Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Helytörténet - Gungl, Ferenc: Adatok az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet történetéhez (1870–1880)
AZ ELSŐ PÉCSI MUNKÁS EGYLET 195 Franciaország vándoírútjai kapcsán többé-kevésbé magába szívta azokat a szocialista mézeteket, amelyek akkor a nyugati mozgalomban el voltak terjedve. Az a növekvő figyelem, amelyet a szocializmus eszméinek szenteltek, a szocializmust is divatba hoz! ta Pécsett, a munkások tele voltaik a társadalmi kérdések fejtegetéseivel. Így jött létre Pécsett, s környékén a szocializmust terjesztő imumkásiréteg, amelynek élén olyan vezetők álltak, mint Kretovics József, Mertbe József, Gyurics György és még sokan mások is. Kretovics József segítségével alakult meg 1869. május 9-én az első szoeialislta miunkásszervezet, a Pécsi Nyomdász Egylet 11 . A nyomdász egylet kislétszáma, s elméleti lingatagsága ellenére nagy hatást gyakorolt a helyi mozgalomra. íMerbs József közreműködésével 1869 őszén (megalakult 500 munkás részvételével a Pécsi Általános Munkásegylet, amely az Általános Munkásegylet programját elfogadta, kispolgári szocialista nézeteket is vallott 12 . Mindkét pécsi munkásegylet a fővárosi (munkásegylet fiókegy lette volt. A munkásegyleteikben általában a lassalleánizmus hatás a jellemző; harcoltak a burzsoá hattalcnimail szemben, a parlament szerepét túlbecsülték, de az általános, titkos választójog mellett a munkásság önálló politikád szervezeteiért küzdőttek. Céljuk a szöoialislha társadalom ímegtericimtése volt, de a kapitalizmus!t nem akairták forradalom útján megdönteni, csak azt megreformálni. Elképzelésükben egy olyan szocialisiba társadalom született, amelyben megmaradnak a magántulajdonosok, a munkások, de mindannyiuk élet, s (munkakörülményeiben alapvető változásokat esziközölnek, kulturális téren fejlődhetnek és minden munkás számára biztosítva lesz a munkalehetőség, a 'megélhetés 13 . A pécsi munkásimoagalotm vezetői az oirszágos mozgalommal párhuzamosan megtették az első komoly lépésekét, hogy a ímiunikásságot a szocialista (mozgalomhoz kapcsolják. Ez a imrunkásiréteg ereje tudatában el volt szánva airra, hogy nem (tűni tovább a béklyókat, amelyekéit az osztrák—magyair monarchia teremtett. (A munkások is (elégedetlenkedtek, nap minit nap tiltakoztak a kizsákmányolás és elnyomás ellen, de nem volt előttük eléggé világosan kijelölve a cél, amely helyzetüket a kapitalista társadalomban pontosan 'bevilágította volna, s egyben segítségét nyújthatott a jövő nagy harca megvívásához. Ezért rögtön jelentkeztek a problémák, amikor a munkásság nagyobb megpróbáltatásoknak volt kitéve. Amikor a belügyminisztérium mindkét 11 Typographie. 1869. május 20. 12 Schulíh'Off Géza. A Munkásmozgalom Keletkezésié Magyarországon. Bp. 1895. 5. old. 13 Arany Trombita, 1869. november 6. 1869. december 5. munkásegylet alapszabályait elutasította, s ezzel a 'gyakorlatban fel ds számolta az első szocialista munkásszeirvezetákielt, (a munkások többsége a fellendülő mozgalomtól fokozatosan eltávolodott, a munkások széthúztak, bizalmatlanok voltok egymáshoz, különösen a vezetőkkel szemben, akiknek védelmére mégis nászorultak. A proletárvezetők is nehezen találtak a helyes útra, csak a legöntudatosabbak tartatták a lelket a csüggedőkfben. Közel félévi hallgatás után Pécsett a Hattyú-teremben újból összegyűltek a munkások, tanácskozásokat ifolytattak a munkásosztály helyezetéről, az általános, titkos választójog kivívásáról. Itt határozták el, hogy a mozgalom megmentése érdekében, olyan 'munkásegyletet kell alakítani, amely hivatalosan csak a munkásság segélyezésével foglalkozik. 1870 januárjában kitűzték az új munkásegylet megalakításának időpontját. 1870. február 8-án Pécsett a Hattyú-teremben összegyűlt munkások megalakították az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet-élt. A munkásgyűlésen (megválasztották az ideiglenes vezetőséget. Bäumel Henriiket az egylet titkárának, s a bizottmány tagjait; Burda Vincze, Grimme Ferenez, Gyurics 'Mihály, Grossheim Heinrich, Grimme Erst és Bárvig Józsefet. Ezután elfogadták, az egylet alapszabályalit. A belügyminisztérium 1870. május 14-én jóváhagyta az egylet működését 1 ' 1 ». . . Az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet alapszabálya szerint: 1. §. Az egylet célja (rendes és nő tagjait megbetegedés esetén segélyezni. Halálozásuk esetén a temetkezési költségekhez járulni. Rendes férfi tagjait huzamos keresetképtelenség ideje alatt a rokkantak pénztárának határozatai szerint ellátná. 2. §. Az egylet székhelye Pécs. 3. §. Az egylet kerülete magában foglalja Pécset és környékéit. 4. §. IAZ Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylete a. tagok kölcsönös segélyezése végett összeköttetésbe lép minden hasoncélú magyarhoni egyletek, s intézetekkel, melyek néni Pécsett 'és környékét. 5. §. Az egylet rendes és (tiszteletbeli tagokból áll. Rendes tagok azok, kik az alapszabályok szerint felvételi heti járulékot (fizetnek a segélyezés végett igényit tartanaik az egyleti alapra. Tiszteletbeli tagok, mindazok, kik legalább is az alapszábálycik szerinti tagdíj illetéket beszolgáltatják, de viszont szolgálatról lemondanak. Mindazok, kik az egyleti célok megvalósítása körül érdemeket szereztek magoknak s ennélfogva az egylet által tiszteletbeli tagokul kineveztek. 14 Pécsi Állami Levéltár. Polgármesteri inatok. 176/1883. szám.
