Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: Sinkó András művészetéről

SINKÓ ANDRÁS MŰVÉSZETÉRŐL 5 inkó András munkássága 11 A Zsolnay gyár tervezői között az 1935-ös év­ben találkozhatunk először Sinlkó nevével, mi­után a gyár egyszerre 29 kisplasztikáját vásárol­ta meg és kezdte el sorozatgyártásukat. 12 Ezt kö­vetően művészete elválaszthatatlanul összefor­rott a gyárral, a pécsi porcelánnal. A Zsolnay gyár lett az ösztönzője, éltető eleme és a porce­lán a művész elsődleges kifejező eszköze. Szám­talan terv valósult meg fáradhatatlanul tevé­keny -munkássága nyomán, zöanmel kisméretű porcelánfigurák : állat és madár, portré és mese­figura, népi zsánerjelenet és gyermékszobor egyaránt. Élete nem volt könnyű, de ő imagá sok­szor eltúlozta a valót. Természete zárkózott és töprenkedő. Olykor talán a legnagyobb nehézsé­get önmaga legyőzése, képzelt félszeiinek a le­győzése jelentette. Élete kitérőikkel teli, legyő­zött akadályok és leküzdött zátonyok vezetnek 11 Az életrajzi adaitakiat és visszaemlékezéseket Kurucz Kálmán porcelángyári műszaki tisztviselő föl jegyzéseinek fölhasználásával dolgoztam fel. Ku­rucz Kálmán szíves segítőkészséggel bocisájtatta ren­delkezésemre azoikait az adatokat, amelyekéit Siinkó András Zsdlniay-gyárii—Porcelán-gyári működése so­rán itöbb évtizedes kollegiális barátságuk során ösz­szegyűjtött. 12 Pazonkönyvben: 9181—9209. 1935-ös bejegyzés. a végre megtalált állandósághoz, a sikeres mun­ka öröméhez. Munkássága jellemző a korra, szobrocskái a társadalom igényéből fakadtak s a művész álhatatosságán is múlott, hogy ez az »össztársadalmi igény« nem fajult el az önmagá­val szemben való igénytelenségig. Az olyían mű­vészeti ág, mint a porcelánplasztika, állandó buk­tatókat rejt magáiban. Az olcsó megoldás lehető­sége csábítja a művészit, így állandóan a meg­alkuvó ervtelenséggel kell szembeszállnia. A napi igény kielégítése, az alacsony ízléskultúra kiszol­gálása helyett művészi mondanivalóit akart kö­zölni. Ez szívós természetet és makacs elszántsá­got igényel a művésztől, örökös harcot a születő alkotás, a saját igazának a védelmében. Küzdel­mes úton jutott el ISinkó András ennék a tör­vényszerűségnek a felismeréséhez. Pályája a megtorpanások és vajúdó gyötreknek ellenére is ennék a jegyében ívetLődöbt egyre feljebb, az egyéni hang, a salját formanyelv művészi kifeje­ződéséig. Életműve bizonyítja, hogy mindig sike­resen átlendült a holtpontokon. Pécsi működé­sét megelőző három és fél évtized — úgy tűnik — csak félkészülés volt a sikerekben gazdag eredményességihez. Gyermekkori emlékek 1901-ben született egy kis erdélyi faluban, a Kolozs megyei Gyerőmonostoron. Szülei szegény 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom