Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - G. Sándor, Mária: A mecseknádasdi Szent István templom. Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez

I2Ő G. SÄNDOR MÁRIA A törökkori, illetve maguk a török források azonban nemcsak Nádasd lakosainak számára vonatkozóan tájékoztatnak, hanem igen jelentős adatokkal szolgálnak annak várával kapcsolatosan is.

7 A visszafoglalás után a községben 20 református családot találunk, akik többségükben magyarok, majd a XVIII. század húszas éveitől kezdődően a falu lakosságát német telepesek alkotják,

8 akik ebben az időben a Szent István templom körül települnek, ahonnan azután a későbbiekben a falu lefelé húzódik. Nádasd község történetének e rövid áttekintése után részletesebben kell foglalkoznunk a településre vonatkozó törökkori adataink topográfiai vonatkozásaival. E vonatkozásban különösebb figyelmet érdemel az a már említett 15 54 évi adatunk, amely szerint egy Alsó-, Felső- és egy Kisnádasd mahallc van.

9 Mivel a mahalle egy városon, vagy településen belüli rész - városrész, illetve negyed - megnevezésére szolgál, így nem kétséges, hogy e három rész egy községet alkotott. Ebből kiindulva azonban következtetni tudunk a középkori Nádasd települési viszonyaira is, amely feltehetőleg már a középkorban alakult így ki.

10 E meggondolás alapján a Szent István templom körül kialakult középkori települést Felsőnádasddal azonosíthatjuk, annál is inkább, mivel még ma is ezt a részt nevezik a falu felső végének és a pataknak a folyása is erre enged következtetni. Kisnádasd

11 helyét közelebbről meghatározni ugyan nem tudjuk, de feltehető, hogy az a templomos helyhez

12 esik közel, tekintettel arra, hogy a mai Szent István templom a középkorban plébánia-templom volt, s ezért igen valószínű, hogy az Felsőnádasdhoz tartozott.

13 Alsónádasd topográfiai azonosításához közelebb jutunk, ha a mai Nádasd község alsó - keleti - végében, a volt püspöki kastéllyal szemben lévő dombon, - amelyet ma is Várhegynek neveznek - álló E.: Magyarországi török kincstári defterek. II. k. Bp. 1890. 167., említik 1554-ben a szászi náhijéban Nádas város, Felső Nádas városrész, házak száma 20, Alsó Nádas városrész, házak száma 10, Kis Nádas városrész, házak száma 14. 7 A vár javításáról 1564-ben tudunk ,,. . . Nádazsd párkány elpusztult és kijavításra szorul . . .;" Török-magyar okmánytár. 1533-1789. Bp. 1914. 56. valamint Karácson L: Evlia Cselebi . . . i. m. 37. 8 História Parochiae. (A mecseknádasdi plébánia története 1721-től.) Görögkeleti szerbek voltak többségben s ezért hívták valamikor Rácnádasdnak. 9 Kdldy-Nagy Gy.: i. m. 49. 10 Szabó I.: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV. század). Bp. 1966. 101. 11 Baranya megyében, Hosszúhetény közelében is volt a középkorban egy Kisnádasd nevű község. Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1963. 344. (Baranya vármegye). - Ma Hosszúheténytől DK-re Nádasdi part. A másik Nádasdot Id. Tolna m. Reuter C: Hosszúhetény község földrajzi nevei. Pécs, 1968. MTA. Dunántúli Tud. Int. Közleményei 5. - Ortvay T.: i. m. A pécsváradi kerület plébániái között Nádas. I. 252. i2 Szabó I.: A középkori magyar falu. Bp. 1969. 184. 13 Feltehető, hogy a mai országút D.-i oldalán a Szt. István templom körül lehetett, de ennek biztos lokalizálása csak egy ásatással volna lehetséges. és egy nagyméretű templomhoz tartozó rom maradványait is figyelembe vesszük. (3. kép) A Várhegyen - amelyet még a múltszázadi térképek „Schlossberg" néven jeleznek - volt településről Evlia Cselebi is tudósít,

14 valamint arról az 1721 évi Canonica Visitatio

15 is említést tesz. Ebben, a templommal kapcsolatosan az alábbiakat olvashatjuk: „A falun kívül keleí felé a hegy tetején látható egy nagyszerű épület hatalmas templommal. A templom hajóját oszlopok három részre osztják." Az egykori Schlossbergen és a hozzátartozó dombnyúlványon kell tehát keresnünk az elpusztult Alsónádasdot, illetve az ott álló romokat annak templomával azonosítani. Az itt volt településről Evlia Cselebi azt írja, hogy annak „szőlője és rácsos kerítésű kertje számtalan van."

1G Több, mint egy évszázaddal később az 1769 évi Canonica Visitatio is még ezt támasztja alá.

1

' A dombon állott vár amelyről az későbbi elnevezését is nyerte - törökkori állapotára vonatkozóan Evlia Cselebi az alábbiakat mondja: „Egy földhalmon mandula alakú, kettős kerítésű palánka erős fallal... A várban a templomból átalakított Szulejmán dzsámi és negyven deszkatetejű ház van .. ,"

18 Ez utóbbiak azonban már a váron kívüli részen állottak. Az 1777-es, az 1810-es, valamint az 1812-es visiták is arról emlékeznek meg, hogy ezen a területen a törökök kiűzése előtt „basa lakóhelye" volt a várdombon, továbbá, hogy „ . . . hihetőleg valamikor a törököknek itt fürdőjük volt."

19 Mint látjuk, törökkori adatainkat a későbbi - XVIII-XIX. századi - Canonica Visitatiók is alátámasztják. Magát a várat és a még látható romok helyét, illetve azok helyszínrajzát Szőnyi Ottó vázlatban örökítette meg.

20 A fenti adatok egybevetése alapján kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy a középkori Alsónádasd a mai Várdombon és annak lejtőjén helyezkedett el. Ezek az adatok, amelyek Nádasd váráról tesznek említést, nem vonatkoztathatók a falu nyugati vé14 Karácson I. : Evlia Cselebi.. . i. m. 37. 15 Merényi F.: Domsics Mátyás egyházlátogatása Baranyában 1729-ben. Pécs, 1939. 25. - Brüstle ].: Recensio III. 876. az 1721 évi visitából. 16 Karácson L: Evlia Cselebi... i. m. 37. A dombnyúlvány lábánál lakók szerint itt nagyobb földmunkák alkalmával régi faldarabok, kövek, téglák kerültek elő, s a szántás is sok mindent forgat ki, ami a régi település ittlétére utal. Dr. Kopcsányi Miklós szíves szóbeli közlése. 17 1796. Brüstle ].: Recensio III. 876. 18 Karácson I. : Evlia Cselebi.... i. m. 37. 19 1777. História Parochiae. A. 55. Viser plébános feljegyzései. Г812. H. P. B. 39. Király visita 15. pontja. 1829. H. P. С 2. 1829-es Király-féle visita. 20 Szőnyi Ottó ceruza vázlata a JPM. gyűjteményében. A helyszínrajz a Klimo kastéllyal szemben lévő dombon jelzi a vár ovális alaprajzát. „A vár alakja. Egy földhalmon mandula alakú, kettős kerítésű palánka erős fallal, nagyor mély árokkal..." Karácson I.: Evlia Cselebi... i. m. 37. E romokat ugyancsak említi Fényes E.: Gcográphiai szótái. Bp. 1851. III. 125. - A mai szintvonalas térképen is jelölve van a várhegy.