Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban
160 SZÉKELY GYÖRGY utal oklevéladó hatóságot (iudex, iuratii cives el universii hospiites) felmutató némi önkormányzata. A nagy fejlődési liehe tőségre vall, Pécs több városnegyedet (pl. Vicus О war), utóbb Németutcát (vicus Thcutunicalis) magában foglaló nagy területié, jóllehet, ez a 697 000 m 2 felület részben beépítetlen volt. Lakosságának diffeirenciáltságára többek Iklözött szegémykórháza, az Erzsébet-kórház vall, amelynek élén a XIV. század végén a pápától is tudomásul vett »szokás« szerint világi emberek álltak: 1393-ig Gál, ennek a pálosremdbe lépése után Miklós. Pécs lakosai közt ezidőtájt állandóiam taláílkozunk kereskedő-vállalkozókkal (mereator, insititoir). Ezek között akadnak, akik sókamairabérlettel is foglalkoznak (Miklós diák, Galdeus Bertalan), Vagy Béccsel állnak kereskedelmi forgalomban (Roger). Van köztük magyar világi értelmiségi (az említett Miklós diák), vannak olaszok (Galious Bertalan, Simon de Talentis, Thalantus de Talentis, Albertus Italicus), van osztrák származású (Gothsialk) vagy Bécsből nősülő (Thalhamar János). A város ipara jelentékeny; szűcs, ötvös, kairdcsiszoló, festő, szabó, ács, molnár fordul elő. 1402ben név szerint említik a város falakon kívüli iparoismegyedét '(vicus Malomsed = Malomszeg), amelyben a Tettye patak lerohanó vázén működő sok vízimalom állt a gabona őrléséire, a fa, gyapjú és bőr feldolgozására. Pécs polgárai igyekeztek a környékbeli falvakban kisebb birtokot szerezni vásárlás vagy zálogba vétel útján. Híradások vannak pécsiek siklósi telek-, patacsi szán" tóíöildszerzéséről, patacsi szőlőiről, patacsniáli borsajtójáiról, pa'tacsii rétjéről, pécsváradi maimaiiról (Hairmasmolon), ürögi imalomirészéről. Pécsi polgár 1385-ben mint jobbágyokon hatalmaskodó mohácsi gazdatiszt szerepel. A jobbágyság pedig felkereste Pécs város piacát, pl. gétmon ostornak, 1349-ben 36 . A XIII. század végére visszanyúló pémzverőkaimarai szerepe is jelentőssé tette Pécset s ebben a tekintetben a püspöki város az állami pénzügyigazgatási szervezet bázisa volt. Már 1327-ben ismerjük Márton mester királyi kamaraispánt és ж Györffy: i. m. 260, 356, 358, 360.; Anjoukori Okmánytár IV. 264, 289. sz.; Zichy Okmánytár (összeállította Nagy, Imre—Nagy Iván—Véghelyi, Dezső. Budapest) II. 271. sz.; Anjoukori Okmánytár V. 138, 332. sz.; Mályusz, Elemér: A mezővárosi fejlődés (Tanulmányok a paraíSiZtiság 'történetéhez Magyarországon a 14. században. IBp. 1953.) 161.; Dl. 5974; Dl. 8776; Dl. 15975; Dl. 6S94; Dl. 8776; Koller, J.; História eipiisicoipatus Quinqueeccleisiiairum,. III. (Posoniii 1784) 171, 210.; Dl. 7101 (Mályusz Elemér regesztája a XIV. századi parasztságtörténieti rnunkaközösiségben); Dl. 7130; Zsigmondkoiri Oklevéltár I. 2429, 3009. sz.; Áldásy: i. m. 48.; Szabó: i. m. 328—330.; Deresényi—Pogány: i. m. 20, 22^23, 34, 38.; Zsigmondkori Oklevéltár II /11. (IBp. 1956) 2096, 3079, 4430. sz.; H/2. 6325, 6328, 6952, 7708 sz.; Dl. 8776; Lederer, Emma: A középkori pénzüzletek története Magyarországon (1000—1458) (Bp. 1932) 164—165.; Dl. 44380. helyettesét (Saldemus filiius magistri Sermoni). 1330/32 években Bomagunta-i János volt a királyi kamainaiispán. 1312/42-ben Chempelyn Endurl (Endre) volt a királya kamaraispáin (a Szerémségibem is). 1343-bam Szaitmiári Miklós mester ugyanazokat a tisztségeket töltötte be. A Pécs— Szerem kamara hovatovább összeforrott iintézményt jelen bebt: mintegy kiét évtizeden át Szerecsen Jakab mester (Jacobus Saracenus, 1352— 53, 1362—63, 1369—71 évekből ismeretes működése), utób'b testvére, Szerecsen János mester (Johannes Saracenus, 1385, 1388) volt ott királyi kamairaiispán. A Károly Róbert és I. Lajos alatti kamarabérleti szerződések 'megállapították, hogy az egyes helységek — nyilván vagyoni állapotuk és forgalmuk mértéke szerint — mekkora összegeket kötelesek ezüsttel megváltva átvenni az új pénzből. Az a körülmény, hogy Pécs messze maradt Zalánfceimén mögött, sőt elmaradt Eng és Szávaszenltdemeter mögött, viszont megelőzte Nagyolaszit és Zimomyt, jelzi, hogy a kamarai székhelyet a püspöki uralom meggátolta a középszint fölé emelkedésben 37 . A magyar és olasz elemből kikerülő pénzügyigazgatási vezetők viszont gyakran megfordulhattak benne. A pécsi egyetem elhelyezése, legalább kezdetben, a krakkóiéval volt párhuzamos. A pécsi egyetem ugyan a domonikosrenddel is szoros kapcsolatban állott, de a püspökkel, mint fő igazgatójával rniégiimkább. így hihetőbb, hogy az egyetem nem a domonkosok kolostora mellett, hanem a belső várban volt, E tekintetben az Evlia Cseleibi török írónál megőrzött hagyomány perdöntőnek látszik: Az isteni Eflatuninak (= Platon) a belső várban lévő régi, tudományos főiskolájíáról ír a muzulmán szerző, 70 boltozatos szobájáról emlékezik meg. Ez a XIV. századra utalhat vissza és valószínűsíti hitelét az akkori krakkói egyetem viszonya a Wawel-'várhoz. 1367ben keletkezett egy krakkói teológiai-filozófiai fcéziratfcötet egyik bejegyzése: »Explicit expositio... in casltro Cracovíiensii eeu in universiitate studii .. . per rnianus cuiusdani studemtis . . .«' № . 37 Györffy: i. m. 261, 324, 302.; Horváth, Tibor Antal—Huszár, Lajos: Kamaragrófok a középkorban (Numizmatikai Közlöiny 1955—56) 23.; Huszár, Lajos: Kamaragrófok a középkorban. I. kiegészítés (Numizmatikai Közlöny 1965—66) 55.; Wertner, Mór: Adalékok (Történelmű Tár 1907) 166.; Anjoukori Okmánytár IV. 211. sz. és 235.; Juhász Lajos: A porta története 1526—1648 (Századok, 1936) 497—498.; Székely, Gy.: Wallons et Italiens en Europe centrale aux XI e —XVI e siècles (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinenstis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica. Tomus VI. Bp., 1964.) 43—44.; Mályusz, Elemér: A mezővárosi... 178.; Bercsényi —Pogány: i m. 23—24. 35 Dercsényi—Pogány: i. m. 53—54, 244.; Gera: i. m. 36.; Dabrowski: i. m. 20, 33.; Morawski: i. m. I. 46.; Áldásy: i. m. 54.
