Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához
BARANYA KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK ADATTÁRA 151 ErdL. F. FÉNYES 1836 G. GOMBOCZ 1945 GÖRÖGAtl. GY. GYÖRFFY 1959 HédOklt. HO. HOLUB 1959 HORNYÁNSKY 1864 ILA 1944 IVÁNYI 1909 K. . KAtl. KneidAtl. KNIEZSA 1943 1785) országleírásainak forrásértéke. Agrártörténeti Szemle III (1961.), 522—533. Erdészeti Lapok (periodica) FOLLAJTÁR ERNŐ, Baranya vármegye eltűnt helységei. A Magyar Szociográfiai Intézet Közleményei. I (1942.), 293— 320 + térkép FÉNYES ELEK, Magyarország nak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. I. köt. Pest, 1836. GÖNYEY SÁNDOR, A Drávaszög néprajzi elkülönülése. Pécs sz. kir. város „Majorossy Imre múzeumának" 1942. évi értesítője. Pécs, 1942. 38—64. GOMBOCZ, ENDRE, Diaria itinerum Pauli Kitaibelii 1. Auf Grund originaler Tagebücher zusammengestellt von... Bp., 1945. GÖRÖG [DEMETER], Magyar Atlasz azaz a' magyar-, horvátés tótországi megyék és szabad kerületek földképei. (II. kiadás) Pesten, 1848. GYÖRFFY GYÖRGY, Az Árpád-kori Magyarország töréneti földrajza. I. kötet Bp., 1963., 2. kiad. uo. 1966. (Munkámhoz a 2. kiadást használtam.) GYÖRFFY GYÖRGY, Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp., 1959. A m. néprajzi társ. könyvtára. RADVÁNYSZKY BÉLA — ZÁVODSZKY LEVENTE, A Héderváry család oklevéltára. I—II. Bp., 1909—1922. Hazai Okmánytár. I— VIII. Bp., 1865—1891. HOLUB JÓZSEF, Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyt határper történetéhez (1695—1720). Kny. a Janus Pannonius Múzeum 1959. évi Évkönyvéből. HORNYÁNSKY, VICTOR, Geographisches Lexikon des Königreichs Ungarn. Pest, 1864. ILA BÁLINT, Gömör megye. II. kötet Bp., 1944. IVÁNYI ISTVÁN, BácsBodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. II. kötet 2. kiadás Szabadka, 1909 KÁLDY-NAGY GYULA, Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp., 1960. KORABINSZKY, J. M., Atlas Regni Hungáriáé Portatilis 1804. OL. KNEIDINGER ATLASZ néven ismert kézirati térképgyűjtemény. KNIEZSA ISTVÁN, Keletmagyarország helynevei. Magyarok és románok I. kötet, A magyar történettudományi InKNIEZSA 1943a KNIEZSA 1949 KNIEZSA 1952 KORABINSKY L. LevtKözl. LT. LUKCSICS MERÉNYI 1939 MNy. MNyj. MOKQS 1901 NB. REUTER 1961 REUTER 1963a tézet évkönyve 1943. Bp., 1943. KNIEZSA ISTVÁN, Az Ecsedi-láp környékének szláv eredetű helynevei. Kny. a Magyar Népnyelv IV. kötetéből. Debrecen 1943. A zobori apátság 1111. és 1113. évi oklevelei, mint nyelvi (nyelvjárási) emlékek. Kny. a Magyar Népnyelv VI. kötetéből. Debrecen, 1949. KNIEZSA ISTVÁN, A honfoglalás előtti szlávok nyelve a Dunántúlon. MTA. Nyelv- és irod. tud. oszt. közleményei. Bp., 1952: 373—397. KORABINSKY, ЮН. M., Geographisch — Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn stb. Pressburg, 1786. LIPSZKY de Szedlicsna, IO ANNES, Repertórium locorum... regnorum Hungáriáé stb. Budae, 1808. Levéltári Közlemények. A Magyar Országos Levéltár folyóirata. Bp., 1923- (periodica) LIPSZKY (lásd L. jelzetnél) "Repertoriuma„-ához tartozó térkép adata. Budae, 1806. LUKCSICS PÁL, XV. századi pápák oklevelei. I.— II. kötet Bp., 1931-1938. MERÉNYI FERENC, Domsics Mátyás egyházlátogatása Baranyában 1729-ben. Pécs, 1939. Magyar Nyelv. 1904 — (periodica) Magyar Nyelvjárások. 1951 — (periodica) MOKOS GYULA, A herczegszöllősi kánonok. Más egyházi kánonokkal egybeveté... Bp., 1901. BamL. 235. sz. kézirat. NÉMETH BÉLA kéziratos hatéka. A betűjelzet utáni szám a kézirat megfelelő szakaszát jelenti. NÉMETH BÉLA, Szigetvár története. Pécs, 1903. Magyar Nyelvőr. 1872— (periodica) KISS GÉZA—KERESZTES KÁLMÁN, Ormánysági szótár. Bp., 1952. LUKINICH IMRE, A podmanini Podmaniczky család oklevéltára. I. kötet Bp., 1937. PAIS DEZSŐ—MIKESY SÁNDOR, Névtudományi vizsgálatok. Bp., 1960 című, műben REUTER CAMILLO Baranya megyei helynévgyűjtésem. 75—81. REUTER CAMILLO, Magyaregregy helynevei (Adattár). Dunánt. Tud. Gyűjt. 32. Series Historica 15. Bp., 1961. REUTER CAMILLO, Anyás (Egy földrajzi névadás tanul-