Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Helytörténet - Kőhegyi, Mihály: Ormánsági jobbágysérelmek. Hirics, Piskó és Kisszentmárton kérései az 1848-as országgyűléshez
ORMÁNSÁGI JOBBÁGYSÉRELMEK Hirics, Piskó és Kisszentmárton kérései az 1848-as országgyűléshez KŐHEGYI MIHÁLY A jobbágyság eltörlése 1848-as szabadságharcunk legnagyobb vívmányai közé sorolható, s aligha kétséges, hogy az ország lakosságának nem kis hányadát érintette. A francia polgári forradalom példájára Európa más országaiban is, ahol feudális jobbágyrendszer uralkodott, végbement a jobbágyság felszabadítása. 1 A felszabadítás azonban általában igen hosszadalmas, évtizedeken át tartó folyamat volt. 2 Tudunk ugyan arról, hogy Magyarországon már a XVIII. század legvégén örökváltsági szerződést kötöttek egyes községek földesurukkal, de ez a jelenség az 1840. évi ún. örökváltsági törvény megszületéséig kivételes jelenség volt, 3 s lényegéiben e törvény megalkotása után is csak szórványosan jöttek létre egyezségek. 4 A földesurak nagy többsége még a törvény köztudomásra jutását is akadályozta. 5 A jobbágyság sokszázados intézményét az 1848. márciusában hozott két törvényeiikk adta át a múltnak, eltönölve a robot, dézsma, kilenced terhes szolgáltatásait, 6 Az utolsó rendi országgyűlés alsótáblája március 6-án 1 Tanulmányok a francia forradalomról (1879). Bp. 1949. Thorez M. bevezető tanulmányával. — Manfred, A.: A oagy francia forradalom. Bp. 1958. 2 Grünberg, Karl: Die Bauernbefreiung und die Auflösung des gutsherrlich-bäuerlichen Verhältnisses in Böhmen, Mähren und Schlesien. I —IL Leipzig, 1893—1894. — Kulischer Josef: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte. Milchen —Leipzig, 1929. 3 Zala megye muraközi járásának a csáktornyai uradalomhoz tartozó kilenc községe 1793—1796 között örökváltsági szerződést kötött Festetich György gróffal. Barta István: Korai örökváltság-szerződések. Agrártörténeti Szemle, 1961. 94—115. 4 Hónán Bálint—Szegfű Gyula: Magyar történet. Bp. 1935. V. 345. 5 Matlekovits Sándor: A földbirtok a nemzetgazdaság jelenlegi álláspontja szerint rendezve. Pest, 1865. 36. — Török János: A földművelés atodályairól s azok elhárításáról Magyarországon. Atheneaum, 1840. 32—33. sz. — Záborszky Alajos: Úrbéri telkek örökös megváltásának terve és hasznai. Pozsony, 1843. — Zsoldos Ignác: Örökváltság. Pest. 1847. 6 A törvény előzményeire, megalkotásának, jóváhagyásának körülményeire Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás. Századok, 1952. 509—592. lefolytatott úrbéri vitája ugyan még arról tanúskodik, íhotgy az úrbéri viszonyokból való kibontakozás kérdése hosszas huzavona után lényegében egy helyben topog, 7 ám a bécsi forradalom híre, Metternich bukása végső lökést adott az ügynek. 8 Március 15-én reggel 8 órakor a követek kerületi ülésre jöttek össze s ezen bemutatták azt a követi nyilatkozatot, mely szerint: »minden úrbéri viszony mindenütt az egész hazában egyszerre leendő megszüntetése iránt akként alkottassák, hogy a magánbirtokosok kármentesítésének kötelességét a közállomány vállalja el.« 9 A 18-án összeült alsótábla ennek alapján egyhangúlag el is fogadta a jobbágyfelszabadításról szóló törvényjavaslatot, az 1848: IX. törvénycikket. A törvény szövege meglehetősen szűkszavú volt: összesen hat mondatban annyit mondott ki, hogy az eddigi jobbágyok nem tartoznak úrbéri szolgáltatásokkal (bevezetés), hogy a földesurakat az ebből eredő veszteségeikért az állam fogja kárpótolni (1—2 §), hogy azokban a községekben, amely ékben a legelők és az erdők eddig osztatlanok voltak, ezeket a területeket a földesurak és a volt jobbágyok továbbra is közösen használják (3 §), hogy a parasztok fölött többé nem bíráskodhatnak nemesi úriszékek (4 §) és — végül —, hogy a jobbágyfelszabadítás által érintett földbirtokosok egyelőre haladékot kapnak esetleges adósságaik törlesztésére. A főrendi tábla ugyan változtatni akart a bécsi és 7 Az országgyűlést 1847. novemben 17-én nyitotta meg a király. A vitákat, felszólalásokat az egykorú napilapokban lehet legjobban nyomon követni. Pesti Hírlap, 1847. dec. 9., 12. — Budapesti Híradó, 1847. dec. 5, 7. — A főrendi tábla felszólalásai Budapesti Híradó, 1848. febr. 5, 12. 8 Az országgyűlés követei élénk érdeklődéssel figyelték az európai eseményeiket (sziciliiai, itáliai forrongások; stíriai, felső-ausztriai parasztfelkelések; Lajos Fülöp lemondása) s azokra, pártállásuknak megfelelően, reagáltak is. Pulszky Ferenc: Életem és korom. Bp. 1884. I. 264. — Kéry Gyula: A magyar szabadságharc története napi krónikában. Bp. 1899. 68. 9 A nyilatkozat szövege Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harcának történetéhez. Bp. 1868. I. 9—12.