Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Horváth, Csilla: Adatok az Angster orgona- és harmóniumgyár történetéhez

138 HORVÁTH CSILLA A gyár rövid története Az orgonaépítő gyár fejlődése a századfordulóig Angster József 1867 augusztusában érkezett Pécsre. Ahhoz, hogy itt megtelepedhessen és az első orgonára szóló szerződést megköthesse, először letelepedési engedélyt és iparengedélyt kellett kapnia. A városi tanács 1867. szeptember 10-én tartott ülésén tárgyalta Angster beadványát. „1867. 5510. sz. ikt. Angszter József kérvénye az orgona és harmónium készítési iparjog önálló űzhetése engedélyezése iránt. Tekintetes Tanács! Mint a) alatt mellékelt vándorkönyvből kitűnik, e megyebéli Kácsfalu-si születésű lévén nem csak az asztalos mesterséget tanultam ki; hanem e mellett mint a 29ik oldaltól kezdve látható az orgonakészítési üzletet is 1856 tói fogva egész múlt évi augusztus hó 17ig külországokban segédképen folytonosan gyakorolván, azt szintén tökéletesen sajátommá tettem, mely utóbbit mint szabad ipart helyben a budai külvárosi malom utczai 7 számú házban önállólag űzni kívánván az ez iránti kérelmem támogatásául bátorkodom még a következő kellékeket is felemlíteni. 1 szór a fent idézett vándorkönyv 4ik oldalán bejegyzett sorokból kiderül hogy 1834 évben születtem s így teljeskorúságomat már rég elértem. 2 szór a 27ik oldaloni sorok begyőzik, hogy katonakötelezettségemnek mindenkorra megfeleltem, s végre 3 szór. Ugyan ezen vándorkönyv a folytonos jó erkölcsi viseletemet is, felszabadulásom óta mindvégig tanúsítja. Mindezeknél fogva alázattal könyörgöm miszerint az orgona és az ezzel kapcsolatos úgynevezett „phisharmonium" készítési iparjognak is fent érintett házban önállólag leendő űzhetését kegyesen megengedni, és arra nézve a szükséges iparjegyet részemre kiszolgáltatni méltóztatnék Mély tisztelettel lévén a tek. Tanácsnak alázatos szolgája Angszter József" Az engedélyt a városi tanács jegyzőkönyvében így rögzítették: ,,A folyamodó az iparrend szabta kellékek birtoklatát kimutatván, kérelmének helyadatik és az érintett iparágra nézve kért ipar jegy jelen jegyzőkönyvi kivonattal kiszolgálta." 1867-ben, a kiegyezés évében, Angster József nagybátyjával és egy segédjével, Brusch Ferenccel kezdte el a munkát. Első kis műhelyük a Flórián utcában működött.

2 A gyár alapítási évei 2 Dr. Éry Mártonná, Angster Aranka írásbeli közlése. után a szerződéseket Angster József orgonacsináló mesterként írta alá. 1881-től Kalocsa érseki orgonakészítője, 1884-ben használt pecsétjén Angster József orgonaépítő. 1893-as évtől, szintén a szerződéseken, már mint orgonagyáros szerepelt. Az elnevezés változásai is utalnak a vállalkozás sikeres, fejlődő voltára. Ennek bizonyítéka továbbá az is, hogy 1889-re már kicsinek bizonyult az eddigi műhely és megvásárolták a Mária utca 35. számú házat. Itt már nagyobb, korszerűbb gépekkel felszerelt műhelyt rendezett be. Az új telep megvásárlására és bővítésére egy nagy megrendelés, a pécsi székesegyház orgonájának elkészítése adott anyagi alapot. Ez az orgona volt a cég századik munkája. Míg az első száz orgonát 19 év alatt, addig a második százat már 5 év alatt készítették el. Ezt a fejlődést tükrözték a pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentései is. 1882-ben ezt írta a jelentés: „Orgonaépítés a kamara székhelyének már a múlt században is egyik speciális, jóhírnevű ipara volt, melynek készítményei messze vidékre terjedtek el. A kamara területén Pécsett jelenleg 3 s Mágocson 1 orgonaépítő van. A legjelentékenyebb telep Pécsett Angster Józsefé, aki a székesfehérvári kiállításon aranyéremmel lett kitüntetve. Műhelyében állandóan 6 férfi munkás és 2—3 tanonc dolgozik. Évenként 2—3, s ha kisebbek, 4—5 orgonát készít. Az Angster műhelyéből kikerült orgonák 6—20 változatúak." Az 1889. évi jelentés közli a fejlesztés tényét: „...Angster József orgonakészítő is úgy ipartelepe helyiségeit, mint a berendezést illetőleg nagy beruházásokat tett." Az 1891. évi jelentés így ír a gyárról: ,,.. . Angster József orgonakészítőtelepe — amely hazánkban a legnagyobb — tavaly ismét több nagyobb művet fejezett be, többek között a restaurált pécsi székesegyház nagy orgonáját. Angster József ipartelepe első rangú ipartelepeink közé tartozik." A jelentés beszámol a nehézségekről is. „Orgonakészítőink arra lévén utalva, hogy az ország minden részébe dolgozzanak, arról panaszkodnak, hogy a m. kir. államvasutak új teheráru díjszabásának az orgona alkatrészekre vonatkozó tételei magassága miatt messzebb vidékre, főleg az ország nyugati részeibe nem képesek dolgozni, mert onnan az oda olcsóbb szállítást élvező osztrák és cseh orgonakészítők kiszorítják." Az 1892-es jelentés a konkurrencia másirányú jelentkezéséről is beszámolt: „ . .. A piacz-hódítás egy hatalmas eszközére tett szert egy csehországi gyár azzal, hogy egy nagyon díszes s példányonként legalább is 1 frtba került képes árjegyzéket adott ki, mely az ország minden plébániájának megküldetett. Angster József pécsi orgonaépítő ennek következtében most arra érzi magát kényszerítve, hogy 3—4000 frt költséggel a magarészéről egy hasonló árjegyzéket adjon ki." A követ-