Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - Schönerné, Pusztai, Ilona: A mecseknádasdi Szent István templom helyreállítása

14« SCHÖNERNÉ PUSZTAI ILONA készült a templom régészeti kutatása során megbontott téglapadló is. A középkori templom átépítéséről mindezt azért mondottuk el, hogy az azóta készült munkák ismeretében szólhassunk a XIV. századi templomon általunk végzett helyreállításról. A század eleji elvekkel ellentétben ma értékeljük a későbbi időben végzett építkezéseket is és nem tartjuk azt feltétlenül elbontandónak. Sajnos a Szent István templom esetében elődeink a barokk részletekből nem sokat hagytak meg, ami pedig megmaradt, olyan rossz állapotban, hogy mégis meg kellett fontolnunk annak megtartását. Feltétlenül újra kellett készíteni a templomhajó fedélszékét és agyonfoltozott fafödémét. Bár a hajó és szentély azonos magasságra hozott barokk párkányát megtartottuk, a középkori oromfal visszaállításával mégis a XIV. századi tömeg érzékeltetésérc törekedtünk. A templom homlokzatait a nyomokban megtalált barokk architektúra alapján vakoltuk újra, színes, kőzuzalékos habarccsal, széleken és a nyílások körül sima, fehérre meszelt keretezéssel, az egyes nyílásoknál mégis külön-külön meg kellett 3. A templom helyreállított kerítőfala. fontolnunk a formai helyreállítást. Miután a hajó középső barokk ablakát neoromán ablakká, az eredeti megmaradt K-i szentélyablak alapján átalakították, úgy éreztük, ez a nyílásforma sokkal harmonikusabban illeszkedik a D-i homlokzathoz, mint a jellegtelen, nagy barokk ablak, hiszen a homlokzat többi nyílásában mindenütt találtunk eredeti „in situ" középkori részletet. így a hajó két szélső ablakának és a K-i szentélyablaknak faragottkő nyíláskeretét rekonstruálni tudtuk a megtalált maradványok alapján. Természetesen a kiegészítést jól megkülönböztethetően műkőből készítettük. A templom belsejében visszaállítottuk a XIV. századi padlószintet. A D-i ablak kivételével a szentély középkori állapotának rekonstruálását végeztük el, az oltár, a pasztofórium maradvány, az egykori sír és ülőfülke modern kiegészítésével. A sima, fehérre meszelt, fafödémes hajótól jól elválik a középkori vakolatok gondos megtartásával készített szentélyvakolat. Külön kell még szólni a templom XVI. századi kerítőfalának helyreállításáról. A fal a századok folyamán szinte teljesen tönkrement, itt-ott látszott csak töredékesen, pontos alaprajzi formáját a régészeti feltárás határozta meg. Mi fontosnak tartottuk a kerítőfal visszaállítását. (3. sz. kép) Szükségünk volt rá műszaki okokból, hiszen a kerítőfal egyben támfal is és a K-i illetve É-i oldalon erősen lehordott terep további pusztulását akadályozza. Fontos a kerítőfal műemléki szempontból is, jól érzékelteti az erődített kis, falusi templom egykori képét. A mecseknádasdi Szent István templom, mint építészeti helyreállítás nem tartozik az Országos Műemléki Felügyelőség legrangosabb munkái közé. Mégis úgy érezzük, hogy mi, akik az épület kutatásán és felújításán dolgoztunk, ismét egy szép és érdekes emlékkel gazdagítottuk Baranya műemlék állománya':. (4. kén) 4. A helyreállított templom a tájban.