Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 247 tissimi muri vim habebant.« = Forgách, Franciscus: Zizethi Hungáriáé daustri potentissimd vera descripto obsidionis. — Nürnberg, 1664. Endier, gyűjteményes kiadásból. 177. pp. — Sziget együk kitűnő kapitánya, Horváth Márk 1559. március 2-^án költ levelében a vár soha meg nem szűnő, örökös javításról így számol be: »-lm mostan délről az város felől az hegy mellett az kéit bástya közit palánkkal állattatom, mert ott nem jó vala; napenyészet félő! való básityát kezdeném csináltatnom, jóllehet az külső váron fölszélről és az vizesárok felől, mint mutattam vala, Nagyságodnak, megcsinálták az palánlkot, meg is vagyon földdel töltve, csak kívül sározni kellene. De még ez váron nagy sdk épülés kellene.« — Takács Sándor: A magyar vár — Századok, 1907. 732. p. SoranzO Jakab velencei követ 1566. augusztus 31ón kelt jelentésében számot ad arról, hogy Sziget erősségét »mocsaras föld veszi körül«, s ez az erősség fő védője. — Barabás Samu i. m. 2. köt. 50—51. P. Csányi Ákos 1566. szeptember 2-án Nádasdy Tamásnéhoz írt levelében világosan utal a földből készített bástyákra: »... a kapu mellett való bástyát, és az uram bástváját, kit Sennyey uram csináltatott, megszaggatták lüvéssel.-« —• Barabás Samu i. m. 2. köt. 52. p. Csányi Ákos egy 'későbbi levelében, melyet már a vár elfoglalása után, szeptember 8-án írt, az özvegy nádoraiénak,' Nádasdy Tamásnénalk, beszámol az ostrom utolsó szakaszának főbb eseményeiről, — még nem jutott el híre, a vár elestének, ekkor még Kanizsára. — ».. . Az janicsárok benn vadnak az pálmákba, az tültésbe ásták magokat, három helen...« A (ianicsárdk) amazok ássák, ideki vonják az palánk fűidét.« — Barabás i. m. 2. köt. 59. A Bécsi Kódex (9026. sz.), amely feltehetően Szigetvár 1566. szeptember 7-i elfoglalása után a törökök által a győri táborba bocsátott hajdú elbeszélését tartalmazza, a földből és fából készített védművekre is kitér: »Zrínyi magyar szokás szerint az első bástya mögött vesszőfonatból, fából és földből egy kerítést készíttetett, elrendelte, hogy emögött hasonló keríést készítsenek, közben pedig lőport ássanak el olymódon, hogyha az ellenség az első kerítést netán elfoglalná, és azon át bejönni akarna, a lőpor meggyújtása által levegőbe röpüljön«, közli Gömöry István 1. m. = Hadtört. Köziem. 1894. 539— 544. p. — A »magyar módra« történő várépítést ld. Gerő László i. m. 341—344. p. — Vö. Takács Sándor i. m. = Századok 1907. 726—741. p., 815—837. p. ш Ghyczy Farkas 1562-ben egyik levelében megemlíti a »szigeti módra« készült lövőlyukak fonását, a petrogorai kastély építésével kapcsolatosain: »... az kastély felállítása, fonyása, tapasztása, kész; az belső palánk felállítása, fonyása kész, csak kötéseket kellene kötni lövőhelyeket vágni. Azokáért nem vágattam eddig is ki, hogy Ferenc uram (t. i. Semsey Ferenc) mondta, hogy valami álgyukat bocsát be és embereket, kik szigeti módra tudnak kötéseket, lövőhelyeket csinálni. Azért küldje el őket, mert immár az kapuját beteszik, ezért küldje el Őket, az kik mind az lövőhelyt, mindaz kötést tudják, csakhogy tanulnék tőlük, az itt való mesterek is tanulnának tőlük.« — közli Takáts Sándor i. m. = Századok 1907. VII. 35. p. 145 Istvánffy, Nicolaus i. m. XIX. könyv id. kiadás. 359. p. 146 Uo. XXIII. könyv 484. p., 487. p. — Budina (dd. kiadás) 225. p. 147 Istvánffy, Nicolaus i. m. XIX. könyv (dd. kiadás) 359. p. 148 Pataki Vidor i. m. 1111—119. p., — Gerő László i.m. 331—337. p. 149 »Posthaec trabes & ligne, que illuc ad reparandos in propugnaculis circuitus & ruinas deposita erant... « — Budina i. m. (id. kiadás) 218. p. — Istvánffy, Nicolaus i.m. XXHII. könyv (id. kiadás) 480. p. 484. p. 150 »... quo civitas quae lignis saltern & sepibus cincta fuerat ... « Budina (id. kiadás) 210. p. — Istvánffy Nicolaus i.m. XXIII. könyv (id. kiadás) 480. p. — Zrínyi Miklós 1566. március 21-én Károly főherceghez intézett levelében részletesen kifejti, hogy nagyobb számú katonaságra van szüksége, mivel Sziget városa megnövekedett. — A levelet közli Barabás Samu i. m. 2. köt. 4. p. 151 Ld. a Zrínyi Miklós Múzeum Adattára — Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattára. 152 A Henyei bástyától az új Bagothay bástyáig a keleti irányban húzódó városfal 360 rőf hosszúságú. A Henyei bástyától a vár felé északi irányban a két kapu (a nyugati, valamint az északi kapu) területét is beleszámítva, a város fala 320 rőf. Az 1551. évből fennmaradt várleltár a Henyei bástyát réginek, a Kesas és Bagothai bástyákat újnak nevezi. — ÓL. E—- 554—4 347. 153 Ld. Németh Béla i. m. 31. p. — Németh állásfoglalásának rövid kritikáját ld. Papp László i. m. 223. p. — Németh Béla minden bizonyítást nélkülöző teóriájának alapján építette fel Bende Lajos L m. 66—69. p. is Újváros elméletét. Bende az Újváros területének kiterjedését csaknem az Óvárossal egyenlőnek veszd, de б még Németh Bélánál is tovább jutott feltételezett következtetéseiben, ugyanis a város keleti széléhez egy külső és egy belső vízárkot helyezett, melyet sem az írott források, sem a fennmaradt hiteles ábrázolások nem igazolnak. Bende elképzelésének ellentmond a fennmaradt nagyszámú XVIII. századi térkép ábrázolása. Ezek a mai terepalakülatokfcal megegyezőnek mutatják a XVIII. századi Sziget térségét. Ezek alapján sem az Újváros, Bende által feltételezett kiterjedésére, fekvésére, sem a kettős vízárok létezésére nem lehet következtetni, holott Bende Lajos elképzeléseit a mai terepalakulatokból igyekszik levezetni. 164 Istvánffy, Nicolaus i. m. XXIII. könyv (dd. kiadás) 478—488. p. Sziget ostromának leírásából világosan következik, hogy az egyes várak közül a belső vár volt a legkisebb kiterjedésű, s egy alkalommal Istvánffy határozottan kicsiny méretűnek is mondja. (486. p.) — Budina i. m. (id. kiadás) 197— 230. p. ostromleírásából is ugyanez következik, s (219. p.) a belső vár kicsiny voltára azzal is utal, amikor azt állítja, hogy a nagy, vagy külső vár egyik szögletében állott a belső vár. — Sziget váráról fennmaradt metszetek, valamint a XVI. századi török krónikák Szigetet ábrázdló miniatúrái egyöntetűen mind ezt igazolják. Krizsán László: Török vázlat Szigetvár 1566. évi Ostromához = Hadtört. Köziem. 1956. 147—«151. с közleményében bemutatott török ábrázolás nem hozható kapcsolatba Sziget erősségének hiteles bemutatásával, bár a szerző munkájában ezt figyelmen kívül hagyja. A közölt rajzot (QL Filmtár H. 334.) — közli Molnár József i. m. Műemlékeink sorozat, 13. p., továbbá Papp László i. m. 247. p. 26. kép. — a teljes ábrázolás közölve Kováts Valéria i. m. = JPM füzetek 10. sz. 27. p. 20. kép. 155 Ld. Szigetvár helyszínrajzát, valaimdnt Szigetvár és környéke hegy- és vízrajzi tériképót.