Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Néprajztudomány - Bosnyák, Sándor: A moldvai csángók mondáiból

A MOLDVAI CSÁNGÓK MONDÁIBÓL 173 — Jajj Istenem, dobjál egy körtét a számba. Hát akkor mentek ott, az Isten őszencsége meglátta, ő nem kelt fel onnét, mert nagyon lusta vót. Aszongya Szén Péternek: — Menny vissza Péter, dobj egy marak port rá. Akkor rádobott egy marak port és mentek tovább. Abból a porból lett a tetű, abból a porból. Máris György 18. Mióta van a szamár hátán kereszt? Ügy hallottam, hogy a szamárra úgy kerűt a kereszt, hogy mikor Marija felült a hátára s vitte küs Jézuskát, s akkor a szamárnak a hátán maratt a kereszt. Dávid Illésné 19. Mióta nem eszik meg a zsidók a disznyóhúst? A zsidók a disznyóhúst akkortól nem eszik meg, mikor Jézus járt a fődön és keresztre fe21. A leesett sárkány. A sárkány, lementünk a Szeret partyára, nagyon-nagyot jött a víz, akkor nagyot jött a víz, akkor hát én gyerek vótam, és egy öregember asz mongya: — Gyere, nézzétek meg a sárkányt. Mer leesett az égből és megvót dögölve. Akkor a víz partyán vót, ő kihúszta a lábát, a lába odyan vót, mind az embernek. A farka olyan vastagon indut ki a testyiből, mind amilyen a testye vót. Akkó körülbelül olyan éves bornyú, akkora vót. De a farka hosszú vót, s olyan recés farka vót, mind az autókerék gumija. Akkor kihúszta a lábát, a lába olyan vót, mind az embernek, csak a körmei vótak hosszúk, öt ujja vót, minden, pontosan. A szája olyan vót, mind a bornyúnak, csak hosszabb és nagyobb. Az ódaián vót egy luk, s oda beleszúrta a botot, asztán enyomta a vízbe, hogy vigye el a víz, de nem vitte el a víz, mer nagyon erős víz ment, de mékse vit*n el, inkább kidopta a szélire. Máris György 22. A halál tanácsa. Hát régen nagyon-nagy betegség vót a faluba. Nagy betegség vót a faluba és imindig tüsszögött az ember és halt meg. Akkor hát bement egy ember a faluba. Hát sok ember meghat, s akkor ő, mikor ment ki a faluból, akkor felült valami a hátára. Föült vaszítették. A zsidók meglátták, hogy olyan véres a kereszten. A disznyó nekisúrolcdott a keresztfának, azóta nem eszik meg a zsidók a disznyóhúst. Gyurka Mihályné Aszongyák, hogy a zsidók azért nem eszik meg a disznyóhúst, hogy hát zsidólejányból lett a disznyó. Dávid Illésné 20. Az ádámcsutka eredete. Mikor a paradicsomkertbe Éva leszakította a tiltott almát, akkor leszakította a tiltott almát, odanyújtotta Ádámnak és Ádám belefalt az almába, akkor hirtelen mekkapta, meggondóta, hogy az tiltott alma,, nem szabad megegye, odakapott, asztán megmaratt a nyakán ez a csutka. Máris György lami a hátára, s vitte ő, de nehéz vót nagyon. Hát vitte, vitte, de nem látott semmit, csak nehéz vót, nehéz, hát mikor félig kivitte a faluból, akkor megszólalt. Asz mongya: — Vigy ki egész a hegyre. Akkor kivitte egészen a hegyre, de nehéz vót, de mégis kivitte. Ügy megizzadott, meg minden. Kivitte a hegyre, a hegyen asz monta: — Na — aszongya — visszamehecc a faluba. Tanujjátok meg mind ászt, hogy mongyátok, mikor tüsszög az ember: Jó egésségire! Jó egésségire! Majd többet nem fognak meghalni az emberek akkor — aszongya. Akkor az ember visszament, akkor elkeszték mondani, amikor tüsszentett, akkor — jó egésségire!, a másik es monta, úgyhogy mektanulta mindenki, hogy — jó egésségire!, ha tüsszög. Asztán többet nem haltak meg. Ez vót a be tekség, ez vót a halál, kivitte az ember a faluból. Máris György 23. A fekete kolera. Asz mongyák, hogy az olyan vót, a kolera, mind egy varjú. S ahun ment a falun, akkor úgy seprette a népet, úgy, csak pusztaltak mind. hátak meg. S akkor egy ember kivitte a faluból, de hogy hova vitte, nem tudom, s akkor elvitte az az ember ászt a kolerát, asztán többet nem vót. Dávid Illésné Hiedelemmondák