Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Tóth, Tibor: A juhtartás szabályozása a mernyei uradalomban

JUHTARTÄS MERNYÉN 255 1. A göllei birkaúsztató tervrajza (1846). vezetni kellett, és sohasem hajtani. Nem szaba­dott engedni a csoportos legeltetést sem, mert így az állatok egymástól nem gyarapodhattak. Minden juhásznak kellett magánál tartani mészvizet, koszkenőcsőt, éles kiskést; ez utóbbit azért, hogy szükség szerint bármikor eret vág­hassanak a bágyadt állatokon. A kötelességről szóló részt az Utasítás végül így zárja le: „Vannak ezeken kívül a Juhá­szoknak több kötelességeik is, melly vagy a már elő adott út mutatásokból következnek, vagy önként minden hiv és iparkodó embertől meg kívántatnak, amidőn mind azon itt elmel­lőzzettek, az üdő körülményeivel az illető Ura­dalmi Tisztviselők által eleikbe és kötelessé­gekbe fog tétetni, azt pontosan tellyesiteni ipar­kodgyanak/ hogy így általuk a Juhászati Gaz­daságban nagyobb sikeres szerencsét tapasz­talni lenesen." A gyapjú megtisztítása, úsztatás A néhány mellékes bevételi forrástól (tej, bőr) eltekintve, a juhtenyésztés eredményessé­ge a nyert gyapjú minőségén és mennyiségén múlott. Nem véletlen tehát, hogy az Utasítás kitért a gyapjú gondozására is, és ezzel egy­időben Grosser János provinciális generális részletes utasítást adott ki ,,A Birka mosás­rul". 57 A gyapjúpiac viszonylagos telítettsége, a ke­reskedők fokozódó igényessége erősítette a mi­nél tisztább gyapjú előállítására irányuló tö­rekvéseket. A kor nagy uradalmai — költséget nem kímélve — sorra építik fel az usztatókat." 8 A korabeli publicisztika — főleg szászországi példákra hivatkozva — a mosott gyapjú na­gyobb értékének propagálása mellett határozott tanácsokkal szolgált az építtetőknek. 59 Viszonylag kedvező helyzetben voltak azok a gazdaságok, amelyek határában természetes folyóvíz, vagy — még jobb esetben — mele­gebb hőmérsékletű állóvíz volt. A szemesi gr. Hunyadi-féle uradalom pl. a Balatonban úsz­tatta birkanyáj át. Hasonlóképpen oldotta meg a gyapjútisztítást uradalmunk öszödi kerülete. 57 Uo. Officiosa. 1770—1852. »A Birka mosás­rul« szóló központi utasítás. A továbbiakban fő­leg erről az utasításról lévén szó, csak a más hely­ről vett megállapításokat fogjuk lábjegyzetben je­lölni. 58 Vö. Szabad György: A tatai és gesztesi Eszter­házy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp. 1957. 85. 1. 59 Angyalffy: im. 1829. febr. 5. 161—169. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom