Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Természettudomány - Horvát, A. Olivér: A Mecsek hegység növényvföldrajza. II.

2Ь HORVÁT A. OLIVÉR a molyhos tölgyesek és bokorerdők kifejlődésének nem kedveznek a természeti adottságok, de a gyertyános- és cseres-tölgyesek és bükkösök fitocönológiailag igen hasonlóak. Hogy mit jelenítenek a relief viszonyok, azt ékesen mutatja Mohács (1. c. 171) klímadiagrammja, mely nagyon hasonló Pécséhez, de a hegyek hiánya miatt nincs meg Mohácsnál a mecseki gazdag vegetáció és flóra. MOHÁCS C° -MM II. (BORISALJEVTC—JOVANOVIC—DUNJIC—MISIC, 1955) A szerzők szerint az Avala hegység klímája kontinentális, a pannóniai klíma hatása alatt áll. (p. 44.) Ezt mutatja a nyár melege, a tél hidege, a csapadék egyenlőtlen elosztása, és főleg a nyári aszály. Tehát maguk a jugoszlávok az Avalât pannóniai jellegűnek tekintik és nem illyr sajátságának. Ugyanezt lehet elmondani a Fruska Goráiról. Mind a két hegység a Mecsekhez hasonló makroklíma és vegetáció tekintetében egyaránt. III. I. HORVÁT (1982) halála előtt megírt, talán éppen utolsó művében Fruska Gora vegetációját Dunai Táj természetes vegetációja című fejezetben (p. 156.) tárgyalja és Querco-Carpinetum croaticum ruscetosum aculeati (tévesen acutinak írva) klimax társulással jellemezve, mely azonos Querco-Carpinetum mecsekense HORVÁT A. O.-val. Állításait talajtanilag is alátámasztja. Műve végén látható térkép is azt mutatja, hogy a Mecsek környék a Carpinion betuli illyrico-podolicumon belül a Querco-Carpinetum croaticum klimax társulással jellemezhető, de már közel fekszik a Quercetum farnetto-cerris serbicum klimax társulás övéhez és ezeken az öveken belül az Avalán és a Fruska Gorán csak extrazonáliasan mutatkozik a bükkös. IV. Ezt a megállapítását a Mecseken hasonló viszonyckról szóló előadásomhoz való hozzászólásában is hangsúlyozta Stolzenauban 1959-ben. (TÜXEN 1963. p. 135, 342.) Először kiemeli I. HORVÁT, hogy helyesen állapítottam meg az*t, hogy £ Mecsek az alföldi sztyepek, a QuercoCerpinetum és Quercetum confertae-cerris övek között fekszik. Másodszor ő is azt tartja, hogy a Mecseken és a Fruska Gorán a molyhos tölgyes és bükkös csak extrazonalisan jelentkezhetik. V. BGRHIDI (1958) flóraelemzése — a Mecseknél nem veszi fel a síksági adatokat, de Belső-Scimogynál és Zselicnél igen és így adódik például, hogy a Potamogeton nantanst hozza a Zselicből, de nem a Mecsekből, egyébként a Zselicből felsorolt 20 fajt, amelyek szerinte a Mecseikbein nem Pereminek, de a már említetten kívül megvannak még a Mecsekben és déli síkján a következők: Helleborus dumetorum (Jakabhegy, Hegyhát), Ranunculus flammula (Villány), Fraxinus oxycarpa = angustifolia (Drávasík), Cardamine amara (Nyugati-Mecsek, újabb adat), Cirsium oleraceum (Sikoinda, Keleti-Mecsek stb.), -4- Cyclamen purpurascens. Szerinte is a Mecsekben feleannyi az illyr elem, mint a Zselicben 0,48, illetve 1.05 %, de a Mecsekben 2,24 % a moesiai (balkáni) elem, míg a Zselicben ez hiányzik. Ugyanígy magas a Mecsekben BelsőSomoggyal szemben a kontinentális, pontusi, pontus-mediterrán, mediterrán (szubmediterrán és dacikus.) elemek száma is. Tehát a Mecsek inkább kelet-balkáni (möziai), kontinentális, pontusi, szubimediterrán jellegű, mint a tőle nyugatra fekvő Belső-Somogy. Ennek lösz területe Zákány körül valóiban Praeiillyrieum, mint nyugaton a Praenoricum és északon a Praecarpaticum, de csak kis területen, ahol együtt él Vicia oroboides, Lamium orvala, egykor Ostrya carpinifolia, Anemone trifolia, Peucedanum verticillatum. Ezek közül egyikmásik faj északabbra is hatol, például a Vicia oroboides. (Zaláiban, Belső-Sornogyban egészen Baranya határáig, itt Erythronium dens-canissal együtt.) VI. SOÓ (1964 p. 127.) A mecseki flórajárást 23 növénnyel jellemzi, de ezek közül a Helleborus odorus a Zselic határán kívül még terem Külső-Somogyiban is, Trifolium pallidum, Medicago arabica, orbicularis terem vagy termett a Mecsektől északra és nem bizonyítható, hogy csak a Mecsekig őshonos, mert itt éppígy lehet behurcolt vagy őshonos, mint tőle északabbra. Cirsium boujartii rendszertani, taxonómiai jellege bizonytalan és a Mecsekből, illetve Pécsről 1873 óta nem került elő. Dianthus pontederae ssp. giganteiformis adatai ismertek Szlovákiából is. Digitalis ferruginea nem a Mecsek szélére, hanem Dél-Baranyára jellemző. Digitalis lanata, Lunaria pachyrrhiza, Doronicum orientale elérik a Közép Hegységet. A Mecsekre tehát jellemző és csak a Mecsek környéken terem: Paeonia officinalis ssp. banatica -f- Ranunculus psilotachys, Sedum neglectum ssp. sopianae 4~ Trigonella gladiata, Cytisus heuffelii, Chaerophyllum aureum, Asperula taurina -f- Digitalis