Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 249 fel az utolsó küzdelemre ... Zrínyi... parancsot adott, hogy a kapu előcsarnokában lévő nagy ágyút, melyet sok vas és láncdarabokból és ólomgolyókkal töltöttek meg, lője ki az ellenségre, mely sűrűn állott a hídon... Azt mondják ezzel az egy lövéssel az ellenség közül több mint 600 részben elesett, részben megsebesült. Egyszersmind a mieink a legvitézebb és legelszántabb harcot kezdenek, amilyen csak az utolsóul kitűzött harc lehetett. Zrínyi... elsőnek megy a csatába és utána a katonák... A harc azonban a mieink számára egyenlőtlen volt; ... (Zrínyit) Egy másik lövés, mely jobb szeme és füle közt érte, leteríti. Amint leesett, a többieket is — néhány kivételével — a janicsárok lekaszabolták.-« — írja Istvánffy Miklós i. m. 1962. 353^354. p. 167 Szigetvár központi térségének sűrű beépítettsége miatt ezen a területen rendszeres kutatás megindítását a jövőben sem tervezzük, de továbbra is figyelemmel kísérjük a különböző építési és csatornázási munkálatokat, fdgyelembevéve, hogy ma már csak ezzel az egyetlen módszerrel kapunk végleges válaszit az Óváros, valamint az egykori Üjváros területének pontos körülhatárolására, valamint az egykori erősséget körülvevő vizesárkok kiterjedésére, szerkezetére. 168 Szelaniki Musztafa a szemtanú hitelességével beszámol a török győzelem után összehívott divánról. »... Továbbá elhatároztatott, hogy a vár helye maradéktalanul megtisztíttatik, s mind a külső, mind a belső vár más, a legújabb módon fognak megerősíttetni; a mély árkok, bástyák, és lőrések más méretek szerint lesznek. E végből elegendő mennyiségű építőanyag beszerzéséhez hozzá is kezdtek.« — Majd Thury József a következő sordkat már nem szászerimt, hanem sommázva teszi közzé: »-Ezután elbeszéli Szelaniki, hogy a nagyvezir mennyire buzgólkodott a vár fölépítésén, s midőn a dzsámi is elkészült, a vezirek, az állam nagyjai, s számtalan katonaság összegyűlt a várban a hálaadó istentiszteletre.-« — Thury József i. m. = Hadtört. Közlem. 1891. 221. p. Sajnos szószerinti fordítás hiányában nem ismerjük Szokolovics »buzgólkodásánák-« mibenlétét, azt azonban el kell fogadnunk, hogy az érdemleges munka megkezdése előtt először Sziget erősségét valamennyire helyre kellett állítaniok a nagyobb szabású építkezés elkezdése előtt. Hogy poritdsan mikor kezdték meg a tégla, illetve kőépítmények felépítését, erre nincsen közvetlen adatunk, de Evlia Cselebi (i. m. = Török—magyarkor! történelmi emlékek. 3. köt. Bp. 1904. 493. p.) szigetvári leírása alapján isimerjük e munkák befejezésének időpontját. Evlia Cselebi 1664. évi szigetvári utazásiad során leírja, hogy a »-belső várnak« a bejárat mellett lévő bástyáján »három lépés magasságú falon, négyszögletű fehér márványra nagy betűkkel ez a tárikh van felírva: Ilyen tornyot épített a sahnak segítségével Musztafa pasa s az Isten kegyelmével. A tornyok Alburzhoz hasonlókká lettek, Mindegyik egy-egy erős vár. Katonaságunk lakása lett Szigetvár, mi csodálatos van ebben? Nem volt-e mindegyike olyan, mint egy vár? Ej Véli! hangosan mondtam el tarikhját: örökké álljon fenn ez a világon. 981. év.-» — Oselebi leírásában belső várnak nevezi a ma is fennálló várat, középső városnak az egykori Óvárost, vagyis a török lakta Város térségét, s külvárosnak a hajdani Óváros területén kívül eső, a hódoltság alatt kiépített városrészeket. — Az 1573-ban elhelyezett márványtábla helye, ott ahol Cselebi leírja ma is látható, a vár délkeleti bástyájának külső falán, azonban maga a tábla már hiányzik. A hely fényképét közli: Kováts Valéria lm. JPM 1962. évi Évkönyv. 255. p. A felirat szerint, tehát 1573-ban már állt a kőből épített délkeleti bástya, s feltehetően a többi három bástya is elkészült már ekkor. Mivel a délkeleti bástyával teljesen megegyező anyagiban és szerikezetben, s építészeti kiképzésében a délnyugati bástya ezérít ezt a két bástyát teljesen azonos időben készültnek tekintjük. Az anyagában és technikai megoldásaiban szintén teljesen azonos két északi bástya, az északnyugati és északkeleti szintén egy időben készülhetett, azonban időrendi sorrendet írásos forrás hiányában az északi, valamint déli bástyák között megállapítani nem lehetséges. Bár a kő, illetve téglabástyák építésére vonatkozóan nem rendelkezünk megfelelő forrással, nem tartjuk valószínűnek, hogy közvetlenül az ositrom után megkezdték volna építésüket, ugyanis egy 1568-ból fennmaradt szultáni rendelet a vár javítására vonatkozó intézkedéseket tartaniiazza, s valószínű, hogy e nagyobb szabású javítás során építették át a bár bástyáit kő, illetve téglabásityákká. — Karácson Imre: Török—magyar oklevéltár 1533—1789. Bp., 1914. 93. p. 110. sz. oki. 169 Ld. Leandro Anguissola szigeti helyszínrajzát. Közli: Popp László i. m. 218—220. p. — Vö. Evlia Cselebi i. m. = Török történetírók 3. köt. 490—494. P- — Mind Anguissola, mind Cselebi leírásával egyeznie kellene Eszterhazy Pál Szigetre vonatkozó sorainak. Eszterhazy a Mars Hungairdcusban részletesen leírja a téli hadjárat eseményeivel együtt a sereg útvonalát, s az egyes várakról, erősségekről rajzot is készített. — OL. P. 125. (h. Eszterhazy lt.) 702. 118. köt. No. H1895. — Eszterhazy munkájában elmondja, hogy Szigettől negyed mérföldre istvánd falu (ma Istvándi) határában látták meg először Sziget erősségét. Rajzát csak nyomtatásban mellékeli, mivel az, az erősség fekvését, építészeti kiképzését a valóiságnak megfelelően mutatja be. Majd később Turbék (Szulejmán egykori temetkezési helye) elfoglalása után ismét ír Szigetről: »Est itaque Sziget arx munitissima quatvor regularibus lateriis ac quinto triplicato propugnaculis cincta tota paludibus immersa, habet et arcem anteriorem aquea fossa distinctam quadrangularem, in qua excelsa... turris lapidea conspicitur, quam versus civitas subsequitur ibiden cincta arci que anteriori nullo modo coniuncta, haecque eadem quis undequaque immergitur.« Majd végül elmondja, hogy a mocsárból, vízből kiemelkedő erősség olyan, minit a tengerből kiemelkedő hajó. A tengersáncból csak a falak és a torony emelkedik ki. Eszterhazy Pál Szigetre vonatkozó leírása csak nagyvonásdkban fogadható el, ugyanis még meszszebbről is jól láthatta a vízzel körülvett Sziget várát és városi települését, de közelebbről nem állt módjában a részletekéit megfigyelnie. Amit a vár építészeti kiképzésére mond az az ábrázolásra vonatkozik és nem a látottakra. Ekkor már a szigeti vár a maii formájában volt átépítve, tehát egyenlőtlen Oldalú négyszög alaprajzú, négy sarokbástyás vár, nem 4 szabályos oldalú, s az ötödiken háromszoros (illetve hármas) bástyával övezett volt, mint ezt Eszterhazy állítja. A Mars Hunglaiiicusban Eszterhazy félre nem érthető módon a magyar várról ír, arról a várról, amelyet a nála lévő ábrázolás mutatott. Az ábrázolás egykori belső vár téglatornyá* is összetévesztette a török időkben a déli költőgát középső szakaszán emelt feltehetően szintén tégla-