Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Néprajztudomány - Penavin, Olga: Mutatvány a Baranyai-drávaszögi nyelvatlaszból

MUTATVÁNY A BARANYAI-DRÁVASZÖGI NYELVATLASZBÓL PENAVIN OLGA Az alább következő inéhány térképlap csak mutatvány a baranyai nyelvatlaszból, mely Baranya Jugoszláviába eső részének, az úgynevezett Dirávaszöginek tájnyelvi sajátságait kísiérli meg rögzíteni. A pontos hangtani feljegyzésre való törekvés mellett ez a regionális atlasz szeretné megmutatni az adott pillanat nyelvi valóságát, a köznyelvhez való közeledésit, a tűnőiéiben levő réginek a feltörekvő újjal folytatott harcát, a regionális különfej lődés eredményeit, az egyes nyelvi aiakidk használati körét, társadalmi érvényességét. A forrás a beszélt, az élő nyelv, a mindennapok nyelve volt. A kutaitóponthálózat aránylag sűrű, (két vegyes lakosságú és nyolc magyar falu szerepel a térképlapokon. Az északi rész sűrűbb (7 község), a déli részben csak 3 falut vettünk fel. Az: egyes falvak igen közei fekszenek egymáshoz, 5—10 kilométer a falvak közötti távolság. Az adatközlők megválasztásaikor tekintetbe vettük a bilingvizmus (Heroegszöllős, Darázs) és a diglosszia hatását is. Ami a kérdezett személyek korát illeti, volt közöttük 5 évestől 80" évesig mindenféle korú, de legtöbbet fcözépkorúaktól gyűjtöttünk. így derült ki, hogy az idősebb generáció legtöbb helyen még ma is őrzi a régi életforma mellett a régi nyelvi sajátosságokát is, míg a fiatalok bekerülve az iparosodás áramába elszakadnak a régitől, ez kivetődik a nyelv síkjára is. Már érzik a bomlás a nyelvben, jelentkezik a többrétűség (generációs eltérés!). Itt is 'érzik a gazdasági, társadalmi faktorok hatásaira az egyszerűsödési törekvés a köznyelvi rendszer irányába, sőt megállapíthatóan egyre jobban csökken a nyelvjárásban beszélők száma (ez világszerte általános jelenség!). A drávaszögiiek nyelvét elemezve, a térképlapok itaniúsága sízeriint a következőket állapíthatjuk meg:: I. Fonetikai realizációk A mi baranyai nyelvünk a beszélt magyar nyelvterület déli nyelvjárás területéhez: tartozik, de — mint Kálmán Béla A mai magyar nyelvjárások című munkájában mondja (Bp. 1951): »sok rokon vonást mutat a többi dunántúli nyelvjárással«. Hozzátehetjük még, hogy a szlavóniai szigetmagyarok nyelvével is. Ez érthető is, a különféle telepítésekig a szlavóniai magyarság Baranyához tartozóan élt, fejlődött, ugyanazt a nyelvet beszélte. A telepítések Után Baranyától elszakadva ezek a falvak szigetté váltaik. Sok ősi, közös tulajdonságot megőriztek a szlavóniaiak, de az új környezetbein sok újat, önállót is kifejlesztettek. Ezért írhatja Kálmán Béla a déli nyelvjárásiterület tárgyalásakor: »szinte külön nyelvjárásinak lehet számítani a szlavóniai magyarság nyelvét, .amely sok eltérő vonást mutait«. A drávaszögi fonéma-rendszer: rövid : hosszú : u ü i ú ű í о ö ë ó ő é a e á A fonéma-rendszer egyes tagjainak megvalósulásiaii lés megterheltségi foka: Rövid magánhangzók rendszere: Realizációk: Megterheltségi fok: a > a, a, a > а, о A e > e e > e о > о, о о > о, u, ú V Ö > Ö Ö > Ö, Ü e > e e > e, ö, é, i u > u u > u, o, i ü > ü ü > ü, ö, i, í i> i, i i > i, e л Hosszú magánhangzók rendszere: Realizációk: Megterheltségi fok: á > á, á á > á V ó > ó, ó ó > ó, ú л ő > ő ő > ő, ű, ü é > é, é л ú > ú . ú > ú, u, i ű > ű u > ú, ü, i í > í, j í > í, é