Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)
Helytörténet - G. Sándor, Mária: A mecseknádasdi Szent István templom. Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez
i 3 8 . G. s ANDOR MARIA nés szentélyzáródású templomok építésének elterjesztését. 34 Pécsváradon a Mindenszentek kápolnája ugyancsak egyhajós, egyenes szentélyzáródású. Bővítésének módja hasonló a mánfai temploméhoz. Szentélyéhez a déli oldalon még a középkorban sekrestye épül, amelynek külső - keleti - falsíkja kijebb van, mint a szentélyé. A templom hajóját pedig a déli oldalon megszélesítették, olymódon, hogy ennek kapcsán a korábbi templom egész déli hajófalát elbontották. Györffy György 1158-ból idézi az első adatot a Mindenszentek kápolnájára. 30 Mivel azonban a templom, illetve a kápolna eddig még kutatva nem volt, így azt nem lehet tudni, hogy vájjon nincs-e a templomnak egy korábbi - félköríves szentélyzáródású - előzménye. Ezt azonban csak a régészeti kutatás tudhatja majd végérvényesen tisztázni. Ettői eltekintve azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy szentélyének boltozat és diadalíve nagy hasonlóságot mutat azokkal a hasonló templomoké val, amelyek a XIII. századból származnak. Sekrestyéjének és hajójának középkori bővítése hasonló a mánfai temploméhoz. Bővítésénak korát Genthon a XV. századra teszi. Nyugati oromfalán karélyos koragótikus ablak van fülkeszerüen elfalazva, amelyről azonban kutatás nélkül nem vonhatunk le meszszemenő következtetéseket, amiként ugyancsak nem a szentély keleti falán látható elfalazott, nagyjából félkörös nyílásról sem. Mindenesetre az eddigi megfigyeléseink alapján a XIV. század elején történt építkezéssel kell számolnunk. Pécsett a belvárosi plébániatemplom - a Szent Bertalan templom helyén állott első templom is egyenes szentélyzáródású volt. 36 Az okleveles adatok először 1279-ben említik. 37 Egyenes szentélyzáródású és kisméretű falusi templom még a mai Pécs külvárosához tartozó patacsi templom, amelynek első említését 1252-ből ismerjük. 38 34 Kozák K. : A románkori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem 1961-62. Bp. 1966. 118-119. 35 Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1963. 364., továbbá Genthon 1.: i. m. I. k. 266. A templom építését ugyancsak a XII. századra határozza meg. Alaprajzi vázlata Stipek Ottó nyomán. OMF. Tervtár. 36 Gosztonyi Gy.: A várostemplom építéstörténete. Pécs, é. n. 17. Alaprajzi vázlata uo. 19. lap. 6. rajz után. Gosztonyi erre vonatkozóan azt mondja, hogy: „A végrehajtott műemléki vizsgálatok alapján a Szt. Bertalan templom valószínű a tatárjára skörül épült első templom egyszerű egyhajós rendszerű volt, egyenes záródású szentéllyel." - Dercsényi D.-Pogány F.-Szentkirályi L.: Pécs, Bp. 1966. 36. 37 Györffy Gy.: i. m. 362. 38 Uo. 356., valamint Dercsényi D.-Pogány F.-Szentkirályi L.: i. m. 171. OMF. műemléki vizsgálata 1959. Cseh I.-Pusztai I. Egyhajós, négyszög alaprajzú, egyenes szentélyzáródású templom. Szentélye boltozott, hajója sík mennyezettel fedett. XIII. századi, átépítve 1864-ben. Alaprajzi vázlat Stipek Ottó után. Genthon I.: i. m. 252. Szőnyi O.: Pécs, útmutató a városban és a környéken. Pécs, é. n. 92. - Véleménye szerint a pálosok építménye, akik a Jakabhegyről ide telepedtek. A budapest-pécsi vasút vonala mellett - a Mecsek nyugati nyúlványánál - van Hetvenhely, ahol ugyancsak egyenes szentélyzáródású, egyhajós templommal találkozunk. 30 Szentélyét dongaboltozat, hajóját pedig fiókos dongaboltozat fedi, amely a XVIII. században készült. Szentélyének keleti falán mindkét irányban rézsüs, felül háromkarélyos ablak van/' 0 Északi oldalához sekrestye csatlakozik, amelynek keleti fala a szentéllyel esik egyvonalba, hasonló módon, mint azt a mecseknádasdi templom első periódusához épített sekrestyénél láthatjuk. A templom eddig még nem volt kutatva, 41 de azzal már Szőnyi Ottó foglalkozott. Az ottlévő freskókat a XIV. századra, a templomot pedig az ablakok alapján, a XV. századra teszi. 42 Minden esetre a templom alaprajza és az ablak kiképzése alapján annak korát a XIV. századnál későbbre nem határozhatjuk meg. 43 A templom eredetére ,illetve a falura vonatkozó Árpád-kori okleveles adatunk nincs. 44 Okleveles említését csak a XVI. századtól ismerjük. A Mecsek hegység északi oldalán egymáshoz igen közel találunk még két hasonló típusú templomot. Az egyik Komlón a régi temetőben ma már mint rom áll. Ennek hajója téglalap alaprajzú, szentélye pedig a hajónál keskenyebb és négyzetes, valamint ugyancsak egyenes záródású. A hajó oldalfalai jórészt lepusztult állapotban maradtak meg, a nyugati oromfala azonban csaknem teljesen megmaradt. A déli oldalt - annak csaknem a középtengelyében gótikus kőkeretes ajtónyílás töri át. Szentélyének északi oldalához sekrestye csatlakozik, amelynek keleti zárófalát maga a szentély alkotja, nyugati zárófala pedig a diadalív vonalában van. A sekrestye északnyugati sarkát saroktámpillér erősíti. Genthon a templomot a XV. századra határozza meg, feltehetően a déli oldalon lévő ajtó kőkerete alapján. 40 Alaprajzi elrendezése alapján azonban a templomot XIII. századi eredetűnek kell feltételeznünk. Az OMF nyilvántartásában is XIII-XV. századiként szerepel. Az első, - 1256-ból származó - említését Komlód néven ismerjük. 40 A pécsváradi apátság birtoka volt. A mai Komló közigazgatási területéhez tartozik Mánfa, amelynek határában ugyancsak egy téglalap alaprajzú, négyszögletes, egyenes szentélyzáródású templom áll, amelynek szentélye dongával boltozott, 39 Volt rk. templom, ma a plébánia gazdasági épülete, tetőszerkezete a XVIII. századból. A karélyos csúcsíves ablak alatt falképek. Épült a XIII. században. Genthon I.:i. m. К. k. 135. 40 Gosztonyi Gy.: Baranya középkori templomai. II. „Technika" Bp. 1943. 524-525. 41 Kutatását és helyreállítását az OMF. most vette tervbe, így jelenlegi feltevésünket a kutatás eredményei módosíthatják, illetve azt alátámaszthatják. 42 Szőnyi O.: Arch. Ért. 1911. 263-266. Szőnyi O.: Pécs, útmutató ... 93. 43 Cseh I.-Pusztai I.: OMF. Műemléki vizsgálat. Korát a XIV. századra határozzák meg. 44 Györffy Gy.: i. m. 263. 45 Genthon L: i. m. 166. 46 Györffy Gy.: i. m. 328.