Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

136 REUTER CAMILLO BamL. Proc. Urb. Pécsvárad 35, 76; 1854: Во — Keres [!] — sző (Féked) BmK. 77; 1854: Pokárd — leg, r, sz (Erdősmecske) Uo. 258; 1862: Bokers Veingarten — sző (Féked) BiU. 181/1; 1864: Pokart — e, leg, sz, Pokaderücker [!] ~ Pokader aecker [!] — sz, Pokartwiesen — r, sz (Erdősmecske) Kszb.; 1864/887/891: Pokart — e, Pokarter äcker — sz (Uo.) K; 1865: Obere Pockertsmühle — malom, Pockert — e, Pockertsweingärten — sző, Untere Pockertsmühle — malom (Féked) Kszb.; 1865/872: Alsó Pockertmalom — malom, Pockert — leg (Uo.) K; 1872: Pokard — leg (Erdősmecske) BiU. 725/1; 1875: Bockersweingarten — sző (Féked) BiU. 182; 1959: Pokert — ma sz, amelyet leg-ből törtek fel, Pokerctál — sz, a Rehte vájngarten dűlő É-i részének neve (Féked). Adatközlőim a Pokert név értelmét nem tudták, a Pockertsweingärten hn-et adatközlőim már nem ismerték. 1963-ra már a két malom épülete sem volt meg. Vö. REUTER, MNy. 58: 237—8. Bogdány GY. 1/287 Bogdása GY. 1/287 Bogonó GY. 1/288 Bója (hn.) 1855: Bója — r, sz, sző (Pécsarányos) BmK. 6; 1865: ua. — leg, e, sz (Uo.) Kszb.; A névre vö. GY. 1/250. Bója GY. 1/288 Bokroshát (hn.) 1769—770: Ho Pokros Hád [!] OL. KneidAtl. 30; 1865: Bokros-hát — vízzel körülvett leg és e (Vörösmart), Bokros hát — vizes és nádas térség (Laskó) PESTY V, 7—8, 272—3; 1877: Bokroshát puszta (Hercegszőllős) Pécsi ÁFTH. Kataszt. vári.; 1880: Bokroshát — majorság (Uo.) BT; 1894—1904: Bokroshát puszta Vörösmarttól másfél órányira (Uo.) NB. 72, 232; 1907: Kis-, Nagybokroshát (Vörösmart) Hnt. Boldogasszonyfal. GY. 1/288 Bolhafa(lva) CS. 11/475. Ma Búhafa és Nyugatibúhafa dűlők Szentdienes ÉNY-i részén. Bolta CS. III/419; Kárász határában Bóda hn. Ld. REUTER, Mnyj. VII, 107—8. Boly GY. 1/289 Bolyár CS. 11/475. CSÁNKI Sellye — Vajszló vidékén keresi. De vö.: Egyházasharaszti 1854: Nagy-Bojár — leg BiU. 228; 1866: Nagy bojár — leg, Bojári szénika — leg Uo. 228/a; 1870: Bojári szénika — r Uo. 231; 1893: Nagy bojár — sz, Bojári szénika — sz Uo. 233. Kopács 1769—770: Bojár — erdős láp KneidAtl. 30; 1880: Nagy ~ Gross Bajár — e, a Drávától D-re, régi kanyarulatában BT; 1942: Bojári erdő G. Siklós Bojár-dü\ő SZABÓ 1939, 47. Bajár hn.-et a távoli Liget határában is ismerünk megyénkből, azonban ez ide nem vonható. A Bular-bó\ származtatható Bolyár hn. a X. században beköltözött volgai bolgároktól kaphatta nevét (GYÖRFFY 1959, 61). Bonyhád CS. III/419 Borjád GY. 1/289 Borod *1554: Bolod(?) — Tormás előtt említik K. 248; 1857: Borod dűlő — sz (Bakóca) BiU. 24; 1858: Alsó Borod— sz (Uo.) Uo. 25; 1864: Boródmalom (Uo.) Kszb.; 1865: Borodi Mező, Borodi rét (Uo.) PESTY IV, 21—2; 1961 : Borodi mocsár (Uo.). 1862: Borod — sz, Borodi hegyhát — e, Borodi rét — r (Felsőmindszent) BiU. 184; 1866: Borod — sz, Borodi hegyhát, Borodi rét — r (Uo.) Uo. 186; 1958: Borod— puszta (Uo.). 1855: Borod — e, sz (Gyümölcsény) BiU. 224; 1855 k.: Borod ;— e (Uo.) BmK. 93; 1859: ua. (Uo.) BiU. 225; Borod — e, sz (Uo.) Uo. 226. Ismerjük még Alsó-, Hátsóborod (Bakóca) és Kisborod (Felsőmindszent) hn.-eket. Borza patak (hn.) 1338: in vnam vallem Barza vocatam (Lajmér — Majs határjárásában) Z. I, 528—9; 1768: Rivulus Borza nominatus (Szajk — Nagynyárád területén) OL. Kam. térk. No. 304; XVIII. sz.: Rivus Borza [!] (Földvár) OL. U. et С. fasc. 168, No. 38; 1883: Borza-Zsilip (Izsép) BU. 72. Bosta GY. 1/289, CS. 11/525 Botyka GY. 1/289 Bozófalu 1554: Bozófalu K. 235; 1857: Bozodfa ~ Bozotfa — sz (Baranyajenő) Kszb.; 1857: Rozodfa [!] ~ Bozodfa— r, sz, Bozodfa Malom — malom (Uo.) BiU. 313/5,8; 1865: Bozótfa — r, leg (Uo.) Uo. 314/2; 1894—1904: ua. (Uo.) NB. 2505. Bozsok 1. GY. 1/290 (Dráva)bozsok 2. lásd Drávabozsok. Bögör GY. 1/290 Bökényfölde GY. 1/387 Börgönygye CS. 11/472, 476. CSÁNKI tévesen választja szét. Ld. REUTER, FöldrKözlem. 1959:187—8. az adatokat. 1554: Burgungya K. 827; 1855: Börgöngyei oldal — lápos rét (Csúza) BmK. 57; 1865: Börgöngye — Csúza helység Ny-i része PESTY IV, 126; 1894 — 1904: Börgönye [!] (Csúza) NB. 2484; 1910: Görgöngye [3: Börgöngye] (Hercegszőllős) Nyr. 190; 1959: Börgönygye — sz (Csúza). Ld. BÁTKY Föld és Ember 1929: 41, 43— 5 és névfejtés RÁSONYI N. L., NyK. XLVI, 464—5. Bőrös (~ Bürüs) CS. 11/596 Bubreg szállás (hn.) 1894—1904 : Bubreg szállás(Mohács) NB. 84/3,407. Vö. 1861/863 : Bubregova bara, Bubregova pojáná — lápos erdő (Uo.) BiU. 541. Buda erdő (hn.) 1769—770: Buda — erdős sziget (Kopács) KneidAtl. 30; 1880: ua. — a Petres sziget D-i, lápos erdős része (Laskó) BT; 1942: Buda erdő (Kopács) G. (Pécs)budafa(lva) 1542: Budafalwa OL. Conscr. Die. 19/3; 1554: Budafalva K. 13; 1751: p. Budafa BamL. Conscr. Dom.; 1907: Pécsbudafa Hnt. Budzsák (hn) 1843/858: Budzsák — ártér az Ódunától K-re (Izsép) BiU. 299; 1866—7: Budzsák — r (Darázs) BiU. 127) 1—2; 1874: Budzsák legelő — leg, Budzsáki szálások (Uo.) Uo. 129; 1880: Budzsák — leg, Budzsáki szálások (Uo.) Uo. 130; 1880: Budzsák — az Öreg (holt) Dunától körülvett nagy félsziget (Uo.) BT; 1894—1904: Budzsák rét (Uo.) NB. 85. Bükkág CS. III/418. CSÁNKI „Bikágy" címszó alatt tévesen a Tolna megyei Bikád (Kölesd határában puszta) adataival keveri össze. Ld. REUTER 1964, 234. Bükkösd CS. 11/472 (Békés címszó alatt !). 1542: Bykesd OL. Conscr. Die. 13/3; 1554: Bükkös K. 93. Vö. Gy. 1/388 alatt elmondottakkal. Cegeléd CS. 11/599 Cegléd REUTER 1964, 234 Cél CS. III/422 Ceminic (hn.) A név Beremend határában a m. Csemény hn. délszl. Ceminic változata. Kérdés, hogy került Beremend területére az elpusztult középkori Csemény város neve. A kis mezőváros Kácsfalu határában, a mai Cseménytanyák helyén állott. Cikól. CS. III/421—2 Cikó2. CS. III/422. CSÁNKI a két különböző helyen fekvő, azonos nevű helység adatait Csilkó és Czilko hibás olvasatok alatt hozza és részben összekeveri. Cikó 1. -re ld. REUTER 1964, 234. Citó GY. 1/291 Cún GY.I/291 Csabagáta GY. 1/291 Csabkuta GY. 1/292 Csala CS. III/419 Csalánka GY. 1/292 Csalántelek 1542: Chalantheleke OL. Conscr. Die. Tolna m.; 1554: Csalántelek K. 432; 1850 k.: Csollánytelek — leg, e (Gerényes) BiU. 196; 1852: Csallán telek — leg (Uo.) Uo. 197; 1853: Csallánteleki rét — r (Vásárosdombó) Uo. 956; 1855: Csalántelek — e, leg, sz, sző (Gerényes) BmK. 82; 1860: Csallántelek — r (Vásárosdombó) BiU. 957; 1863: Csallány telek — leg (Gerényes)