Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Természettudomány - Horvát, A. Olivér: A Mecsek hegység növényvföldrajza. II.
A MECSEK HEGYSÉG NÖVÉNYFÖLDRAJZA II. .'-У ferruginea, + Örobanche nana, Inula spiraeifolia, + Colchicum hungaricum, Orchis simia, -f- Festuca dalmatica (Soónál nem szerepel, bár előbb került elő, mint az Örobanche nana.) Tehát 13 faj, de ebiből 6 kereszttel jelzett faj nem éri el a Mecseket. A Mecsek környékre nagyon jellemző, de attól nyugatra is terem Aremonia agrimonivides, míg a Helleborus odorus még két ponton eléri a Külső-Somogyot is. Dél-Dunántúli fajok közül a Mecsek környéken is él: Genista ovata ssp. nervata, Lonicera caprifolium (Mecseik környék és Sopron vidék a termőhelye), Tüia argentea, Linum gallicum (1873 óta a Mecsek környékén neon került elő, de KOVÁCS M. és MÁTHÉ I. megtalálták a Mátrában is), Verbascum pulverulentum, Scrophularia scopolii, Aldrovanda vesiculosa (1873 óta nem került nálunk elő), Carpesium wulfenianum, Centaurea banatica, Montia verna, Dianthus armeriastrum, Spergula pentandra {újabban előkerült a Jakabhegyen, itt BOROSsal együtt szedtük, terem még a Nyírségben is), 2 Ruscus, Narcissus, Carex strigosa (terem imég a Mátrában és a Kis Alföldön), Bromus rigidus. (Tehát 34 faj közül 17.) a) A magyar flóra endemikus fajai közül terem a Mecseik könnyeikéin : Dastylorrhiza (Orchis) fuchsii ssp. soóiana (Pécsvárad), Linum hirsutura ssp. glabrescens, Knautia arvensis ssp. budensis, Melampyrum barbatum, Cirsium brachycephalum, Dianthus pontederae, Paeonia officinalis ssp. banatica, 7 taxon. b) Dealpin^borealis és reliktumnövények : Waldsteinia geoides, Senecio fuchsii, Trisetum flavescens, Alnus incana (Baranyai Háromszög), Stachys alpina (Fruska Gorában is megtaláltam), -f- Diphasium complanatum (Mecsekben kihalt), Vaccinium vitis-idaea, 7 taxon (ebből 1 +)• c) Kontinentalis jellegű fajok: Spiraea media, Amygdalus nana, Cerasus fruticosus, Acer tataricum, Vinca herbacea, -j- Phlomis tuberosa (újabban nem kerül elő), Stipa pulcherrima, -\Asyneuma canescens (?), -j- Xeranthemum foetidum (újabb nem kerül elő, az Avalán tömegesen terem), Anchusa barrelieri, Veronica jaquinii, Ajuga laxmanni, Serratula lycopifolia, radiata, Taraxacum жгойпит, 12 taxon (és 3 -ftaxon). d) Kelet-balkáini-daciikus-fajok : Knautia arvensis ssp. rosea, Silène italica ssp. nemoralis, ? Quercus farnetto, őshonos ?, ? Hieracium pallidum, 2 taxon (2 taxon kérdéses). VII. e) A Dunántúli-Középhegy ség (o-val jelöltek a Keleti-Középhegységben is teremnek) és a Praeillyricum közös illyr, atlanti, szubmediterrán és egyéb elemei: Polystichum setiferum, о Hepatica nobilis, Laburnum anagyroides, ? Ononis pusüla, Coronüla coronata, о Lathyrus sphaericus, Lathy rus venetus, о Cotinus coggygria, о Galium divaricatum, Valerianella coronata, Valerianella pumila, Knautia drymeia, Mercurialis ovata, о Fraxinus ornus, Convolvulus cantabricus, о Verbascum speciosum, о Plantago argentea, о Draba muralis, о Dentaria enneaphyllos, о Helianthemum nummularium, о Fumana procumbens, Artemisia alba ssp. saxatilis, Carpesium cernuum, o? Crépis nicaeensis, Hypericum humifusum, о Tunica saxifraga, Dianthus barbatus, Dianthus pontederae ssp. giganteiformis, Sagina cicliata, Polycnemum heuffelii, Primula vulgaris, -f- Cyclamen purpurascens, Rumex pulcher, ? Castanea sativa (őshonos?), Allium ursinum, Allium atropurpureum, Ornithogalum sphaerocarpum, Tamus communis, Luzula forsten, о Limodorum abortivum, о Orchis tridentata, Scirpus radicans (Vorcss: Drávasík), Bromus pannonicus, о Aira caryophyllea. 80 taxonból 40 él a Mecsekben •(**) (+ 4 kétes adat). f) Montán fajok: Fritillaria meleagris (Drávasík) g) Mecsek déli síkságán termő alföldi fajok: Crataegus nigra \ alföldi Aster punctatus ssp. canus /endemikus fajok Sparganium minimum, glaciális relikitum Salvinia natans \ alföldi reliktumok |> postglacialis Plantago maxima j sztyepkorszakból VII. ILUANIC (1983) szictntot Észalk-Horvátország síksági területei földrajzi, klimatikus és vegetációs alapon rokonságban vannak egymással, de egymástól különböznek is speciális klímájuk és különleges réti vegetációjuk alapján. Nyugati, középső átmeneti és keleti részekre különülnek. A keleti rész, amely felett terül el a Dráva bal partján Baranya, viszonylag szárazabb és rétjei a szerbiaiakhoz hasonlóak. Ez a megállapítás is amellett szól, hogy a Mecsek környék nem tartozik a Praeillyricumhoz. Egyébként Rijanié Kelet-Horvátország növényíöldrajzi helyzetéről Churban, 1964. év júliusában a Nemzetközi Növénytársulástani Társaság keletalpesi és dinári csoportjában előadást tartott. ** E csopor/tba sorozhatok még: Aconitum author a, Sempervivum schlehani, Scutellaria altissima, Sorbus domestica és még több; faj, mely az egész Magyar Középhegységben és a Mecsekben is fellelhető.
