Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban

160 SZÉKELY GYÖRGY utal oklevéladó hatóságot (iudex, iuratii cives el universii hospiites) felmutató némi önkormány­zata. A nagy fejlődési liehe tőségre vall, Pécs több városnegyedet (pl. Vicus О war), utóbb Német­utcát (vicus Thcutunicalis) magában foglaló nagy területié, jóllehet, ez a 697 000 m 2 felület rész­ben beépítetlen volt. Lakosságának diffeirenciált­ságára többek Iklözött szegémykórháza, az Erzsé­bet-kórház vall, amelynek élén a XIV. század vé­gén a pápától is tudomásul vett »szokás« szerint világi emberek álltak: 1393-ig Gál, ennek a pá­losremdbe lépése után Miklós. Pécs lakosai közt ezidőtájt állandóiam taláílkozunk kereskedő-vál­lalkozókkal (mereator, insititoir). Ezek között akadnak, akik sókamairabérlettel is foglalkoznak (Miklós diák, Galdeus Bertalan), Vagy Béccsel állnak kereskedelmi forgalomban (Roger). Van köztük magyar világi értelmiségi (az említett Miklós diák), vannak olaszok (Galious Bertalan, Simon de Talentis, Thalantus de Talentis, Alber­tus Italicus), van osztrák származású (Gothsialk) vagy Bécsből nősülő (Thalhamar János). A vá­ros ipara jelentékeny; szűcs, ötvös, kairdcsiszoló, festő, szabó, ács, molnár fordul elő. 1402­ben név szerint említik a város falakon kívüli iparoismegyedét '(vicus Malomsed = Malomszeg), amelyben a Tettye patak lerohanó vázén műkö­dő sok vízimalom állt a gabona őrléséire, a fa, gyapjú és bőr feldolgozására. Pécs polgárai igye­keztek a környékbeli falvakban kisebb birtokot szerezni vásárlás vagy zálogba vétel útján. Hír­adások vannak pécsiek siklósi telek-, patacsi szán" tóíöildszerzéséről, patacsi szőlőiről, patacsniáli borsajtójáiról, pa'tacsii rétjéről, pécsváradi mai­maiiról (Hairmasmolon), ürögi imalomirészéről. Pé­csi polgár 1385-ben mint jobbágyokon hatalmas­kodó mohácsi gazdatiszt szerepel. A jobbágyság pedig felkereste Pécs város piacát, pl. gétmon os­tornak, 1349-ben 36 . A XIII. század végére visszanyúló pémzverőkai­marai szerepe is jelentőssé tette Pécset s ebben a tekintetben a püspöki város az állami pénzügy­igazgatási szervezet bázisa volt. Már 1327-ben is­merjük Márton mester királyi kamaraispánt és ж Györffy: i. m. 260, 356, 358, 360.; Anjoukori Ok­mánytár IV. 264, 289. sz.; Zichy Okmánytár (össze­állította Nagy, Imre—Nagy Iván—Véghelyi, Dezső. Budapest) II. 271. sz.; Anjoukori Okmánytár V. 138, 332. sz.; Mályusz, Elemér: A mezővárosi fejlődés (Tanulmányok a paraíSiZtiság 'történetéhez Magyaror­szágon a 14. században. IBp. 1953.) 161.; Dl. 5974; Dl. 8776; Dl. 15975; Dl. 6S94; Dl. 8776; Koller, J.; Histó­ria eipiisicoipatus Quinqueeccleisiiairum,. III. (Posoniii 1784) 171, 210.; Dl. 7101 (Mályusz Elemér regesztája a XIV. századi parasztságtörténieti rnunkaközösiség­ben); Dl. 7130; Zsigmondkoiri Oklevéltár I. 2429, 3009. sz.; Áldásy: i. m. 48.; Szabó: i. m. 328—330.; Deresé­nyi—Pogány: i. m. 20, 22^23, 34, 38.; Zsigmondkori Oklevéltár II /11. (IBp. 1956) 2096, 3079, 4430. sz.; H/2. 6325, 6328, 6952, 7708 sz.; Dl. 8776; Lederer, Emma: A középkori pénzüzletek története Magyarországon (1000—1458) (Bp. 1932) 164—165.; Dl. 44380. helyettesét (Saldemus filiius magistri Sermoni). 1330/32 években Bomagunta-i János volt a kirá­lyi kamainaiispán. 1312/42-ben Chempelyn Endurl (Endre) volt a királya kamaraispáin (a Szerém­ségibem is). 1343-bam Szaitmiári Miklós mester ugyanazokat a tisztségeket töltötte be. A Pécs— Szerem kamara hovatovább összeforrott iintéz­ményt jelen bebt: mintegy kiét évtizeden át Szere­csen Jakab mester (Jacobus Saracenus, 1352— 53, 1362—63, 1369—71 évekből ismeretes műkö­dése), utób'b testvére, Szerecsen János mester (Johannes Saracenus, 1385, 1388) volt ott kirá­lyi kamairaiispán. A Károly Róbert és I. Lajos alatti kamarabérleti szerződések 'megállapítot­ták, hogy az egyes helységek — nyilván vagyo­ni állapotuk és forgalmuk mértéke szerint — mekkora összegeket kötelesek ezüsttel megvált­va átvenni az új pénzből. Az a körülmény, hogy Pécs messze maradt Zalánfceimén mögött, sőt el­maradt Eng és Szávaszenltdemeter mögött, vi­szont megelőzte Nagyolaszit és Zimomyt, jelzi, hogy a kamarai székhelyet a püspöki uralom meggátolta a középszint fölé emelkedésben 37 . A magyar és olasz elemből kikerülő pénzügyigaz­gatási vezetők viszont gyakran megfordulhattak benne. A pécsi egyetem elhelyezése, legalább kezdet­ben, a krakkóiéval volt párhuzamos. A pécsi egyetem ugyan a domonikosrenddel is szoros kap­csolatban állott, de a püspökkel, mint fő igazga­tójával rniégiimkább. így hihetőbb, hogy az egye­tem nem a domonkosok kolostora mellett, ha­nem a belső várban volt, E tekintetben az Evlia Cseleibi török írónál megőrzött hagyomány per­döntőnek látszik: Az isteni Eflatuninak (= Pla­ton) a belső várban lévő régi, tudományos főis­kolájíáról ír a muzulmán szerző, 70 boltozatos szobájáról emlékezik meg. Ez a XIV. századra utalhat vissza és valószínűsíti hitelét az akkori krakkói egyetem viszonya a Wawel-'várhoz. 1367­ben keletkezett egy krakkói teológiai-filozófiai fcéziratfcötet egyik bejegyzése: »Explicit exposi­tio... in casltro Cracovíiensii eeu in universiitate studii .. . per rnianus cuiusdani studemtis . . .«' № . 37 Györffy: i. m. 261, 324, 302.; Horváth, Tibor An­tal—Huszár, Lajos: Kamaragrófok a középkorban (Numizmatikai Közlöiny 1955—56) 23.; Huszár, La­jos: Kamaragrófok a középkorban. I. kiegészítés (Numizmatikai Közlöny 1965—66) 55.; Wertner, Mór: Adalékok (Történelmű Tár 1907) 166.; Anjoukori Ok­mánytár IV. 211. sz. és 235.; Juhász Lajos: A porta története 1526—1648 (Századok, 1936) 497—498.; Szé­kely, Gy.: Wallons et Italiens en Europe centrale aux XI e —XVI e siècles (Annales Universitatis Scien­tiarum Budapestinenstis de Rolando Eötvös nomina­tae. Sectio Historica. Tomus VI. Bp., 1964.) 43—44.; Mályusz, Elemér: A mezővárosi... 178.; Bercsényi —Pogány: i m. 23—24. 35 Dercsényi—Pogány: i. m. 53—54, 244.; Gera: i. m. 36.; Dabrowski: i. m. 20, 33.; Morawski: i. m. I. 46.; Áldásy: i. m. 54.

Next

/
Oldalképek
Tartalom