Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Gungl, Ferenc: Adatok az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet történetéhez (1870–1880)

196 GUNGL FERENC 7. §. Bánmely tag, az alapszabályszierű (kötelezettségek teljesítése után iaz egyletből Mléphet. 8. §. Az egylet szervezve van, ha 100 tag csatlakozott hozzá. A továbbiakban a munlkásegylet szervezeti életével foglalkozik az alapszabály. 12. §. Az egylet ügykezelésiét 18 tagból álló bizottmány viszi, ezeknek kétharmadát munkások teszik, utolsó egyharmadát pedig az egylet beteg és rokkant tagjai, úgy szinte mindennemű iparbeliidk képezhettük, a választmányba az egylet orvosai mint tanácskozók bevehetők. 15. §. A választmányi tagok . . . egy évi időtartamirai válaisztattnak ...« Ezután az alapszabály felsorolja a tisztségviselőket, amely szerint két elnök, pénztáros, számvivő, toUnok tevékenykedik a havonként megtartandó lkot imunkásgyűlés közötti időszakban. Majd az egyleti vagyon kezeléséről intézkedik, s végiül a munkások, s a megrokkantak segélyezésével foglalkozik. Mindezek szemléltetően mutatják, hogy a munkásegylet céljaiban nagyon elmaradt a korábban megalakított két szocialista imunkásszeirvezettől, egyáltalán nem szerepel az alapszabályokban a szocialista mozgalom (kiszélesítése. Ez az akkori politikai viszonyok között teljesen érthető volt. A koírmány nem adott ki engedélyt olyan •munkásszervezetnek, amelynek az volt a célja, hogy a niunkésrságot tömörítse a szocializmus zászlaja alá. A proletárvezetők öröme határtalan volt, mert így lehetőséget kaptáik a munkások szervezésére. A munkásegylet 'első gyakorlati lépései ezt fényesen igazolják. Alighogy megszáradt a tinta a munkásegylet alapszabályai engedélyén, az egylet vezetői rögtön felvették a kapcsolatot az országos mozgalommal. A pécsi munkások megbízottai állandóan képviseltették magukat a vidéki, s a fővárosi munkásegyletek gyűlésein, itthon elmondották az ott 'tapasztaltalkat. Az együttműködésire való törekvés tipikus példája az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet munka sgyűUései. 1870. augusztus 20-án reggel a munkások Pécsett a Hattyú-tereim udvarán gyülekeztek. A menet élén menték az egylet vezetői, a meg jelent vidéki 'mozgalmak vezetői, s az ellenzék küldöttei, Lauber Mihály fiatal munkás vitte az egylet vörös zászlaját a Tettyóre a mumkásgyűlés és zászlófelavatás ünnepségeire. A munkásgyűlésen a pécsiek mellett felszólaltak a budapesti, nagykanizsai munkások, akik szolidaritásukról biztosították a munkásokat. A kaposvári, gráci munkások üdvözlő táviratokat küldtek, amelyek kitartásra, szólítottak fel. A korabeli krónikás a munkások felszólalásait ne>m, de a gyűlésien megjelent ellenzéki küldötteik beszédeit (megörökítette. Dietrich pécsváradíi országgyűlési képviselő, aki már a Pécsi Általános Munkásegylet és a budapesti egylet között összekötő szerepet játszott, elmondotta, hogy a pécsi munkásosztály számára a legfontosabb feladat ». . . a szellemi képzés ... — majd arról szónokolt, iminden munkásnak egy szociális demokráciában egyesülve . . . kell harcolni a magyar haza megvédésééirt és felvirágoztatásáért. . .« A M&polgárság névéiben Virág Turli Barcsa zászlóanya hangoztatta ; ». .. Egy szent eszme kiöt ehhez a pompás zászlóhoz ... Ez a zászló szimbólum, jelképe a munkásmozgalomnak, a rendnek és az egyetértésnek . . .«'" A munkásegylet a megalakulás utána években elszigetelt körülmények között dolgozott. Alig tartották meg a rendes havi imuntkásgyuléseket, s azokon is csak a munkásság anyagi helyzetével foglalkoztak. A 70-es évek második felében az országos mozgalomban 'megindult szervező munka hatására a pécsiek fellelkesedtek. Csatlakoztak a fővárosi (kezdeményezésekhez, hogy alakitsák meg a magyar forradalmi munkáspártot. 1876 őszén Pécsett a Schoicz-féle sörcsarnokban, a Graumann János vendéglőjében, Pécsíbányatelepen, Szabolcsbányatelepen felolvasó eistéket tar15 Füinfkirchener. Pécs. 1870. augusztus 24.