Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

150 REUTER CAMILLO АО. 47; 1364: super fluuio villa Warkun Z. Ill, 230; 1404: super fluvium Warkonveze Uo. V, 370. GY. 1/403 CS. 11/534 К. 729 CS. П/534. 1855 к.: Vaskapu — 285; 1864: Vaskapu másnéven Vasas Vaskafalva Vaska(Felső-)szentmártoi) Vaskapu leg, r, sz (Szava) BmK. Kétág (Uo.) PESTY V, 360. (Kis)vaszar CS. Ш/457 Vázsnok CS. Ш/457 Végág CS. 11/535. 1903 : a Lukafa felé húzódó völgy K-i oldalának egy részét ma is Végágnak hívják. NÉMETH 1903, 9—10. Vejti Vék Vékény Velény Véménd lásd Emén. GY. 1/405 GY. 1/405 CS. Ш/457 GY. 1/406 Ventye GY. 1/287, Veresfa(lva) CS. 11/655 Vermes CS. II/535. leg, sz (Cún) BmK. 59; 1878: Vermes — sz (Uo.) BiU. 126; 1894—1904: Vermesi rétek, Vermesi szántó (Cún) NB. 891 ; OrmSz. : Vermös (Cún, Kémes) dn. Vernyók 1542: Wernyak OL. Conscr. Die. Tolna m.; 1554, 1565: Vérnyak K. 266; 1712: pr. Vernyok, határos: Győmőlcsin und Hernyék OL. Ui. et С 15:54; 1855k.: Vernyák — leg, r, sz (Szatina) BmK. 284; 1861: ua. (Uo.) BiU. 795; 1864/889/892: Puszta Vernyok — sz, szö, Vernyok — puszta és sző (Godisa) K; 1866: Vernyák — sz (Szatina) BiU. 796; 1879: Vernyok — sz(Uo.)BiU. 797; Verőfény ~ Prisuníani puszta. Az elpusztult — Szentlászló ^ Laslovo vidékéri feküdt — Verőfény azonosítását a párhuzamos helynévadás biztosítja (délszl. suncani 'napos'). Történeti földrajzi azonosításokhoz igen fontos Verőfény helyének megállapítása. Versend GY. 1/406 Vertike GY. 1/406 Veszer CS. 11/536. 1542: Wezer OL. Conscr. Die. 27/4; 1554: Vazér К. 61; Vidág 1542: Wydagh desolata OL. Conscr. Die. Tolna т.; 1554, 1565, 1582: Vidág К. 261; 1855: Vidákifőld — sz (Baranyaszentgyörgy) BmK. 293; 1864: Vidák patak — patak (Gödre) Kszb.; 1864/890/893: Vidák — e (Gödre) К ; 1890 : Vidák — sz (Gödreszentmárton) Kszb. Vidosfalva CS. И/536. A mai Rózsafa (régebben Büdösfa). Lásd REUTER 1960, 76—7. Világos GY. 1/406 Villány GY. 1/406 (Diós)viszló GY. 1/407 (Somogy)viszló CS. 11/656 Vitorág CS. 11/656 Vizslák GY. 1/335, CS. 11/501 (Siklós)vókány 1710 k.: Vokan OL. U. et С. et С. 37:47, 294. t.; 1786: Wokany KORABINSKY 841. t Vörösmart s GY. 1/407 Zádor CS. П/657 Zalai. GY. 1/408 Zaláta GY. 1/408 Zebegény lásd Szebegény. Zerna GY. 1/408 Zobák lásd Szobák. Zók GY. 1/409 Zöcske GY. 1/409 Zsebe (hn.) 1858/867: Ut... a Zsebe dombon át (Cserkút) BiU. 65; 1865/883/887: Zsebe — leg, sz, sző (Uo.) K. Zsebekuta (hn.) 1430: unus puteus de petra fluens, quem Sebekwtha vocari (Véménd) Z. VIII, 426—8; 1958: Spekkbrunnen (Uo.) — németajkúak népetimologiája. Zsemenye GY. 1/409 Zsibót GY. 1/409 Zsibót Zsibót erdő Bogdásától DK-re település nevét őrzi. Zsibrik CS. III/459. Lásd Liget alatt elmondottakat. A. FORRÁSMUNKÁK ES FELHASZNÁLT IRODALOM AGH 1894 АО. BERZE 1940 BÖCKH 1876 BT BU ÁGH TIMÓT, Emléklapok Pécs kir. város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894. Anjoukori okmánytár. I—

VII. Bp., 1878—1920. BERZE NAGY JÁNOS, Baranyai magyar néphagyományok. I—III. Pécs, 1940. BÖCKH JÁNOS, Pécs városa környékének földtani és vizi viszonyai. A m. kir. földtani intézet évkönyve IV. kötet. Bp., 1876. Átnézeti térképe a főherczegi bellyei uradalomnak. Übersichts-Karte des erzherzoglichen Gutes Bellye 1880. 1:72,000 — Színes litográfia, kiadja az orsz. m. gazdasági egyesület. Melléklet a következő műhöz: Albrecht főherczeg Ő Fensége Bellyei uradalmának leírása. Bécs, 1883. Kiadja az orsz. m. gazdasági egyesület. CS. CSORBA 1857 EPERJES Y 1928 EPERJESY 1929 EPERJES Y 1961 CSÁNKI DEZSŐ, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Bp., 1894, III. Bp., 1897. CSORBA JÓZSEF, Somogy vármegye ismertetése. Pest, 1857 EPERJESY KÁLMÁN, Kézháti térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. A bécsi Collegium Hungaricum füzetei III. Szeged, 1928. 56 lap + 20 mell. és németnyelvű összefogl. (U. ez A szegedi Alföldkutató Bizottság könyvtára. III. szakoszt. 2. sz. alatt is megjelent 48 lap + 20 mell. terjedelemben.) EPERJESY KÁLMÁN, A bécsi hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged, 1929.172 lap. EPERJESY KÁLMÁN, Az első katonai adatfelvétel (1782—