Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - Kopasz, Gábor: Régi pécsi kézműves mesterségek

RÉGI PÉCSI KÉZMŰVES MESTERSÉGEK 171 A halászok céhe sem volt nagy testület, mindössze 25 taggal rendelkezett. Pénztárkönyvükben jegyezték fel a halszállításokat, melyeket kocsival végeztek. Egy kocsi halszállítmány után 30 krajcárt kellett a céh részére befizetni. A kovácsok csupán egy kötetre terjedő mesterlajstromában 248 kovácsmester neve van bejegyezve, s ez arra utal, hogy ez a mesterség is virágzó ipar volt Pécsett. A közös kőműves és kőfaragó céhben a két mesterség szorosan egybe volt kapcsolva. Ez egyrészt igazodott az akkori városi építkezési módhoz, másrészt utal arra, hogy Pécsett a kőfaragó mesterségnek régi hagyományai voltak. A mészáros céhről csak általános dolgokat tudhatunk meg, miután csak céhszabályzatuk maradt meg, s egyéb céhkönyvei levéltárunkban nincsenek. További konkrét adatok utáni kutatást lehet azonban végezni a városi magisztrátus és kongregáció jegyzőkönyveiben és irataiban. A mézeskalácsosok, vagy bábsütők egyben viaszgyertyaöntéssel is foglalkoztak. Tanoncaikat 3 évre szerződtették. A testület jegyzőkönyvei egy kötetbe kötve, egészen 1900-ig terjednek. Mivel a céhszervezet 1872-ben megszűnt és ipartársulatok működtek 1884-ig, utána pedig megalakultak az ipartestületek, a mézeskalácsosok és viaszgyertyakésztíők jegyzőkönyveit 1872-ig céhjegyzőkönyveknek, 1873-1884-ig ipartársulati jegyzőkönyveknek, 1885-tól pedig ipartestületi bábsüto szakcsoport jegyzőkönyveinek kell tekintenünk. Ugyanis a jegyzőkönyvekből is kitűnik, hogy a céhek megszűnése után 1873-ban a mézeskalácsosok is ipartársulattá alakultak. Az 1873. június 15-én tartott közgyűlésükön tárgyalták az új alapszabályzatukat, összeírták és leltározták a megszűnt céh vagyonát. Piacsek József városi tanácsnok, a régi céhbiztos elnökölt az ipartársulati alakuló közgyűlésen. Megnyitó beszédében arról is szólt, hogy a céhrendszerben már majdnem a kétségbeesésig jutottak a kézműiparosok. Azonban a törvény által behozott szabad ipar sem nyújt semmivel sem többet a sokat zaklatott iparosoknak. Csupán abban reménykedhetnek, hogy a most létrehozott ipartársulatokat is a kormány fel fogja ruházni azokkal a jogokkal és előnyökkel, amelyekkel a volt céhek rendelkeztek. De azokat a visszaéléseket és hátrányokat, amelyek a tanoncfelszabadítások és a mestervizsgák körül eluralkodtak a volt céhekben, természetesen meg kell szüntetni. Utána az elnöklő városi tanácsnok ismertette az alapszabálytervezetet, majd megválasztották a vezetőséget. Hartl Ferenc lett a bábosok ipartársulatának elnöke. Az ideiglenes elnökség tagjai Pécsről, Siklósról, Mágocsról, Szigetvárról, Szulokról és Kaposvárról kerültek ki. A mézeskalácsosok ipartársulatának a hatásköre tehát Baranya és Somogy megyékre terjed ki. A süvegesek tulajdonképpen magyar kalaposok (pileatores hungarici) voltak, akiket meg kell külöiv böztetnünk a német kalaposoktól (pileatores germanici). Általános néven azonban az előbbieket süvegeseknek, az utóbbiakat pedig egyszerűen kalaposoknak nevezték. A süveges céh lajstromai a tanoncszerződésekről és a tanoncfelszabadításokról tájékoztatnak bennünket, a céhszabályzatuk pedig a céh és tagjai működéséről ad általános képet. A tabakmestereket nevezték tobakmestereknek és kordoványosoknak is. Lényegében olyan tímárok voltak, akik juh- és kecskebőrből készítettek szatytyánt, kordoványt és irhát. Tobaknak hívták azt a faedényt is, amelyben a bőr cserzését végezték és erről a cserzésre szolgáló edényről kapták nevüket a kardoványosok. Ez a cserzésre szolgáló faedény más néven még: tabak, tabák, tabán, tabány. Tabakana törökül az a hely, ahol a bőrt kidolgozzák, tartják, tárolják. A tabakmester neve pedig törökül: nazir tabacski, amely az arab debagh (bőr) szóból származik.

12 Érdekes, hogy a XVIII. század végén helytartótanácsi rendeletre készült egyik összeírásunk Pécs budai külvárosát Tabánnak vagy Tábánynak nevezi.

13 Minden valószínűség szerint Pécs un. budai külvárosa a Tabán, Tábány nevet az idetelepült tabakokról kapta.

14 A céhek iratanyagán kívül - bár elszórtan - jelentős mennyiségű és figyelemre méltó adat található a céhekre a levéltárunkban őrzött más levéltári fondokon is. Itt elsősorban a Pécs városi igazgatási iratokra kell gondolni, de - különösen a filiális céhszervezetek tekintetében - nem szabad figyelmen kívül hagyni a Baranya megyei alispáni iratokat sem. Következik ez egyrészt a céheknek a közigazgatási szervekkel való szoros kapcsolatából, másrészt pedig abból is, hogy céheink más megyébe tartozó céhekkel sok esetben a közigazgatási szerveken keresztül leveleztek és az idegen megyébe tartozó céhek is közigazgatási szerveinket keresték fel ügyesbajos dolgaikkal. Sokszor két külön megyébe tartozó városok tanácsai egymással is leveleztek céhügyekben. Baja szabadalmas mezőváros tanácsa Pécs szab. kir. város tanácsához fordult Fusztits Lukács tímárlegény Pécsre való hazatérése ügyében. A bajaiak arra kérték a pécsi városi tanácsot, szerezze be az itteni tímárok céhének írásbeli hozzájárulását, hogy Fusztits hazatérhessen szülőföldjére Bajáról, és segítse elő a pécsi céhbeli timármesterek kiengeszlődését Fusztits-csal szemben.

15 A céhek életére és működésére, a céhszervezetre, céhkormányzatra a céhes iratanyagban található 12 Hadzsi-Vasziljevics J.: Szkopje és környéke. Belgrád, 1930. - 99. old. 13 Baranya megyei Levéltár. Pécs v. lt. 1001/1796. közig, sz. A Helytartótanács 12 923 sz. rendeletére készült „Deseriptio hominis in suburbio civitatis Bundensis" című iratban ezt olvashatjuk: „ . . . homines, qui patrato in Suburbio Civárosrész nevét is. vitatis Bundensis Tábány dicto . . ." 14 Nyilván ugyanebből a szóelemzésből lehet származtatni a Budán fennállott és a Horthy-korszakban lebontott Tabán városrész nevét is. 15 Baranya megyei Levéltár. Pécs v. lt. 1117/1813. magistr. jkv. sz. ••.."'.