Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron

TÖRÖK HÓDOLTSÁGKORI ÉPÜLET SZIGETVÁRON 177 rozatos támadások során. A medreszék számos, cellaszerű szobácskái építészetileg sem kapcsolhatók a szigetvári Bástya utcai török épülethez. Helyileg sem képzelhető el e mellett az épület mellett dzsámi, az épület kies fekvése is ellentmond ennek. Evlia a külváros területén szintén nem ír dzsámiról, ezeket mind a város területének leírásánál említi.

104 A hagyományos épületeket az évszázadok óta kialakult mód szerint emelték, s ettől a hagyománytói Szigetváron sem térhettek el. A birodalom minden meghódított területén az oszmán török építkezési mód vált uralkodóvá, főleg az olyan középületeknél, mint amilyen együttesbe a dzsámi-medressze is beletartozik. Evlia Cselebi leírásában megemlít még két derviskolostort is, mint ami a város területén *"ah; A kolostorok általában szintén dzsámikhoz kapcsolódnak, vagy a közelükben állnak. A kolostorok apró cellái e típusú épületek szerves részei. Hogy Szigetváron melyik dzsámi közelében álltak, azt ma már kellő támpont hiányában nem tudjuk. Helyüket Anguissola térképén nem találjuk már meg, vagy jelentéktelenségük miatt, vagy a helyszínrajz készítésekor már elpusztultak.

105 A Bástya utcai épület kolostor sem lehetett, ugyanis itt a celláknak nyomát sem találjuk, s így ezt a funkciót sem fogadhatjuk el. A könyvtár elképzelést túlzottnak találjuk Szigetvár esetében. Azt a néhány könyvet, kéziratot, amit egy-egy dzsámi birtokolt, nem volt szükséges egy külön erre a célra épített épületben elhelyezni, elég volt ahhoz néhány falipolc is a dzsámiban, vagy a medresszében. Lényegesen nagyobb városoknál, mint Szigetvár, sehol sem találunk könyvtár épületet, ilyenek csak a birodalom legfőbb helyein voltak.

106 Hasonlóan túlzott elképzelés a circumcisorum épületének feltételezése a török Szigetváron. A keleti vallások e rituális aktusa a mohamedán vallásban is lényeges helyet foglal el. A circurncisio szertartásához nem emeltek külön épületet, minden városban a dzsámi egyik helyiségében 10/1 A városfalon kívül még állhatna templom, ez nem mond ellent a hagyományoknak, Pécsen a Jakováli Haszán dzsámi is a város falán kívül épült. Gerő Győző: Pécs török műemlékei 16—17. p. 105 A tekkéket legtöbbször Evlia Cselebi templom mellett említi, mint a dzsámi építtetőnek több esetben kegyes adományát. Ezt találjuk Pécsen és Pesten is. Fekete i. m. 318. p. 418—450. p. Gerő: Pécs török műemlékei i. m. 17—21. p. Ger-ő Buda török műemlékei 78—80. p. 106 Könyvtárról csak Budán és Alexandriában tudunk, s mindkettővel a tönkremenéssel kapcsolatban történik irodalmi említés. Fekete i. m. 456. p. Evlia Cselebi Lm. II. 456. p. végezték ezt a műveletet, s ettől a szokástól nyilvánvalóan Szigetváron sem tértek el.

107 Tekintettel arra, hogy a szigetvári kétszintes kis épület típusát a középületek típusainál nem találtuk meg, megkíséreltük számba venni a lakóházak különböző fajtáit. Magyarországon a hódoltság korából nem maradt fenn lakóépület, csak egyes falmaradványok, pincerészek kerültek elő, egy-egy ajtó-, vagy ablaknyílással, a háború utáni évek budai ásatása, illetve épületkutatása során.

108 így ezek sem nyújtanak támpontot a szigetvári épület egykori rendeltetésére vonatkozóan. A Balkán félszigeten és Törökországban meglévő nagyszámú megmaradt lakóházak hasonlatosak a szigetvári épülettel kétszintes felépítésükben, bár emeleti részük felépítése szerkezetileg más. Az emeleti rész részben fából, részben kőből vagy téglából készült, s a legtöbb esetben ez előreugrik az alsó szint épületsíkjából. Az emeleti részt legtöbbször ferdén alátámasztott gerendák tartják, s viszonylag ritka a nyitott erkély vízszintes gerendákkal. (22—23. kép). Az épületek minden esetben, 107 Fekete i. m. 715. p. 108 Gerő Győző: Beitrage... 250—251. p. további irodalommal. 22, kép. Plovdivi ház (Fotó Vajda)