Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - G. Sándor, Mária: A mecseknádasdi Szent István templom. Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez

A MECSEKNÁDASDI SZENT ISTVÁN TEMPLOM 139 hajója pedig síkfödémmel fedett. A templom nyugati oromfalához csatlakozó ötszintes torony homlokzati falait ikerablakok törik át a négy fölső szint magasságában. A szentély északi oldalához csatlakozó sekrestye van. A templom hajója teljes hosszban pedig meg van szélesítve. Alaprajza hasonló a pécsváradi Mindenszentek kápolnája alaprajzához. Ez is ugyanolyan hosszú, nyújtott hajóval épült, diadalíve ennek is félköríves, továbbá a templom bővítésének módja is mindkét esetben azonos. A bővítés alkalmával a hajó északi falát a teljes hosszban elbontották. A nyugati homlokzaton a bővített részben egy csúcsíves, gótikus kőkeretes ajtónyílás van. A templom kutatását és feltárását Gosztonyi Gyula végezte még 1937-ben. Ö a templom építésének legkorábbi idejét a XI. század végére helyezi, a bővítést pedig ugyancsak a XV. századra teszi.

47 A kutatás során a hajóban nyolc helyen történt leásás, a szentélyben és a sekrestyében azonban semmiféle kutatás nem volt.

48 Ezzel a ,,leásás"-sal megtalálta a korábbi templom északi határfalának elbontott maradványait. A templomot övező kerítőfal alaprajzának tisztázására nem került sor. Az említett kutatás tulajdonképpen nem volt egy olyan rendszeres régészeti feltárás, amely feltárta volna a templom összes építési periódusait, illetve tisztázta volna azokat. Genthon - Gosztonyi kutatásaira támaszkodva a templom építésének idejét a XII.századra, bővítésének korát pedig a XV. századra teszi.

49 Szőnyi Ottó a templom építésének idejét a XII. század végére határozza meg.

50 Gerevich Tibor volt az első, aki a mánfai templomot a XIII. század első felére datálta.

51 Sajnos, hogy a templom eredetére vonatkozó okleveles adatok nem ismeretesek. Legkorábban a XIV. századi pápai adólajstromok említik Malafalva néven.

52 A fentiekben röviden áttekintettük a jelenleg ismert Baranya megyei egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomokat, amelyek között - azokat tüzetesebben vizsgálva - igen sok hasonlóságot találtunk a mecseknádasdi templomunk egyes részleteit és alaprajzát illetően, valamint alaprajzának építészeti megoldását tekintve. Nem találtunk azonban párhuzamot ezek között a templomot övező, erődítés jellegű kerítőfálhoz.

53 Nádasdi templomunk kerítőfalához hasonlót, - illetve ahhoz legközelebb állót - a pécsi Mindenszentek temploma körül találunk, 47 Gosztonyi Gy.: A mánfai templom. „Technika" 1939. 236-239. 48 Gosztonyi Gy.: Jelentés a mánfai róm. kath. templom restaurálási munkálatairól. 1939. OMF. Irattár. /,(J Genthon L: i. m. 192. 50 Szőnyi O.: Régi magyar templomok. Bp. é. n. 221. 51 Gerevich T.: Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938. Ji, °

2 Várady F.: i. m. II. k. 310. 53 Egyrészt az említett templomoknál sehol sem lett feltárva a körítőfal, másrészt földrajzi helyzetük sem azonos я nádasdi temploméval. amely ugyancsak támpillérekkel tagolt, és erődfal jellegű.

54 Templomunk kerítőf alának felső lezárása annyira elpusztult állapotban maradt meg, illetve került elő, hogy nem tudjuk azt, hogy azt pártázat zárta-e le, avagy az egyenes falkorona alatt lőréssor volt-e. A falon kívül azonban templomunk erődítéséhez még - a feljárat baloldali támfala mellett álló - négyzet alaprajzú négy saroktámpiUéres torony is tartozott. Ilyen védőtornyos templomerődítést eddig még a Dunántúlról nem ismerünk.

55 Ezek a legnagyobb számban a Székelyföldön fordulnak elő. Erődített nádasdi templomunk földrajzi elhelyezkedése sok tekintetben hasonló a székelyföldiek jellegzetes földrajzi elhelyezkedéséhez, amint azt Entz Géza alább idézett összefoglaló tanulmányában írja: ,,. . . a völgyek és medencék bejáratánál épültek legerősebben és a legnagyobb számban."

56 A székelyföldiek korát részben a Hunyadiak és a Jagellok korára teszi, másrészt pedig a XVII. század első évtizedeire. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Dunántúlon a török veszedelem közelsége már korábban szükségessé tette a védelem kiépítését. A nádasdi torony azonban csak részben analóg a székelyföldiekkel, mivel ez azokhoz hasonlóan nem kaputorony, hanem csak a bejárat mellett emelkedő, de a faltól magától különálló torony. Feltehető, hogy a jelen esetben a torony épült előbb - amint erre már korábban is utaltunk - s a kerítőfal csak ezt követően később épült mellé, bár kerítőfal már a XIII. -XIV. századból ismeretes. E megoldás talán a székelyföldi kerített típushoz áll a legközelebb. Az egyenes szentélyzáródású templomok eredetével, valamint azok kormeghatározásának kérdésével az utóbbi években a szakirodalom elég sokat foglalkozott, így ezért csak röviden kívánunk kitérni a templomunkat érintő legjelentősebb kérdésekre. Ennek a típusnak hazánkban való meghonosodásával először Gerevich Tibor foglalkozott/" Véleménye szerint ,,. . . az egyenes szentélyzáródás a francia alapítású ciszterci renddel honosodott meg." A ciszterektől átvették a bencések és a premontreiek, majd az átboltozott szentélyű megoldással különösen a XIII. század eleején több ilyen falusi templom épült az országban. Példái között Gerevich Tibor a Baranya megyében lévő mánfai templomot is említi. Az utóbbi években Kozák Károly több tanulmányban foglalkozik az egyenes szentélyzáródású templomokkal,

58 részben rendszerezi egyes tájegységek szerint azok eredetét, elterjedését, valamint megkísérli elterjedésüknek az idejét meghatározni. 54 Dercsényi D.-Pogány F.-Szentkirályi L.: i. m. 170. i>5 Gerő L.: Magyarországi várépítészet. Bp. 1955. 421. 56 Entz G.: Székely templomerődök. „Szépművészet." 1944. 120-125. 57 Gerevich T.: i. m. 31. 58 Kozák K. : Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai. Hermann Ottó Múzeum Évkönyve 1965, 223-257. - Kozák K.: A szegedi Szt. Dömötör-templom építéstörténetének kérdései. Móra Ferenc Múzeum Evkönyve, 1966-67. Szeged. 143-151.