Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Régészet - Kalicz, Nándor: A balatoni csoport emlékei a Dél-Dunántúlon

A BALATONI CSOPORT EMLÉKEI DÉL-DUNÁNTŰLON 83 A kerámia jellegzetes vonásai a) Szélesszájú, enyhén S-profilú nagyobb csöbrök csipkézett száj peremmel és érdes vagy rücskös felülettel. Rövid szalagfülük vagy csőrös fülük van.

19 b) Fordított csonkakúp alakú tálak, kívül szélesen tagolt peremmel s általában tűzdelt barázdadísszel.

20 c) Kettős kónikus tálak. Az I. fázis táljaitól az különbözteti meg, hogy felső részük többnyire homorúan ívelt. Alacsony felső részüket rövid szalagfülek vagy álfülek ívelik át.

21 d) Füles korsók vastag, csaknem kerek keresztmetszetű, többnyire nagyívű füllel és változatos tűzdelt barázdadísszel. A mélyített mintákat fehér vagy sárga inkrusztáció tölti ki (X. t. 2a—b). Előfordulnak díszítetlenül is (X. t. I).

22 e) Csövestalpú tálakból származó töredékek, melyek között gyakori a harangos csőtalp is.

23 f) Gyakori a kanál (X. t. 3). Az edénydíszítések között leggyakoribbak a spirális vonalú tűzdelt barázdák, a rácsozással vagy vonalkázással kitöltött spirális (X. t. 2a— b) vagy meandroid szalagminták. Olykor az egész széles szalagmintát fehér vagy sárga inkrusztáció tölti ki. Előfordulnak a pontsorral kísért párhuzamos karcolt vonalak ugyancsak inkrusztációval. Általános, főleg a nagyobb edényeknél, az érdes-rücskös felület. Főleg erre a típusra jellemzők a vízszintesen vagy függőlegesen, csúcsukkal felemelkedő bütyökfogantyúk.

24 A II. fázis helyi rézolvasztó tevékenységének emlékei is felszínre kerültek. Zalavárott több gödörben találtunk rézsalakkal fedett rézolvasztó tégelytöredékeket és két kisebb rézékszert.

25 Az egyik pápaszemes csüngő töredéke, a másik összehajlított lapos rézszalag. Balatoni csoport III. fázis Tulajdonképpen a II. fázis alváltozatának tartható, mivel igen szoros tipológiai rokonság kapcsolja hozzá. A megkülönböztetést az teszi lehetővé, hogy új edény formák és díszítések jelentek meg, a korábbiakból pedig több megszűnt. A kerámiában olyan elemek is feltűntek, melyek egészen későiek s a bolerázi csoport idején váltak általánossá. Számos lelőhelyen az I. és II. fázistól függetlenül, önálló együttesekben 19 Kalicz i. m., VMK 1969. 8. kép 2, 8, 9. kép 3, 7. 20 Uo., 8. kép 3, 10, MRT I., 4. t. 7. 21 Kalicz im. VMK 1969. 8. kép 5, 9. kép 4, 6. 22 Uo., 8. kép 1, 4, 9, MRT I., 4. t. 1, 3. 23 Kalicz i. m., VMK 1969 9. kép 1. 24 Uo., 8. kép 5, 8, 9. kép 2, 5—6. 25 Uo., 1—2. kép. fordul elő, ezért is határoztuk meg külön fázisnak. A balatoni csoport komplexumának legfiatalabb fázisa. Temetkezéseiből csak a neszmélyi sírleletet ismerjük. A tűzdelt barázdás díszű füles korsó égett emberi csontokat tartalmazott vagyis urnának használták.

26 Települési objektuma Pécsbagotán kívül csak Keszthely—Fenékpuszta—Nádgazdaság lelőhelyen került feltárásra. A pécsbagotai kisméretű, kiscsaládi házakkal szemben, bár ez is gödörház volt, de 52 m hosszú, félkörívben hajló, kb. 200 m

2-es alapterületével nem lakó-, hanem közösségi vagy szertartási épület lehetett. Erre mulatna a kemencék mellett heverő megpörkölődött emberi koponyák és a tengeri kagylóból készített szertartási (triton) kürt jelenléte.

27 A kerámia fontosabb típusai a) Alacsony, szélesszájú rövid szalagfüles bögre, általában mélyen vésett dísszel és inkrusztációval.

28 b) Füles korsók több változatban fordulnak elő. Kis füles korsók rövid szalagfüllel, hengeres nyakkal, gömbölyded alsó résszel. Gyakori a csonkakúposan összeszűkülő nyakú szalagfüles korsó is.

29 c) Tálak, ívelten kihajló száj peremmel, éles hasvonallal a leggyakoribb formák közé tartoznak.

30 d) Csészék széles szájnyílással s a peremből induló rövid szalagfüllel. Ebbe a formakörbe soroljuk a gömbölyded aljú, rövid nyakkal ellátott csészéket, a perem alatt ülő vízszintesen átfúrt alagútszerű bütyökfüllel.

31 e) Nagyméretű csöbrök vagy fazekak S-profillái, széles szájjal, érdes vagy rücskös felülettel.

32 A korábbi formák között továbbra is készítették a csőtalpas tálakat, a kettős csonkakúpos vagy csak behúzott szájú tálakat.

33 Az egyéb leletek között megemlítendők az orsókarikák, kanalak, stb. A díszítésben gyakoriak a mélyen vésett minták, mészbetéttel. Megvan még a tűzdelt barázda is, bár nem olyan mértékben, mint a II. típusban. Általános a nagy edények érdes-rücskös külseje. A plasztikus díszek között említendők a különféle bordák. Ebben a fázisban meg26 74. sz. lelőhely. 27 Kalicz i. m., VMK 1969. 3—4. kép. 28 Uo., 10. kép 1, 6, MRT I., 4. t. 9, MRT П., 3. kép 17. 29 Kalicz i. т., 10. kép 3, 11. kép 10. 30 Uo., 10. kép 2, 11. kép 2. 31 Uo., 10. kép 4, 7, 11. kép 1, 7—8, MRT I., 4. t. 8. 32 MRT I., 4. t. 10, Kalicz i. т., VMK 1969. 10. kép 8. 33 Kalicz i. т., 10. kép 9, 11. kép 3, 5.