Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)
Helytörténet - G. Sándor, Mária: A mecseknádasdi Szent István templom. Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez
A MECSEKNÁDASDI SZENT ISTVÁN TEMPLOM 127 gétől Óbánya irányában fekvő Rékavárra, amely a „Steinberg"-en van. 21 Miután az előzőek során megkíséreltük Nádasd középkori topográfiáját felvázolni és ezzel kapcsolatosan meghatározni templomunk - a Szent István templom - középkori topográfiai hovatartozását, a következőkben rátérnénk a templom történetének ismertetésére. A templom első említését a már korábban idézett 1235-ös oklevélből ismerjük, amely ezzel kapcsolatosan a következőket mondja: ,,.. . s aztán pedig dél felől nyugat felé haladva, mégpedig az említett britannok földje mellett a Nagy Úton haladva, amely a hegytetőn van és amelyen folytonos határjelek mentén Szent László király egyházáig érünk és a váradi monostor határjeivel folytatódik. . ." 22 Az idézett 1235-ös határjárás szövegéből világosan kitűnik, hogy templomunk középkori védszentje Szent László volt, amint mondja: ,,Ecclesiam Sancti Ladislai Regis ..." A templomról, mint plébániáról 1330-ban történik említés. 23 A templomunkról középkori leírást nem ismerünk, de annak építéstörténetére vonatkozóan igen fontos adatokat tartalmaz az 1721-től vezetetett História Parochiae, valamint a XVIII. századi visiták ilyen vonatkozású bejegyzései. 2 '' 21 Rékaváron 1963-ban Papp László végzett felderítő ásatást. Erről 1967-ben jelent meg „Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása" с füzete. (JPM. füzetei., 1967.) Itt igen részletesen ismerteti a Nádasdra vonatkozó korábbi feldolgozásokat, de ezeket a nádasdi várra vonatkozó adatokat a Rékavárral azonosítja. 22 Fejér Gy.: i. m. 458. - A szöveg fordítását és annak értelmezését Kumorovitz L. Bernátnak ezúton is köszönöm. Ugyancsak Papp L.: i. m. 42. is Szt. Lászlót tartja a középkori templom védőszentjének. Az 1296-os határjárás egyik állomása „ecclesia Sancti Regis" elnevezés alatt továbbra is a Szt. László egyházat kell értenünk. A visszafoglalás után Szt. Kilián volt a templom titularisa. Ezt a német telepesek hozták magukkal. Brüstle /.: i. m. 874. 1721-es visita. A visita szövegéből kiderül, hogy: „. . . a jelenlegi plébános úr intézkedéséből égi pártfogóul Szt. Istvánt tartja . . . hogy kinek a tiszteletére volt szentelve, az idők forgatagában feledésbe merült." Ugyancsak Várady F.: Baranya múltja és jelene. Pécs, 1897. II. k. 216. Szt. István-korinak tartja. Malcomes В.: Szent István unokája. Bp. 1938. 58-60. с munkájában a templom jelenlegi titulárisával és az „ecclesia Sancti Regis" alatt a Szt. Királyt Szt. Istvánnak tartja, annak alapján azt a XI. századra keltezi. 23 Ortvay T.: i. m. I. k. 252. Tolnai főesperesség és plébániái. Nádas, Nadasd = Nádasd, Baranya megyében ma is plébánia a székesegyházi főesperesség pécsváradi kerületében. 24 Brüstle ].: Recensio III. 874. A visita szövege: „A templom, amely a falu NY.-i végén kőből épült keletre néző boltozatos szentéllyel, a hajó és a sekrestye sima menynyezetű ... az evangéliumi oldalon a régi tabernákulum helyén falba mélyítve ... a torony NY.-ra néz, falai majdnem sértetlenek, nincsen zsidellyel fedve. . . Két bejárata van, egy délen majdnem romos reteszével... a másik nyugatra, a torony alatt új és jó retesszel van ellátva." 1769: 78. Klimo visita ,,. . . E század 23-as esztendeje Nesselrode püspök által romjaiból megújítva ... a középkorú emberek megsokasodásával annyira szűk lett, hogy a népet az igénynek megfelelően nem volt képes befogadni..." - ezért építi Klimo az új plébániatemplomot 1771-ben. (Genthon I.: MagyarorAz előbbiekben említett adatainkból kitűnőleg tudjuk, hogy a visszafoglalás után a templom restaurálására 1723-ban került sor, 1855-ben pedig a szentély kifestésére. 1936-38 között a Szent István év alkalmából a templom nagyobb arányú restaurálására került sor, amely ez alkalommal nyerte a jelenlegi helyreállítás előtti állapotát. A helyreállítást megelőző feltárási munkákat 1969-ben kezdtük meg. 25 A keletek templom hajójának alapterülete 9,5x 9,10 m - csaknem négyzet -, amelyhez egy 5x7,5 m alapterületű egyeneszáródású szentély csatlakozik a téglalap hosszanti oldalával. A hajó oromfalához a templom hossztengelyétől kissé észak felé eltolva - négyzet alaprajzú, sátortetővel fedett többszintes torony csatlakozik. A szentély keleti falának tengelyében kisméretű, kőkeretes ablaknyílás volt látható, amely fülkeszerűen elfalazott volt. Észak és déli falát egy-egy nagyobbméretű neogótikus ablaknyílás töri át. A templom hosszháza déli oldalfalának középtengelyében többszörösen profilált gótikus kőkeretes ajtónyílás van, amelynek belső bélletét egyeneszáródású, kétszárnyas ajtó zárja le. Ugyané homlokzatot az emeleti szint magasságában három - lőrészszerűen kialakított - ablaknyílás töri át. A templomhajónak az északi oldalfalát támasztó támpillér erősen lepusztult maradványa volt látható, amelyhez falcsonkok csatlakoztak. Ugyancsak az északi oldalon, - de a szentély falához csatlakozóan - a felszín fölé emelkedő falrészletek tűnnek elő. A templom tornyának északnyugati sarkát kettős saszág művészeti emlékei. Bp. 1959. I. k. 194.) - Tehát a Szt. István templom ekkor szűnik meg mint plébániatemplom. Az 1721-es Bohus-féle visita Merényi F.: i. m. 25. megemlékezik ugyancsak a templomról és a templom körüli temetőről is. „A templom temetője fallal van körülvéve, de meglehetősen romokban . . ." Megemlékezik továbbá arról is, hogy a bejárattól balra látszik egy falmaradvány, amelyről azt tartják, hogy egy régi „osszárium", ez alatt északra van a régi plébániaház, amely valamikor kő bőlépült, de most mái romokban fekszik." 17776-ban Pfeifer plébános a szentélyben lett eltemetve. Az 1854-es História Plébániáé C. 69-71. bejegyzése szerint újra restaurálják a templomot, s ekkor kerül sor a szentély kifestésére, amit Anton Schilling bonyhádi német festő végzett. A szentélyt 1855-ben kelheimi lapokkal burkolják. 1936-38 között a Szent István évvel kapcsolatban renoválják a templomot. A hajó régi tégla padozatára új téglaburkolatot raknak. A XVIII. sz.-i restauráláskor megnagyobbított barokk ablakokat elfalazzák, illetve azokat neoromán ablaknyílásokká alakítják át. 25 A helyreállítás terveit Sch. Pusztai Ilona tervező-mérnök készítette, a helyreállítást megelőző feltárást és kutatást e sorok írója végezte. A munkában munkatársként részt vett Sch. Pusztai Ilona. A kutatás költségeit az OMF. biztosította. A dokumentáció elkészítéséhez a pécsi Janus Pannonius Múzeum nyújtott segítséget. A kivitelezési munkákat a2 OMF. pécsi építésvezetősége végezte. Építésvezető: Takács György. A kertészeti terveket Örsi Károly kertész-mérnök készítette. E helyen szeretnék még külön köszönetet mondani dr. Kopcsányi Miklós mecseknádasdi esperes plébános úrnak a munkák során nyújtott sokirányú szíves segítségéért.
