Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

248 KOVÄTS VALERIA 156 Ld. Zrínyi Miklós Múzeum Adattára 1959. évi ásatás, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában az 1959. évi ásatásra vonatkozó dokumentáció. 157 iLd. 1963. X. 11-én a szigeitvári régészeti kutatással kapcsolatos helyszínen felvett jegyzökönyvet. 158 Ld. a Baranyamegyei Múzeumíigazgatóság irattárában e kérdéssel foglalkozó iratanyagot, — A kutatóárok módszerrel folyó féltárással e sorok írója, az ásatás vezetőj'e, nem értett egyet. A várban az egyidejűleg folyó munkák összehangolásával a szelvényes kutatás is megvalósítható lett volna. A vizesárok teljes vonalának, bár a régészeti kutatáson alapuló, de vállalati úton történt kiásása során eleve lemondtunk a tudományos megfigyelésen kívül a nagyszámú tárgyi anyag előkerüléséről is, holott a XVI. század második negyedétől a XVIII. sz, harmadik negyedéig fennállott, 100 méter hosszú árokszakasz felásása kitűnő alkalom lett volna a szigetvári kutatások eredményeinek gyarapítására. Meg kívánjuk jegyezni, hogy az ásatás egyes szakaszainak összefoglalásánál nem hivatkozunk különkülön az ásatás dokumentációjára. A szigetvári ásatások dokumentációja megtalálható a Zrínyi Miklós Múzeum Adattárában, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adattárában. Az évi munkák rövid összefoglaló jelentései az 1960—65. évi Régészeti Füzetekében jelentek meg. 159 A torony és környezetének rekonstrukciós leírását Németh Béla i. m. 45—47. p. részletesen közli, de mindaz, amit állít, kitűnő forráson alapuló, de rosszul értelmezett, spekulatív elképzelés, melyet a régészeti feltárás eredményei és az írásos források ismeretéiben nem fogadhatunk el. 160 141Ц március 20-án kelt öklevél szerint Zyqetbeli Antimius fia Gergelytől, s fiától Ozsváttól, a pécsi káptalan bizonyságlevele szerint Alma Zygeth-i Tamás csere útján megszerzett jobbágy telkekhez a somogyvári Szt. Egyed konvent; bizonyítása szerint az előttük személyesen megjelenő Alma Zygeth-i Dámján fia Demeter, Alma Zygeth-i Tamás testvére hozzájárul. OL. DL. 9761. ш Az OL. DL. 9761. sz. oklevele alapján feltételezhető, hogy a Szigeti család valamelyik tagja építette Sziget első erősségét, melyet viszont Ozsvát tovább erősített. A Szigethi család előtt másokról nem történik említés az okleveles forrásoknál. Az OL. DL. 88383. sz. 1463. április 28. kelt oklevél szerint a Garai család birtokában van Sziget vára (arx) és városa (oppidum). Az oklevél szerint Garai László nádor özvegye Alexandra tesseni hercegnő és fia Jób szigeti várnagyaiknak és tisztjeinknek megparancsolták, hogy Sziget-i polgáraiktól és jobbágyaiktól többet ne követeljenek, és az Anthemius-ok alatti szaszabadságaikat, s jogaikat ne korlátozzák. — Az Anthemius családot Istvánffy, Nicolaus (XIX. könyv. — id. kiadás. — 359. p.) görög eredetűnek mondja, de Németh Béla (i. m. 21—25. p.) a fennmaradt oklevelek alapján ösi baranyai származásukat bizonyítja be. 162 A talicskák szakszerű kiemelésééit, valamint konzerválásáért Kemény Miklósnak, a JPM. restaurátorának ezúton mondok köszönetet. Köszönet illeti Némethy Endrét, a Központi Múzeumai Technológiai Csoport igazgatóját, a taliicskáknafc a Technológiai Csoportnál történő helyreállításáért. Megköszönöm szíves fáradozását Szalay Zoltánnak, G Technológiai Csoport főirestaurátorának, a konzerválás, valamint a vegyi analízis elvégzése miatt, A 2 darab kisebb méretű fatáMcsfca fenék- és oldaldeszkái között korrodeált vasimaradvány volt található. — Szalay Zoltán szóbeli közlése alapján. Therjék Tamás 1555. október 7-én kelt levele szerint a síkföldi várak egyik lényeges építőeszköze a fata'liciska volt. Therjék azt írja levelében a készülő rótt palánkról, hogy két halom töltést kellene készítenie az ágyúk számára. Erre a célra földhordcszekeireket és 100 »kézentoló talyigát« kér a nádortól, a hegyesi palánk építése során, — Takáts Sándor i. m. = Századok 1907. 734. p. 103 Istvánffy, Nicolaus XIX. könyv (id. kiadás) 359. p. m 1554-ben Zichy István a kanizsai vizesárok javításáról így ír a nádornak: »Az a kapu mellett ki vízárok vagyon, az vízárkon által a vízben ki rovás volt, eldőlt. Azt mondja Tamás uram (ti. Therjék Tamás), hogy sövénnyel megfonyatta volna, de mostan az víztől hozzá nem férnek; az boronáját és földét kihordatta az vízből... az vízárokba cövekeket felvertek, kin a rovás állott.« — Takáts Sándor i. m. = Századók 1907. 735. p. — A fenti leírás a szigetvári vár vizesárkának a külső várfelöli oldalszélnél feltárt árokpart kiképzésével azonos. m Az 1553-ban készített várleltár együtt tünteti fel a középső vár (arx media) kapuja fölött és a várnagy házában lévő hadiszereiket. Az 1551. évi várléltár viszont a kapu fölött lévő épületiész rendeltetését meghatározza: »Supra portám medie arcis, üb* vicecastellanus residet.« Istvánffy szerint a szigeti ostrom utolsó napján a janicsárok azt a házat gyűitották fel elsőnek, amiben Zrínyi lakott. — Istvánffy, Nicolaus i. m. XXIII. könyv. (id. kiadás) 486. p. Budina is azt állítja, hogy Zrínyi a belső várban lakott, s ugyanitt az épületekben hadiszerek voltak elhelyezve. — Budina i. m. (id. kiadás) 219. p. — Budina folytatva az ostrom történetét, Zrínyi lakhelyét közelebbről is meghatározza: »Septembris die Septima, hoc est vesperi D. Mariae Virginis festő ipso mane circa horam sextam Turcae conjecto in arcem ignem, aedificia in quibus Serinus habitat in interiori arcé contenta, incendunt.« Uo. 221. p. Az épület, amiben Zrínyi utoljára lakott, a várnagy lakóépülete volt, amely a kapu mellett húzódott meg, s fala a bellsővárat védte, így érthető, hogy ez az épület gyulladt meg elsőnek. A várleltárak szerint is kimutathatóan közvetlenül a kapu mellett állt. — Anguissola helyszínirajza szerint ezt az épületet helyreálllítotíták, s raktárnak jelzi. — Ellőtte 45 évvel Evlia Cselebi, 1664-ben Szigetvár várának leírásakor elmondja, hogy »Zerin—oglunak háza igen szép, s jelenleg a parancsnok lakik benne.« Evlia Cselebi i. m. 493. p. Anguissola-mál viszont már a városban dzsámi közelében találjuk (K. jelzés alatt) a pasa lakóépületét. 166 L, az ásatási helyszínrajzot. Ez a hely megegyezik az általiunk ismert 4 váriéitár szerint a középsővárat és a külső várat öslszekötő híd helyével, s az ostrom két főforrása Budina és Istvánffy leírásával, továbbá a Feridun kódex egyik miniatúra ábrázolásával (40b—42a), ahol a kirohamáslt is megfestette a török mester, Szelaniki feljegyzéseivel azonos tartalommal. »Zirindsik a belső vár hídja fölött lévő kaput kinyitotta, s 300 embernyi puskás, kardos és dzsidás hitetlent maga előtt bocsátván, haj, huj kiáltással és puskatüzzel kirohant az iszlám seregre.« Thury József i. m. = Hadtört. Közlem. 1891. 219. p.. — Budina leírása i. m, 225. p. csak stílusában különbözik Istvánffy soraitól: »Egyszersmind a kapu sarkába dobták pajzsaikat, mellvértjeikat... egy szál ruhában, mezítelen karddal megelégedve, készültek