Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)
Helytörténet - G. Sándor, Mária: A mecseknádasdi Szent István templom. Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez
140 G. SÁNDOR MÁRIA Számunkra azonban a Dunántúllal foglalkozó tanulmányai lényegesek, főleg a pannonhalmi és tihanyi bencés apátságok hatósugarába tartozó területekre vonatkozóan. 59 A szerző kimutatja, hogy a Balaton északi oldalán nagyrészt Tihany körül, valamint Tihany és Pannonhalma közötti részen a XIII. századnál korábban egyenes szentélyzáródású templom nem épült, 60 legkésőbbi megjelenését pedig a XIV. századra teszi. Véleménye szerint az egyszerűen cisztercita hatásnak tekintett típusról nagy valószínűséggel kimutatható, hogy elsősorban a bencések tevékenységének következtében - és közvetett, vagy közvetlen hatására - terjedt el a Dunántúl középső részén. E kérdéssel legutoljára Holl Imre tanulmánya foglalkozik. 61 Számunkra leglényegesebb megállapítása, hogy a Balaton északi oldalán túlsúlyban van a XIII. században az egyenes szentélyzáródású típus a bencés apátság falvaiban. A bencések korszerűnek tartják a cisztercita típust és ennek az évszázadnak a közepe körül legfőképpen ezeket a típusokat építik. A fent ismertetett vélemények alapján jelentős következtetéseket vonhatunk le úgy a mecseknádasdi templomunkat illetően, mint a többi Baranya megyei egyenes szentélyzáródású templomokra vonatkozóan. A megyénkben előforduló templomok részben a pécsváradi bencés birtokon, másrészt annak hatósugarában helyezkednek el. Korábban már említettük, hogy a pécsváradi apátság altemplomának félköríves szentélyzáródását egyenes záródásává alakították át. Ennek az átépítésnek az idejét a legkorábban a XIII. század első negyedére tehetjük. E feltevésünket támasztja alá, hogy a monostor apátja 1215-től kezdve többször pápai megbízottként szerepel. 02 Ugyanekkor járt Itáliában Oros apát is, a pannonhalmi XIII. századi építkezések irányítója. 1215-ben volt a negyedik lateráni zsinat is, amely a szerzetesi élet cisztercita szellemű megreformálásával foglalkozott. 63 Korábbi feltételezésünket az is alátámasztja, hogy Oros apát építkezései Pannonhalmán 1224-ben befejeződtek. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a pannonhalmi és a tihanyi bencések hatósugarába tartozó templomokhoz hasonlóan a Pécsvárad közelében lévő templomok építése a XIII. század 30-as éveiben indul meg, majd az a század közepén és második felében folytatódik egészen a XIV. század elejéig. 59 Kozák K.: Győr-Sopron megye egyenes szentélyzáródású templomai. Arrabona. 1965. 7. 133-156. - A pannonhalmi altemplom egyenes szentélyzáródását második periódusnak tekinti, s ez ta XIII. század első negyedére határozza meg. A dunántúli egyenes szentélyzáródású templomok kialakulása és elterjedése szempontjából nagy jelentőséget tulajdonít a pannonhalmi és tihanyi bencés építkezéseknek. 00 Kozák K.: A románkori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem 1961-62. Bp. 1966. 128-130. 61 /. Holl: Mittelalterarchäologie in Ungarn 1946-1964. Acta Archaeologica. Bp. 1970. 378-383. Ezen összefoglaló tanulmányában a szerző többek között foglalkozik a falusi templomokkal is. 62 Györffy Gy.: i. m. 366. 63 Kozák K.: A románkori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem 1961-62. Bp. 1966. Az eddig elmondottak alapján, - s azokat összegezve — megkíséreljük templomunk egyes építési korszakait felvázolni, az alábbiakban. 1. Templomunk első említését - amint azt már korábban mondottuk - 1235-ből ismerjük. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású és kisméretű volt. (21-22. kép) Ez az első templom tehát a XIII. század 30-as éveiben épül, de 1235-ben már állott. 21. A XIII. sz. első felében állott templom rekonstrukciós alaprajza. гг. A XIII. század első felében állott templom rekonstrukciós tömegvázlata.
