Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Régészet - Jerem, Erzsébet: Késővaskori sírleletek Beremendről (Baranya megye)

8

4 JEREM ERZSÉBET nos technikával más ékszereket, pl. fülbevalókat is készítettek. Ezek feltehetően ion aranyművesek munkái, melyek egymástól távol eső lelőhelyekre is eljutnak, a görög kereskedelem mind nagyobb térhódításának bizonyítékaként.

64 g) Bronz gyöngy (8. ábra 15., IV. tábla 3.) a szórvány anyagból. A korban párhuzamos leletek között, különösen déli területeken elég gyakoriak a kettőskónikus, vagy edényt utánzó formájú bronz gyöngyök.

65 Azonos példányokat találhatunk a fémleletek tekintetében egyébként is szoros kapcsolatot mutató szlovéniai temetőkben.

66 2. Karperecek. a) 4 darab visszapödrött végű, csavart ezüst huzalból készült karperec a 2. sírból. (7. ábra 2-5., II. tábla "3.) Hazánk vaskori leletei között nincs megfelelője, viszonylag ritkábbak az illyr kultúra területén is,

67 bronzból gyakoribbak.

68 b) Nyitott végű bronz karperec a szórvány leletek közül. (8. ábra 13., IV. tábla 1.) A legegyszerűbb és elterjedtebb formák közé tartozik. 4. FEGYVEREK A szórvány anyagban található két vaslándzsa, mely bizonyára bolygatott férfi sírból származik. (8. ábra 18-19., V. tábla 1-2.) Az egyiknél a levél és köpű hosszúsága majdnem egyforma,

60 a másik rövid levelű, hosszú köpűjű típus.

70 Mindkét forma egyaránt gyakori a nyugati és keleti hallstatti kultúrában, mivel a lándzsa ekkor a legfontosabb harci eszköznek számított. A lándzsákkal együtt volt a szórvány anyagban egy bronzkarika is, (8. ábra 14., IV. tábla 2.) mely я harcos sírok együtteseinek tartozéka. 5. EGYÉB MELLÉKLETEK a) A 2. sír leletei között szerepel egy enyhén ívslt hátú, nyélnyújtványos vaskés, (6. ábra 9.) melyhez hasonlók más női sírokban is megtalálhatók.

71 -Vinski-Gasparini, K., i. m. p. 283. At e ni с a : Duknic, M.. -Jovanovic, В., i. m. p. 26., Pl. IX. 8., XII. ír.. Növi Pazar: Mano-Zisi, D.,-Popovic, Lj., p. 90. Pl. XV. 1. XXVII. A görög lelőhelyekre vonatkozó irodalommal. 64 Vinski, Z., Zwei kahnförmige Ohrringe aus Erdut in Kroatien. Jahrbuch für kleinasiatische Forschung. I. (1951.) p. 66-73. . 6S Maier, F., i. m. p. 70. 66 Kromer K., Brezje. Arh. Kat. Slov. Ljubljana, 1959. Taf. XLII. 7. Közöletl^n példánvok a liublianai nemzeti múzeumban: Smarjeta, Vace, Vinkov vrh lelőhelyekről. V.Fiäla, F., WMBH I. (1893.) p. 136., fig. 21. - Citluci. Truhelka, C, L m. LXXVII. t. 33. Teljesen; egyező darab, de a szerző szerint hajkarika volt, átm.: 7 cm., Truhelka, C, WMBH I. (1893.) p. 122. fig. 21. (kúpos végű csavart huzalból készült ezüst torques,) ,„\ . '-.:,' 68 Trebeniste, Glasinac, Donja Dolina.. : 69 Jerem, E., i. m. p.183., Pl. XXXV. 2., 4. • Г 70 Uo. Pl. XXXV. 3., 7-. . '.'/: • 71

Uo. p. 183. sq., Pl. XXXVI. 7. A késhez tartozott egy kis bronzlemezből készített borítás, (6. ábra 8,.) mely vagy a kés fanyelét, vagy esetleg fa élvédő tokot díszített. b) Az orsógombok női sírok jellegzetes mellékletei; az egyik, edény oldalából készült (7. ábra 6., II. tábla 4.), míg a másik kettőskónikus, nagyméretű, díszítetlen példány. (8. ábra 20.) c) Bronz jogar a 2. sírból (7. ábra 1., II. tábla 5.) és a szórvány leletek közül. (8. ábra 16-17., IV. tábla 4-5.) : Az előbbi rovátkolt díszítésű bronzlemezből hajlított (fa botocskát borított), felső végét és közepét kis karikák lyukasztják át, melyekről poncolt, trapéz alakú csüngők lógtak. A Dunántúlon szinte teljesen azonos darab került elő a szentlőrinci 34. sírból'

2 és a velemszentvidi, nem hiteles ásatásból származó anyagból.

73 Itáliai eredetűek, az Este kör temetőiben a II. periódus végén jelennek meg,

74 meglehetősen gyakoriak a III. periódusban.

7a A vénét kultúra terjedésével párhuzamosan az É és K-alpi területeken

76 és Szlovéniában is

77 mindig női sírok mellékleteként találkozunk velük, E tény vallási okára már korábban is utaltunk,

78 ugyanilyen jogar megléte az Este-baratelai Reitia szentély áldozati ajándékai között külön is felhívja a figyelmet ezen tárgy és a vénét istennő kultusza közötti összefüggésre.

79 72 Uo. p. 187., fig. 24, 34/2., PL XXXIX. 5. 73 Miske, K., i. m. LUI. t. 1. 74 Duhn, F .,-Messerschmidt, F., Italische Gräberkunde II. Heidelberg, 1939. p. 53-58. - általában a jogarról. А п. táblán közli az Este környéki temetőkből származó darabokat időrendi felosztás nélkül. Közülük Frey, O-H., Die Entstehung der Situlenkunst, Berlin, 1969. BRGF 31. relatív időrendje alapján a Rebato 100. sírból (X. T. 11.) és a Rebato 187. sírból (XIII. T. 50-51.) származó darabok az Este II. késői periódusába, míg a Benvenuti 79. és 126. sírból (XVII. t. 16.) valók az Este II—III. átmeneti időszakba sorolhatók. 75 Alfonsi 13., S. Maria Carceri 48. sír Este III. közéoső, a Boldu-Dolfin 52/53. sír és a Capodaglio 31. sír (XXXIII. t. гб.) az Este III. késői periódusába tartozik. 76 Duhn, F .,-Messerschmidt F., i. m. p. 54. Este környékéről: Borseiaból (p. 74.) és PadovabóJ (p. 78. s^n.). ÊItáliából: Montebelluna (p. 101 sa.) és Caverzano lelőhelyekről említ egy-egy darabot, K-alpi területről pedig a Graz melletti Loibenbergből. Steiermark im Altertum. 1921. Taf. i, 6. 77 Spöttl, J., Brozefunde von St. Margarethen in Krain. MAG 14. (1884.) p. 94 sq. Taf. VIT. Stàre, V., Vace. Arh. Kat. Slov. I. Ljubljana, 1955. LVTtl. t. 4., Stàre, V.. Die urzeitlichen Hügelgräber aus Rovisce. AV 13-14. (кэб'-бз.) Taf. I. 1., VI. 16., Stàre, V., Eisenzeitliche Grabhügel auf Vinkov vrh. AV is-16. (1964-65.") Taf. V. 9. Még néhány közöletlen darabot találtam a ljubljanai Nemz. Múz. raktárában Magdalenska gora (Lelt. sz.: P 4013-4014.), Smarjeta (P. im-1156.) és Dobrnicu lelőhelyekről. 78 Jerem. E., i. m. p. 187. 102-103. jegvz. Az ott elmondottakat még annyival kívánjuk kiegészíteni, hogy Reitia nemcsak „sanatis" volt, hanem termékenység istennő is, mint azt az ex-votok bizonyítják. Ez is megvilágítja, miért éppen női sírokban találiuk kultuszának nyomait. 79 Chirardini, G.[, és Prosdocimi, A., Notizie degli Scavi 1888-1890. passim. Az estei szentély leleteinek kora a kö. Hallstatt periódustól az i. u. II. századig terjed. Ez általa-