Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Régészet - Kalicz, Nándor: A balatoni csoport emlékei a Dél-Dunántúlon

76 KALICZ NÁNDOR A balatoni csoport települési jelenségei igen elszórtan helyezkedtek el. Az egész felületen csak két kisméretű gödörház és egy nagyobb gödör tartozott a balatoni csoport körébe. A jelenségeket az ásatási leírás alapján ismerte­tem. D-ház (2. kép). Szabálytalan négyszögalakú (eredetileg szabályos lehetett), az altalajban 35 —50 cm mélyen jelentkezett. Töltelékföldje sö­tét, szerves anyagokkal szennyezett volt. Déli sarkát korabronzkori sír metszette, mely mélyebbre hatolt, mint a ház padlója volt. A sír által bolygatott részen több helyen meg lehe­tett figyelni az elpusztított tűzhely maradvá­nyait, tapasztásának töredékeit. A gödörház fala függőlegesen hatolt le. Északnyugati falá­hoz 55 cm mélységben lapos padka csatlakozott. Л ház alja, padlója 77—85 cm mélyen, csaknem laposan jelentkezett. A házat megbolygató kora­bronzkori sír gödre 100 cm mélységig hatolt le. A gödörház hossza mintegy 3,5 m, szélessége 3 m lehetett s így alapterülete 10,5 m 2-t tett ki. Hossztengelye ÉNy-DK irányban húzódott. Fel­építményéből semmi nyom sem maradt meg. Leletei: kovapenge, mészbetétes kis bögre töredéke és különböző, kisebb-nagyobb edé­nyekből származó töredékek (VIII. t. 1—14). 2. kép. Pécsbagota—Cseralja. A D-ház felülnézeti rajza és metszete 3. kép. Pécsbagota—Cseralja. Az E-ház felülnézeti rajza E-ház (3. kép). A D-háztól 40 m távolságban feküdt. Az altalaj 25 cm mélyen jelentkezett s itt határozottabban megmaradt az enyhén rom­beid, szabályos alaprajz. A barnásszürke tölte­iékföldet igen sok szerves hulladék szennyezte. A ház gödre ugyancsak 3,5 m hosszú és 3 m széles, tehát 10,5 m 2 alapterületű volt. Hossz­tengelye É-D irányban húzódott. Kibontása so­rán, déli felében a ház kicsiny alapterületéhez képest igen nagyméretű, csaknem kerek, tapasz­tott tűzhely került elő (180x160 cm-es átmérő­vel). A tűzhelyet a ház többi részétől egy kes­keny, mély, félköríves árok választotta el. mely 80—85, ill. 140—145 cm mélységig hatolt le. A padló nem volt teljesen egyenletes. Keleti falá­hoz kis padka csatlakozott, 35 cm mélyen. A padló szintje 70—95 cm között ingadozott. Dél­keleti sarkánál, keleti és északi falánál egy-egy 25—30 cm átmérőjű cölöplyukat lehetett meg­figyelni, melyek 30—40 cm mélységig hatolt-ik a talajba. A cölöplyukak függőleges helyzete arra mutat, hogy a tető nem közvetlenül a föld­re támaszkodott, hanem alacsony felmenő fala is lehetett. Az E-ház igen nagymennyiségű le­letanyagot tartalmazott. Leletek: Átfúrt kőbalta féltöredéke (VII. t. 1), kovapengék (VII. t. 2,4—5), orsókarika, tal­pas tál felső része (II. t. 5), szűknyakú nagy edény felső része (II. t. 8), belső festésű, kihajló szájú tálak töredékei (III. t. 8, 11), karcolt és

Next

/
Oldalképek
Tartalom