szeptember–november)

A SZOC. DEM. SZERVEZETEK 173 hadiözvegyeket és árvákat.

35 A proletárok kéréseit gyorsan elintézték, mellőzték a régi bürokratikus ügyintézést. A munkástanácsok általában nyilvános üléseket rendeztek, bevonták a proletárokat a tanácsok előtt álló feladatok kimunkálásába és végrehajtásába. A munkásgyűléseken felszólaló szénbányászok elmondták, hogy hiába kérnek segítséget a nemzeti tanácsoktól, azok semmit nem intéznek el, de mindent megígérnek. Kérték, hogy a nemzeti tanácsok helyett munkástanácsokat alapítsanak. A pécsi polgári pártok szervezetei a tendencia ellen felléptek, fenyegető levelet írtak a szociáldemokrata pártszervezet vezetőségének: „a munkástanácsok a jövőben állami, közigazgatási munkát nem folytathatnak, mert ebben az esetben törvénybe ütköző cselekedetet hajtanak végre." Elképzelésük szerint a munkástanácsok csak tanácskozó testületek legyenek, a proletárok egymás között politizáljanak, agitációs nevelő munkát végezzenek.

36 A magyar polgári demokratikus forradalomban a forradalmi paraszttömegek paraszttanácsokat hoztak létre. A falvakból elzavarták a földbirtokosokat, főszolgabírókat, körjegyzőket, bírókat. A paraszttanácsokban tömörültek a baloldali szociáldemokraták, az oroszországi hadifogságból hazajött forradalmárok, és a haladó gondolkodású parasztok. A paraszttanácsok a gyakorlatban államhatalmi és államigazgatási funkciókat láttak el. A nagy nyilvánosság előtt tartották meg a paraszttanácsok üléseiket, a parasztokkal közösen döntöttek a kényes kérdésekről. A szegényparasztokat ideiglenesen mentesítették az adófizetési kötelezettség alól. Földosztó bizottságokat szerveztek, a földbirtokosok földjét szétosztották a parasztok között. A földnélküliek felkeresték Kaposvár, Pécs városok nemzeti tanácsait, hogy segítségükkel meggyorsítsák a földosztást, de az ígéreteken kívül nem nyújtottak konkrét segítséget. A nemzeti tanácsok általában védelmezték a magántulajdont, a földfoglalókkal szemben erélyes intézkedéseket foganatosítottak. Kistótfalu paraszttanács tagjait, Dárda, Pélmonostor szegényparasztjait letartóztatták, mert elzavarták a földbirtokosokat, földjeiket szétosztották a parasztok között. Kácsfaluban a nemzetőrség fegyverrel kényszerítette a szegényparasztokat, hogy az elfoglalt földet, ingóságokat adják vissza a földbirtokosoknak.

37 1918 szeptember havában a központi hatalmak hadseregei a frontokon súlyos vereségeket szen35 B. m. L. Pécs., főispán biz. ir. 1—310/1918. Somogy vármegye, 1918. november 7. 36 P. I. Arch tagyob. II (15) 1—20. B. m. L. Pécs., főispán biz. ir. 1—310/1918. S. m. L. Kaposvár., főszolg. biz. ir. 122/1918. 37 B. m. L. Pécs., főispán biz. ir. 193/1918. S. m. L. Kaposvár., főszolg. biz. ir. 122/1919. Somogy vármegye, 1918. november 27, Izsáki Imre visszaemlékezése. (Kézirat.) védtek. A katonák a tiszteknek nem engedelmeskedtek, letették a fegyvert és hazafelé indultak. A hátországban tovább folytatódtak a katonalázadások.

38 A katonák és haladó gondolkodású tisztek az ipari munkásokkal együtt követelték a háború befejezését, a béke megkötését, és Magyarország függetlenségét. A tisztek és a közlegények harcoltak a polgári demokratikus forradalom győzelméért. De a forradalmi események arra is világos választ adtak, hogy a tisztek többsége csak a polgári demokratikus forradalom megvalósulását akarja, míg a közlegénység többsége, főleg az oroszországi hadifogságból hazatért vörösgárdisták a polgári forradalmat csak átmeneti állomásnak tekintették, tovább akartak harcolni a szocialista forradalom győzelméért, a proletariátus hatalmának megteremtéséért.

39 Október 25-én Budapesten a forradalmi beállítottságú katonatisztek 11 tagú katonatanácsot alapítottak. Pécsett a tisztek és közlegények két katonatanácsot hoztak létre. A katonatanácsból elzavarták a reakciós tiszteket, a „tisztek letépték sapkarózsájukat és annak helyére nemzetiszínű és vörös színű kokárdákat tűztek". Pécsett állandó járőrszolgálatot teljesítettek a polgárőrökkel, őrködtek a közrend és közbiztonság felett. A koalíciós pártszervezetekben tömörült reakciós elemek a pécsi katonatanácsokat nem jó szemmel nézték, felszámolásukra törekedtek.

40 A katonatanácsok nagy szerepet játszottak a magyar polgári demokratikus forradalom győzelmében. Október 31-én Budapesten a katonák felesküdtek a Magyar Nemzeti Tanácsra. A nemzeti tanács utasításai alapján felszámolták az ellenforradalmi kísérleteket. A Károlyi-kormány rendeletei és utasításai alapján végezték el katonai feladataikat. A november 4-én kiadott rendelet alapján nemzetőrségeket kellett szervezni. A nemzetőrségek szervező munkáját a nemzeti tanácsok irányították. Kinevezték a katonai parancsnokokat, akik a kapott megbízatás birtokában hozták létre a helyi nemzetőr alakulatokat. A nemzetőrség személyi állományába önként jelentkező katona viselt férfiakat lehetett toborozni. A nemzetőrök havi fizetést kaptak. Baranya, Bács-Bodrog, Somogy megyékben mindenütt megalakultak a nemzetőr alakulatok. A megyeszékhelyeken zászlóaljak, századok, a járási székhelyeken századok, a falvakban századok, vagy járőrök lettek megszervezve.

41 38 Lukachich Géza: Magyarország megcsonkításának okai. Bp. 1929. 10—107. Buchinger Manó: Októberi forradalom, emigráció. Bp. 1945. 5—56. 39 Farkas Márton: Katonai összeomlás és forradalom 1918-ban. Bp. 1969. 320—325. 40 Népszava, 1918. november 1. Lukachich Géza: Magyarország megcsonkításának okai. Bp. 1929. 110— 111. 41 B. m. L. Pécs. Pécsi Nemzetőrség ir. 1918.