Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)
Helytörténet - Horváth, Csilla: Adatok az Angster orgona- és harmóniumgyár történetéhez
AZ ANGSTER-GYÁR 2. kép. A gyár képe a századfordulón kedett munkába a család tagjai is belekapcsolódtak. Először Angster Emil, a nagyobbik fiú, majd Angster Oszkár is a gyárban dolgozott, miután külföldi tanulmányútjáról, Londonból megérkezett. Néhány év múlva, 1896-tól a gyár, mint Angster József és Fia működött. 1899-ben az orgonakészítés mellett megindult a harmóniumgyártás is. Ekkor kapta végleges ismert nevét: Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár. Ettől kezdődően a gyár munkája kiszélesedett. Az új hangszerek gyártása mellett, az orgonák és harmóniumok javítása, jótállási karbantartások, felújítások, később 1904-től a régi hangszerek villamosítása is a feladatuk volt (3. kép) A hangszerek jótállása 2 és 10 év között mozgott. Annak megfelelően, hogy a gyár mennyi megrendelést kapott, több, illetve kevesebb ez az idő. A leggyakoribb jótállás a 3 és 5 év volt. A fizetési feltételeket is a szerződések rögzítették. Ez általában részletekben történt. A leggyakoribb a 3 részletben történő kiegyenlítés. Az első részkező évben már meg is jelent az árjegyzék. Az árjegyzék tartalmazta a gyár rövid történetét, az eddig elkészített orgonák típusait, a kész orgonák rajzait, és az orgonákról megjelent elismerő úisagcikkeket. Az 1893-as jelentés azt közli, hogy az Angster gyár is már a gőzerőt használó üzemek közé tartozik egy 3,5 m 2 tűzfelülettel rendelkező géppel (2. kép) Ekkorra már a munkások létszáma is megnőtt és 50—60 emberrel dolgozott a gyár. Ez a szám az 1910-es évekre eléri a 80—100 főt, ennek oka a megnövekedett kereslet mellett az volt, hogy a gyár igénybe vette az állam ipartámogató kölcsönét. A kölcsön egyik feltétele a 100-at meghaladó munkáslétszám volt. Az így kibővített gyár dolgozóinak egyrészét nem tudták az orgonagyártásban foglalkoztatni, ezért ők asztalosmunkával, bútorok készítésével foglalkoztak.3 A megnöve3 Angster József szóbeli közlése.