Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Művészettörténet - Hárs, Éva: Képző- és Iparművészeti régióközpontok kialakulása (A vidéken dolgozó művészettörténészek tudományos feladatai)

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI RÉGIÓKÖZPONTOK KIALAKULÁSA (A vidéken dolgozó művészettörténészek tudományos feladatai.) HÁRS ÉVA 1967. okit, 13—14-én az országos múzeumi hónap keretében és a »600 éves a magyar felsőoktatás« pécsi jubileumi ünnepségsorozatának tudományos ülésszakához kapcsolódva, a JRM Képző- és Iparművészeti Osztálya művészettörténeti szekció ülést tartott, »A művészettörténeti kutatás regionális feladatai« témaköriben. A tudományos ülésen a vidéken dolgozó művészettörténészeik, az ELTE Műv. Tört. Tanszéke és az országos szakmúzeumok vezetői vettek részt. Vitaindító előadást tartott dr. Vayer bajos, az ELTE Műv. Tört. Tanszék vezető profeszszora, korreferáitorai voltak: W

einer Mihályné főA művészettörténeti kutatómunka hazai eredményeit vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy az utolsó tíz esztendő alatt a kutatások az ország képző- és iparművészeti kultúrájának mind 'szélesebb területeit zárják magúikba. Az átfogó, összefoglaló művek mellett számos monográfia készült, vagy készülőben van és egyre teljesebb és áttekinthetőbb az a lkép is, amit a múzeumok nyilvántartása az ország műtárgy állományáról élénk tár és a tudományos- kutatás számára ily módon hozzáférhetővé tesz. A kutató és feldolgozó munka szakterületünkön sokrétűen árnyalt. A Szépművészeti Múzeum, egyiptomi gyűjteményéből, a Keletázsiai Művészeti Múzeum gazdag — és önmagában is sokrétű — anyagának tudományos feldolgozásától egészen napjaink élő, kortárs művészetének felméréséig és publikálásáig — bőséges anyag és vizsgálandó téma áll a kutatók rendelkezésére. A témával kapcsolatban két kérdéscsoporttal kívánok foglalkozni. Az egyik: a művészettörténeti kutatómunka megoszlása — a vidék, a régióközpontok kialakulása és bekapcsolódása a tudományos kiutaltáéiba — és a másak: a kialakult régióközpontok és az ott dolgozó szakkutatók feladatai a tudományos munka területén. Az első kérdéshez mindenekelőtt azt kell áttekintenünk, hogy hol, milyen intézményeikben is folyik rendszeresen művészettörténeti tudományos kutató tevékenység? — A felsorolás sorrendjét a kutatómunkára fordítható idő szabja meg. Eszerint: a Művészettörténeti Dokumentációs Központban, az ELTE Művészettörténeti Tanszéken, a Szépművészeti Múzeumban, a Maigazgató, a MNM Iparművészeti Múzeum vezetője, dr. Márffy Albin, a Magyar Nemzeti Galéria helyettes főigazgatója, dr. Csatkai Endre, Kossuthdíjas, a soproni múzeum ny. főigazgatója és Hárs Eva, а JPM Képző- és Iparművészeti Osztályának vezetője. A szekcióülés anyagából múzeumunk dolgozójának a vidéki művészettörténészek képviseletében előadott korreferátumát és a felvetett problémák megoldására előterjesztett határozati javaslatát közöljük. gyár Nemzeti Múzeum Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és — ma még a sor végén kell említenem, de egyre nagyobb súllyal és igénnyel — azt a néhány vidéki múzeumot, ahol művészettörténészek dolgoznak. Mindezeknek az intézményeknek azonban elsősorban nem a tudományos kutatás a feladata. Az egyetemi tanszék oktat, a Dokumentációs Központ gyűjtőmunkát végez, a Műemlékfelügyelőség felméri, óvja (karbantartja és restaurálja) az ország műemlékeit, a múzeumok pedig gyűjtenek, nyilvántartanak, kiállításokat 'rendeznek — egyszóval a tudományos kutatómunka mindenütt másodlagos, csak a fennmaradó, illetve az ügyesen megtakarított időben végezhető. Ezzel a helyzettel, mint meglévő és változhatatlan ténnyel kell számolnunk és ennek ismeretében és tudatában vetem fel a következőket: miképpen gazdálkodik a tudományos kutatás a rendelkezésére álló kevés idővel és a kutatómunkából részt (kérő vagy abba bevonható szakemberekkel? — Miképpen részesülnek a művészettörténészek azokból a kutatási feladatokból, amelyeknek eredményes megoldásaképpen egyegy tudományos mű megjelenik? — Van-e, szükséiges^-e egy olyan kutatási program, amely a feladatokat a szakkutatók között felosztja, e feladatok ütemezését, a publikálás sorrendjét és fontosságát megállapítja? — Van-e olyan fórum, amely a művészettörténeti kutatás irányait megszabja, ügyel arra, hogy a részkutatások végül is egy egységes koncepció keretébe illeszkedjenek és meghatározott célt szolgáljanak?.— Lehet, valószínű, hogy valahol akadémiai szintien van ilyen, ez esetben nyitott kapukat döngetek,