Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: Sinkó András művészetéről

272 ROMVÁRY FERENC száziad Myamán szinte alig készült kisplasztika. A néhány kivétel főként kínai modorú állatfigura és emberalak volt.

6 Porcelánszobrok itt inkább az újabb időikben, 1923 után készültek. Jeles szobrászokat bíztak meg ekkor egy-egy szobor megmintázásával. Főként azonban kész terveket vásároltak, neves művészek közismert szobrait.

6 A Pécsi Zsolnay Kerámiagyár az 1920-as években áttért a porcelán-gyártásra. Főiként nagyfeszültségű elektromos szigetelőket és háztartási edényárut gyártottak és csaík kis mennyiségben dísztárgyat, főként vázát és tálat. A gyár művészeti vezetőjének, Mattyasovszky Zsolnay Lászlónak kitartó szorgalmazására azonban a művészi porcelángyártás is fellendülőben volt. A Zsolnay gyáriban folyamatos gyakorlata volt a plasztikai alkotásnak. Zsolnay Vilmos idejében Kein Ármin i (működött 1874—83 között), Zsolnay Gyula (1880—83) és Petrides János (1884—88) voltak a szobrászok, de más neves művésziek is szívesen kapcsolódtak be a gyár művészeti tevékenységébe.

7 Stróbl Alajos az 1890-es években pirogtrániiitban mintázta meg Zsolnay Valimos arcmását, Ikésőbfo pedig Ligeti Miklós az if jabb Zsolnay Miklóst. Az épülő parlament pirogránit szobordíszeit, 12 szobrász 88 alkotását is a Zsolnay gyárban kivitelezték.

8 A századelőn Apáti АЫ Sándor (működött 1898—1908 között), Mack Lajos (1899—1916) és K. Nagy Mihály (1888— 1942) mintáztak szobrokat, de Beszédes László, 6 Csányi i. m. 57. o. 7 Niikelszky Géza: A Zsolnay-gyár művészete 1959. 8 C'sányi-4Biirchbauer: Az új Országház Budapest, 1902. 21. o. Az Országház pirogránit szobrait Damkó József, Füredi Rihárd, Haraszti József, Holló Barnabás, Kiss György, Köllő Miklós, Lantay Lajos, Mayer Ede, Radnai Béla, Szász Gyula, Tóth István és Vasadi Ferenc készítették. Maróti Géza, Horvay János, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Lányi Dezső

3 és Beck ö. Fülöp

10 is kapcsolatban állt a Zsolnay gyárral. Főként az épületdíszítő plasztika volt népszerű ezidőtájt. A pirogránit ugyanis kiválóan alkalmas akár mázas, akár pedig zomiánetálan kivitelben szobor, vagy dombormű alapanyagának. Ebben az időben kevés kiplasztika készült. Mattyasovszky Zsolnay László Toezdeményezésére azonban a művészi porcelán gyártás, ezen belül a kisplasztika is szép eredményket mutatott fel. Ö maga is tervezett, nagyméretű zömök szobrokat porcelánfajanszból, játékos mackófigurát, rubiinpiros eozíinmázzal bevont pelikánt és bárányt marcangoló oroszlánt. Gömibala'kú óriásvázáit is sokszor domborműves állatalakokkal népesítette be. Ennek plasztikáját az eozin irizáló fémfényével emelte ki. Ezek a szobrok, és vázák még kerámiaszerűen megfogalmazottak. A két világháború közti időben kezdték el gyártani Izsó Miklós: Furulyázó juhászát és tervéket vásároltak Markup Bélától és Lux Elektől. [Kapcsolatba kerültek Ispánki Józsefiéi, Boldogfai Farkas Sándorral ós Borbereki Kovács Zoltánnal is.

9 A következő időszak porcelán kisplasztikája azonban szorosan kötődik két művésznévhez: az egyik Szomor László, aki ugyan mindössze három évet töltött a gyárban (1937— 40 között), de így is számos alkotása bizonyult időtállónak. Neki főként az egyházi szobrászatban voltaik újszerűen vonzó próbálkozásai. Vonalasam stilizáló művészetének a nagyobb méretek kedvezitek és ennek az igényinek a pirográniit különösen megfelelt. A másik művész, akinek neve 30 év magyar porcelánszobrászatát is rangjelzi, Sinkó András. 9 Nikeliszky: i. m. 48. o. 10 Niikelszky: i. m. 41. o.