Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

BARANYA KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK ADATTÁRA 149 Szentmiklós CS. И/527. 1542: Zenth Myklos OL. Conscr. Die. 8/4; 1855k.: Szent Miklósi Puszta — e, bels, kert, leg, r, sz (Merenye) BmK. 193; Sz. Miklósi — sző, Sz. Miklósi Puszta — bels, e, leg (Mozsgó) BmK. 202; 1944: Szentmiklóspuszta (Uo.) Hnt. Szentmiklós CS. И/646 Szentmiklós GY. 1/391 Szenttrinitás GY. 1/391 Széplak CS. III/412 Szer GY. 1/392 (Dráva)szerdahely GY. 1/392 Szerecsen CS. 11/528. 1770: Szercsim Vize — tó (Bellye) KneidAtl. 31 ; 1856: Szerecsen tó — folyóággal határolt r és leg (Uo.) BmK. 23; 1910: Szerecsenkerék — domb (Hercegszőllős) Nyr. 190; 1917: Szerecsenytó (Dárda) Nyr. 197; 1942: Szerecsen (Bellye) G. Szigecske CS. 11/648 Szigetfalu CS. И/528. 1554: Szigetfalva К. 835; 1770: Sziget Falu — három szigetre beírva (Bellye) KneidAtl. 31; 1856: Szigetfalu — sz, Szigetfalvi — r (Uo.) BmK. 23. Szigetvár CS. H/575, 583 Szilágy GY. 1/392 Szilvás GY. 1/392 Szobák GY. 1/379. Lásd REUTER1968 101. Szopok GY. 1/393 Szőke CS. 11/529 Szőkéd GY. 1/393 Szőllőmál CS. 11/649 (Kővágó)szőllős 1., (Babarc)szőllős 2., (Herceg)szőll6s) 3. GY. 1/393 Szörény CS. 11/529. Tésenfa: Szöríntisztás — e. Szörény CS. И/649 (Dráva)sztára GY. 1/394 Szűr 1542: Zewr — Hímes(egy)háza előtt említik OL. Conscr. Die. 58/1; 1804: SzurffJ Kati. Szulimán lásd Szőllőmál. Tádéfa(Iva) Tamási CS. 11/649 Ma Kistamási, régi adatom nincsen. Tapasz Tárcsa Tarda (ma Dárda) Tarrós Tékes GY. 1/394 GY. 1/394 GY. 1/394 CS. IH/453 1542: Thelkes — Nádfő és (Gödre)szentmárton között említik OL. Conscr. Die. Tolna m.; 1554, 1565: Telkös —' Nádfő előtt K. 230, azonban hibás azonosítással, mert a mai baranyai Tékes helységgel veszi egynek. 1883: Tékes p. [atak], Somogy m., Gödrekeresztúrtól Ny-ra. Lásd még Telkes alatt. Teklafalu 1838/962: 1838-ban létesült új település volt Teklafalu, akkori nevén Theklasdorf T. MÉREY KLÁRA, Somogy m. mezőgazd. 1790—1848. 99; 1857: Thekla, előbb Títvány ~ Tiltvány, puszta, Ladhoz egy órányira. CSORBA 1857, 214. Telegér GY. 1/395 Teleki GY. 1/395 Telkes (ma Tékes) CS. IH/454. 1542: Thelkes — (Nagy)Ág és Gerényes között sorolják föl OL. Conscr. Die. Tolna m.; 1751: p. Tékes — Eszterházy birtok BamL. Conscr. Dom. Templom malom 1883: Templom malom — az elpusztult Csalántelek vagy Háb templomának a helye, Gerényestől É-ra. Tengeren CS. 11/530 Terecső GY. 1/385, CS. H/530. Vö. Kökény alatt is. Terehegy CS. И/530 Terentás lásd Szenttrinitás. Téseny GY. 1/395 Tézsla CS. IH/454. 1864: Teschler — háromszögelési pont Lengyel Községben. Mekényes község Kszb.-án. Vö. Száz. 1935:670. Tófő CS. IH/454 Togyop GY. 1/395 Torjánc CS. 11/531 Tormás 1554: Tormás ¥.. 249 Torostyán CS. Ш/455. 1912: Torostyán — sz, r (Máza) Kszb. (Nagy)tótfalu 1. GY. 1/396 (Kis)tótfalu 2. GY. 1/396 Tótfalu 3. GY. 1/396 Tóti CS. 11/652. A nevét őrző kis puszta házait az 1960-as évek elején lebontották. Tóti lásd Kistóti. Tótvölgy GY. 1/396 Töleje(hn.) 1856: Tó eleje — r (Bellye) BmK. 23; 1924: Teteje (Uo.) ;1942: Tóeleje (Uo.) G. Töttös 1. — 2., (Kővágó)töttös 3. GY. 1/396 (Csíkos)töttös CS. Ш/455 Turony GY. 1/397 GY. 1/397 GY. 1/398. Lásd Kékesd alatt (Pécs)udvard Ug elmondottakat. (Kis)újbánya 1783: Ui = Bánya, Uj = Bánya Can. Vis. in Hist. Par. Hosszúhetény; 1786: Uj-Bánya, Neugláshutten! KORABINSKY 202. Újfalu (ma Somogy) 1. és 2. GY. 1/398 Újfalu lásd Békató CS. III/416). ŰjIakl.,ÚjIak(csa)2. GY. 1/399. 1528: Wylakcza Zágráb, Draskovich lt. Fasc. 28 n. 6 (Györffy Gy. gyűjt.); 1554: Ujlakcsa K. 808. (Magyar)ürög Üszög GY. 1/399 GY. 1/401 Tésenfa(lva) CS. И/530 Vajszló GY. 1/401 (Kéménd)váralja GY. 1/324. 1855: Várallja — sz, sző (Liptód) BmK. 171; 1865: Várálya — leg (Uo.) PESTY V, 11; 1894—1904: Váralja (Uo.) NB. 2935; 1958: Várali — sz, így ejtik a németek is. Várad CS. H/654 Váralja 1542: Waralya OL. Conscr. Die. Tolna m. (Apát)varasd GY. 1/402 Varga 1542: Warga OL. Conscr. Die. Tolna m.; 1712: Dorf Warga, pr. Also Warga, Dorf Varga, Desertum Varga OL. U. et С. 15:54. fol. 1, 3; Vargány CS. IH/456. 1542: Wargan OL. Conscr. Die. Tolna т.; Alsómocsolád határában: 1855: Vargánya — e, sz BmK. 196; Bikal területén: 1855 : Vargánya — sző BmK. 31; 1864: Vargán — sző Kszb.; Vargán — sző, r, sz BiU. 67/7; 1868: Vargánya — ua. BiU. 68; Szálainak határában: 1864: Varkan, Warkan — r, sz Kszb.; 1870: Vargánya — sz, leg BiU. 789/1, 2; 1961: Vargán — leg, Vargánekker — sz. Várhegy (hn.) 1935 : Várhegy (Kisvaszar) Száz. 1935:683. Várhegy (hn.) 1854: Schlossberg — r (Erdős; mecske) BmK. 258; 1854: Slossberg — sz (Féked) BmK. 77; 1864: ua. — sz, benne két bozótos legelőfolt (Uo.) Kszb.. 1865: Schlossberg — sz (Féked) Kszb.; 1935: ua. Száz 1935:635. Várhegy (hn.) 1865: Vár-hegy — hajdan vá" racs, jelenleg szőllőhegy a község felett (Vörösmart) PESTY V, 272—3; 1917: Várhegy Nyr. 197. Varjas CS. H/534 (Zengő)várkony GY. 1/402 Várkonyvize (hn.) 1352/358: super fluvto de vdla Warkun АО. V, 540; 1353/358: super fluuio de villa Warkun