Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

BARANYA KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK ADATTÁRA 137 Uo. 199/2; 1951: Csajántelek (Csíkostöttös) ÁFTH. váz­rajz nyomán. Csama GY. 1/292 Csanádfa(lva) CS. III/420. 1800k.: Agri Csi­nádifák dicti, Cacumen vulgo Csinadi Dőmős — e (Baranya­jenő) Közalapítv. térk. 1.; 1855: Csinátfa — e, r, sz (Uo.) BmK. 17; 1857: Csinátfa ~ Csinátfa — sz, r (Uo.) Kszb.; 1857: Csinátfa — irtás sz (Uo.) BiU. 313/2, 5; 1894—1904: Csinátfa (Uo.) NB. 2505. Az elpusztult Csanádfalva nevét őrzi. A Csanád > Csinád elhasonulásra Id. MEL1CH, Szily Emik. 33, KÁZMÉR, Alsószigetköz földr. nevei 45, SEBESTYÉN, Földr. nevek Gacsályból 11 és a Csinády családnevet. Csa(n)falva GY. 1/292 (Kis-, Nagy-)csány GY. 1/292 Csarnóta CS. 11/476 Császárdomb (hn.) 1853: Császárhomok — e, r, sz (Siklós) BmK. 270 — benne van 1866/874: Császár domb — sz (Uo.) K. amely vízválasztót 1838-ban átmetszették (SZABÓ 1939, 9). Császta 1542: Chaztha OL. Dica Tolna m.; 1554: Császta K. 326; 1557: Császta OL. Consign. Bonor. Epp. 5Eccl.; 1636: Csasta OL. U. et С. fasc. 90 No. 91; 1715: Császto OL. Arch. Regnic. Lad. HH. Nr. 2. fr. 4. Csat GY. 1/293 Csatár GY. 1/293, F. 298 Csebe 1866 : Csebe — r (Mohács) BiU. 543/1—2; Csebény CS. 11/477 Cseberfa(lva) CS. 11/477. 1542: Cheberfalwa OL. Conscr. Die. 100/3; 1549: Csöbör, 1554: Cseber 1571: Csöbörfaluja К. 711 ; 1853: Csőbőrfai — e, sz (Sellye) BmK. 269; 1856: Csőbőrfa — sz (Uo.) BiU. 756; 1861: Csöbörfai dűlő — sz (Uo.) Uo. 757/1; 1863: Csőbőrfa — sz (Uo.) Uo. 758; 1866/883/890: Cseberfa — leg, sz (Uo.) K; 1894—1904: Csöbörfa (Uo.) NB. 2616 ; 1897 : ua. — sz (Uo.) Nyr. 1897: 96. Feltehetően összefüggő helynevek még 1852: Csöbör — sz (Oszró) BmK. 233; 1864: ua. (Uo.) BiU. 647; 1854: Csöbör móna — r, sz (Zaláta) BmK. 343; 1859: Csöbör móna — e, sz, r (Uo.) BiU. 995; 1864: Csöbör топа — e, sz (Uo.) Uo. 996; 1894—1904: Csöbörmóna (Uo.) NB. 2644; OrmSz. : ua. Csehi CS. И/477 Csele GY. 1/293 Csele erdő (hn.) 1865: Csele erdő — e (Duna­szekcső) BiU. 152; 1866: ua. (Uo.) Uo. 154/5; Csemény GY. 1/294. Ld. Ceminic, Klein Csemin címszó alatt is. Csépán 1542: Chypan — (Mecsek­pölöske és Mecsekjánosi után említik) OL. Conscr. Die. 18/1; 1855: Unter Csipai — leg, sz (Mecsekjánosi) BmK. 121; 1855 k.: Czipány — e, r (Mecsekpölöske) Uo. 249; 1862: Ober Csipán — sz, r, Unter Csipán — sz (Mecsek­jánosi) BiU. 312; 1862: Tsipán — sz (Mecsekpölöske) Uo. 700; 1864/880/891: Ober Csipán, Unter Csipán — sz (Mecsekjánosi) K; Cs. 11/477 összekeveri a következővel (és a Valkó megyei Csépán-nal Cs. 11/301). Csépán(falva) CS. 11/477. 1858. Csépán — lapos leg (Sarok) BiU. 750; 1926: Csipány (Uo.). (Dráva)csepely GY. 1/294 Cser (~ Csér) 1866: Cser — sz (Egyházas­haraszti) BiU. 228/a; 1871: ua. (Uo.) Uo. 230; 1893: Cser — sz (Uo.) BiU. 233; 1926: Csér (Uo.). Csér (hn.) GY. 1/294 Cseredombja (hn) 1882: Cseredombja (Várdaróc). Csergi 1. GY. 1/294. Harkányon kívül átterjedt még a mai Ipacsfa és Kovácshida területére is. 1852: Csergi — leg, sz (Kovácshida) BmK. 157; 1853: Csergi: — r (Ipacsfa) Uo. 113; 1865 е.: Csergihíd—r, Csergi­mezö — sz (Kovácshida) BiU. 408/3; 1865: Csergi — sz, e, Csergi mező — sz (Ipacsfa) BiU. 289/1,5; 1867: Csergi — sz (Uo.) Uo. 290. Csergi 2. GY. 1/294 Cseri GY. 1/294 Cserkút GY. 1/295 Csermező 1853/54: Cser mező — sz (Ág) BiU. 555; 1856: Csermező — leg, sz (Ág) BmK. 204; 1857: ua. — sz(Ág) BiU. 556; 1859: ua. (Ág) Uo. 557; 1864/871: ua (Ág) K; 1883: Csirmező (Ág) ; 1961: Csermező—sz Zsolt. Csertó 1883: Cser tó — Mattytól ÉK-re. Csertő CS. 11/598 Csetevölgy (hn.) 1856: Csete völgy — e, sz (Laskó) BmK. 168; 1894—1904: Csetevölgy (Uo.) NB. 5162. Csipőtelke GY. 1/295 Csoboka GY. 1/373 (Románfölde címszó alatt) Csolnak út (hn.) 1942: Csolnak út — halász­tanya (Kopács) G. Csorna (hn) 1877: Csorna — Duna ág neve (Hercegszőllős) Pécsi ÁFTH. kataszt. vázl. ; 1884: ua. (Laskó). Csukma GY. 1/295. 1687: Chokma in distr. Syklos OL. U. et С. fasc. 56, No. 41 (dr. Petrovich E. közlése). A helynév átterjed Máriagyűd határába is: 1853: Csukma — sző (Máriagyűd) BmK. 92; 1955: Csukma dűlő (Uo.). Csúza GY. 1/295 Dajrét (hn.) 1942: Daj rét (Kopács) G. Dályok GY. 1/296 Dánielülése CS. 11/479, 543. 1542: Dama­lessy OL. Conscr. Die. 85/1; 1799: Pr. Domolich GOMBOCZ 1945, I, 435—6; 1804: Domolós, Tamalos KAtl.; 1862 е.: Domolos puszta (Kispeterd) BiU. 397—8 ; Danóc GY. 1/296 Darázs Cs. 11/479 Dárda lásd Tarda. Daróc GY. 1/296 Darócaköz (hn.) 1854: Darocza-köz — lápos legelő (Old) BiU. 631; 1858: Darocza köz — ua. (Uo.) Uo. 633; 1865: ua. (Uo.) Uo. 634; 1867: ua. (Uo.) Uo. 635; 1891: Daróczaköz — leg, folyóágakkal (Uo.) Uo. 636. A Daróca víznév a szl. Dravica 'kis Dráva, Dráva ág' m. alakja, s a Drávával párhuzamos területen számos község határában előfordul (Egyházasharaszti, Kásád, Kopács, Old, Várdaróc (a falu neve más eredetű!), Matty). Dáróvár CS. III/403. 1917: Dáró (Jágó­nak) — szőllőhegy Nyr. 197; 1860 k.: Daruvár — e (Kapos­szekcső) BiU. 326; 1870 k.: ua. (Uo.) Uo. 327. Dávod CS. 11/198 Dencsháza CS. 11/479 Deremcserd CS. H/480. 1858/859: Dörön­cser — leg (Kővágószőllős) BiU. 424; 1866: Dőrőncser (Uo.) Uo. 425. Derzsfalva GY. 1/299 (Pécs)devecser CS. H/480 Dezsőboja GY. 1/288 Dinnyeberki GY. 1/297 Diós CS. 11/601 Doboka GY. 1/298 Dobónak (hn.) GY. 1/277 Dobsza lásd Kétdobsza. (Vásáros)dombó CS. Hl/423 Dombófok (hn.) 1884: Dombófok — fok, Alsó­nyéktől ÉK-re. A Dombó hn.-ekre ld. REUTER, Nyr. 1965:479—483. Azóta meggyőződtem, hogy az ott közölt névfejtés kiegészítésre szorul, mert van Dombó szn. is, így egyes helységnevek innen is eredhetnek (pld. 1344/344: Paulo filio Dombow de Dombohaza PéczOkl. I, 125; 1330: Dumbo ~ Dombo ~ Dumbow ~ Dumbou ~ Dombou ~ Dumbov Z. I, 357, 361, 362, 363, 365—6). A szn. feltehetően török eredetű (az alapi Dombó cs. nemes besenyő eredetű Cs. III (300, 367). A m. Dombó hn.-ek más része a szl. Dobov(o) 'tölgyes' névből valók, igen ősi átvételek, mert megőrizték a XI. sz.-ban már eltűnt szl. orrhangot a m.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom