Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - G. Sándor, Mária: A mecseknádasdi Szent István templom. Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez

A MECSEKNÁDASDI SZENT ISTVÁN TEMPLOM ADATOK MECSEKNÁDASD KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ G. SÁNDOR MÁRIA Mecseknádas község

1 nyugati határában - a mai 6-os főközlekedési út mellett

2 - a község felső végén lévő temető kápolnájaként használják még ma is a Szent István templomot, (i. kép) i. A templom D-ről a helyreállítás előtt. A templom egy kissé kiemelkedő dombon áll, amely mögött a Mecsek hegység északkeleti nyúlványa emelkedik, valamint a Rékavölgy bejárata nyílik. (2. kép) Nádasd község legkorábbi említését II. Endre Mázáról szóló adományleveléből - 1235-ből ismer1 Baranya megye, pécsi járás. A község egy ideig Tolna megyéhez tartozott, 1696-tól pedig Baranyához. Ld. Holub József: Határper Baranya és Tolna között. JPM. Évkönyve 1959. Pécs, i960. 150-161. 2 A 6-os, Budapest-Pécs főközlekedési út csak 1950 óta megy errefelé, korábban a falu alsó végétől indult és átvágott DK felé egy magas dombot, amely a templom fölött csatlakozik be a mai 6-os útba. Az út építése közben középkori cserép és egyéb használati tárgyak kerültek elő. jük.

3 1296-ban, mint „Possessiso et castrum Nadaso in comitatu de Tholna" említtetik. 1330-ban a tolnai főesperesség plébániái között szerepel Nádasd. Még 1454-ben is, mint „Possessio Nádasd" említik az oklevelek. A terület 1433-ban a Kórogyi családé. 1465-ben pedig, mint „oppidum Nádasd" a Martóhi család birtoka, míg 1473-ban Monostori Csupor Miklós kezére kerül/' A XV. század végétől kezdődően a falu történetére vonatkozóan egészen a török hódoltságig nincsenek adataink. Pécs 1543. évi elestét követően kerül Nádasd is a törökök kezére.

0 Az 1554-ből származó legkorábbi török összeírás szerint a szászi náhiéban fekvő Nádasd községben a Felsőnádasd mahalléban 20, az Alsónádasd mahalléban 10, a Kisnádasd mahallában pedig 19 adózót említ. 1565-ben pedig Nádasd ,,város"-ban 68 adózót 1582-ben azonban már 124 adózót említenek a török adóösszeírások.

6 3 Bár ezen oklevél kora és eredetisége vitatot Holub J.: i. m. 160. 1., vagyis 1404-es átírásban maradt meg azonban ez II. Endre oklevelét tartalmazza. Az oklevél teljes szövegét Fejér György közli. Számunkra a határjárás Nádasdra vonatkozó része igen jelentős, amelyre még vissza fogunk térni. Fejér Gy.: Cod. Dipl. Buda, 1929. Tomus Tertius, Vol. II. 458. * Csánki D.: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. k. 410., valamint Ortvay T.: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején . . . Bp. 189192. 256. 5 Karácson L: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. Bp. 1908. 37. 6 Káldy-Nagy Gy.: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp. i960. 49. valamint Velics A.-Kammer 2. A templom helyreállítás előtti távlati képe keletről nézve.