Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kőhegyi, Mihály: Ormánsági jobbágysérelmek. Hirics, Piskó és Kisszentmárton kérései az 1848-as országgyűléshez

ORMÁNSÁGI JOBBÁGYSÉRELMEK Hirics, Piskó és Kisszentmárton kérései az 1848-as országgyűléshez KŐHEGYI MIHÁLY A jobbágyság eltörlése 1848-as szabadsághar­cunk legnagyobb vívmányai közé sorolható, s aligha kétséges, hogy az ország lakosságának nem kis hányadát érintette. A francia polgári forradalom példájára Európa más országaiban is, ahol feudális jobbágyrendszer uralkodott, végbement a jobbágyság felszabadítása. 1 A fel­szabadítás azonban általában igen hosszadalmas, évtizedeken át tartó folyamat volt. 2 Tudunk ugyan arról, hogy Magyarországon már a XVIII. század legvégén örökváltsági szerződést kötöttek egyes községek földesurukkal, de ez a jelenség az 1840. évi ún. örökváltsági törvény megszüle­téséig kivételes jelenség volt, 3 s lényegéiben e törvény megalkotása után is csak szórványosan jöttek létre egyezségek. 4 A földesurak nagy többsége még a törvény köztudomásra jutását is akadályozta. 5 A jobbágyság sokszázados intéz­ményét az 1848. márciusában hozott két tör­vényeiikk adta át a múltnak, eltönölve a robot, dézsma, kilenced terhes szolgáltatásait, 6 Az utol­só rendi országgyűlés alsótáblája március 6-án 1 Tanulmányok a francia forradalomról (1879). Bp. 1949. Thorez M. bevezető tanulmányával. — Manfred, A.: A oagy francia forradalom. Bp. 1958. 2 Grünberg, Karl: Die Bauernbefreiung und die Auflösung des gutsherrlich-bäuerlichen Verhältnis­ses in Böhmen, Mähren und Schlesien. I —IL Leipzig, 1893—1894. — Kulischer Josef: Allgemeine Wirt­schaftsgeschichte. Milchen —Leipzig, 1929. 3 Zala megye muraközi járásának a csáktornyai uradalomhoz tartozó kilenc községe 1793—1796 kö­zött örökváltsági szerződést kötött Festetich György gróffal. Barta István: Korai örökváltság-szerződések. Agrártörténeti Szemle, 1961. 94—115. 4 Hónán Bálint—Szegfű Gyula: Magyar történet. Bp. 1935. V. 345. 5 Matlekovits Sándor: A földbirtok a nemzetgaz­daság jelenlegi álláspontja szerint rendezve. Pest, 1865. 36. — Török János: A földművelés atodályairól s azok elhárításáról Magyarországon. Atheneaum, 1840. 32—33. sz. — Záborszky Alajos: Úrbéri telkek örökös megváltásának terve és hasznai. Pozsony, 1843. — Zsoldos Ignác: Örökváltság. Pest. 1847. 6 A törvény előzményeire, megalkotásának, jóvá­hagyásának körülményeire Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás. Századok, 1952. 509—592. lefolytatott úrbéri vitája ugyan még arról ta­núskodik, íhotgy az úrbéri viszonyokból való ki­bontakozás kérdése hosszas huzavona után lé­nyegében egy helyben topog, 7 ám a bécsi forra­dalom híre, Metternich bukása végső lökést adott az ügynek. 8 Március 15-én reggel 8 órakor a kö­vetek kerületi ülésre jöttek össze s ezen bemu­tatták azt a követi nyilatkozatot, mely szerint: »minden úrbéri viszony mindenütt az egész ha­zában egyszerre leendő megszüntetése iránt ak­ként alkottassák, hogy a magánbirtokosok kár­mentesítésének kötelességét a közállomány vál­lalja el.« 9 A 18-án összeült alsótábla ennek alap­ján egyhangúlag el is fogadta a jobbágyfelsza­badításról szóló törvényjavaslatot, az 1848: IX. törvénycikket. A törvény szövege meglehetősen szűkszavú volt: összesen hat mondatban annyit mondott ki, hogy az eddigi jobbágyok nem tar­toznak úrbéri szolgáltatásokkal (bevezetés), hogy a földesurakat az ebből eredő veszteségeikért az állam fogja kárpótolni (1—2 §), hogy azokban a községekben, amely ékben a legelők és az erdők eddig osztatlanok voltak, ezeket a területeket a földesurak és a volt jobbágyok továbbra is közö­sen használják (3 §), hogy a parasztok fölött többé nem bíráskodhatnak nemesi úriszékek (4 §) és — végül —, hogy a jobbágyfelszabadítás által érintett földbirtokosok egyelőre haladékot kapnak esetleges adósságaik törlesztésére. A fő­rendi tábla ugyan változtatni akart a bécsi és 7 Az országgyűlést 1847. novemben 17-én nyitotta meg a király. A vitákat, felszólalásokat az egykorú napilapokban lehet legjobban nyomon követni. Pesti Hírlap, 1847. dec. 9., 12. — Budapesti Híradó, 1847. dec. 5, 7. — A főrendi tábla felszólalásai Budapesti Híradó, 1848. febr. 5, 12. 8 Az országgyűlés követei élénk érdeklődéssel fi­gyelték az európai eseményeiket (sziciliiai, itáliai for­rongások; stíriai, felső-ausztriai parasztfelkelések; Lajos Fülöp lemondása) s azokra, pártállásuknak megfelelően, reagáltak is. Pulszky Ferenc: Életem és korom. Bp. 1884. I. 264. — Kéry Gyula: A magyar szabadságharc története napi krónikában. Bp. 1899. 68. 9 A nyilatkozat szövege Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harcának történetéhez. Bp. 1868. I. 9—12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom