Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron

176 KOVÁTS VALÉRIA 20. kép. Az emeleti helyiség rekonstrukciós rajza (A szerző terve alapján rajzolta Monori) A szigetvári kis épület legáltalánosabb elnevezése a korán iskola, és medressze sem állja meg a helyét. Ismert, hogy a mohamedán vallás, mely teljesen átitatta az oszmán török élet minden ágát, a magasabb szintű oktatást is szervesen a valláshoz kapcsolta. Az oktatást a birodalom területén mindenütt a papság bizonyos rétege végezte a medresszékben, illetve magában a dzsámikban. Helyileg a medresszék mindenütt a dzsámikhoz kapcsolódnak. Evlia Cselebi szigetvári leírásában két medresszéről szól, de helyüket szűkebben nem határozza meg. Ismereteink alapján egyik a fennmaradt, Szigetvár legjelentősebb dzsámijához, Ali pasa dzsámihoz kapcsolódhatott, a másikat az egyik városi dzsámihoz, vagy a várban lévő Szulejmán dzsámihoz lokalizálhatjuk.

103 A medresszék nem szerepelnek Anguissola helyszínrajzán, — ez azzal magyarázható, hogy vagy csak fából épültek, s ezeket Anguissola nem tüntette fel, vagy már elpusztultak a visszafoglalást megelőző so103 Gerő Győző: A szigetvári Szulejmán szultán dzsámi 46. p. — A medresszékről általában mindig megemlékezik Evlia, ezek közül részletesebben csak a Jakováli Hasszán dzsámi medresszéjől ír. I. m. 178. p. A medressze szerepéről: Fekete i. m. 154— 156. p. 21. kép. Az épület a helyreállítás első szakaszában. 1966. házzal. Ennek lényeges formai különbségei is ellentmondanak a fürdő típusának.

102 102 Fekete: i. m. 87—91. p. Gerő Győző- Beitrage: 18—19. p. Továbbá: Bud. Rég. 1959. 48—50. 71—82. p. Evlia Cselebi magyarországi utazásánál minden városnál a fürdőket sorbaveszi, mint a város legfontosabb épületeinek egyikét, bár részletesen, csak keveset ír le belőlük. Fürdőkre vonatkozóan: Archeven i. m. 740—782. p.