Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 235 24. Fahálós falszerkezet nyoma a hódoltságkori északnyugati bástya. 25. Cölöperősítés a hódoltságkori északkeleti bástya fala alatt. (Nádor Katalin felvételei.) jes bizonyosság elérése. Ez vonatkozik főleg a sziigeti Óváros és Üjváiros (kutatására, melyékre •az írott források is igen kevés használható adatot nyújtanak, s a régészeti feltárást igen megnehezíti a lakott területen végbemenő nagyarányú földmozgás, amely több esetben a régészeti kutatást nem teszi lehetővé.

167 * A szigeti vár magyar időszakára vonatkozó kutatásokat nem tekintjük lezártnak, s a régészeti kutatáshoz kapcsolódó sokrétű probléma megvilágítását a jövőben folytatni kívánjuk. A hódoltság korára vonatkozó régészeti feltárásokat befejeztük. A kérdések egyszerűbbek voltak, kevesebb problémát rejtettek. A török forrásokból ismeretes, hogy amint elfoglalta a török Sziget romhalmazát, már az első tanácskozáson elhatározták a vár átépítésnek, rendbetételének módját.

168 A megváltozott szigeti vár arculatát híven mutatja Anguissola helyszínrajza és Evlia Cselebi szigetvári leírása,

169 A hódoltságkori Sziget kutatását csaknem teljesen Anguissola helyszínrajza után végeztük. Célunk volt a helyszínrajzon feltüntetett épületek megkutatása, amennyiben lehetséges feltárása. Megvizsgáltuk a vár szerkezetét, építési anyagát, s a különféle technikai módozatokat. Vizsgálatunkat a bástyák falánál kezdtük 'el.

170 Megállapítottuk, hogy nem csak a faltechnikában mutatkozik különbség a két déli és két északi bástya között, hanem az alapfal mélységénél is lényeges eltérést tapasztaltunk, ugyanis a két északinál igen csekély az alapfal, addig a déli bástyáknál mély. Kutatásaink során feltártuk az alapfal alatt elhelyezett, az iszapos földbe bemélyedt cölöpsorokat, amely a fal süppedését volt hivatva meggátolni. (25. kép.) A fal építésekor 4 szintben 3 sorban vízszintesen elhelyezett gerendahálózatot építettek, melyet a falköpeny teljesen eltakart. A bástyák építésékor a 3 m szélességű falakba nyomott, kosárboltozatos lőréseket helyeztek el. A két északi bástya fogsoros díszítéséről már szólottunk. (24. kép.) Az egykori török várnál a bástyafalak sokkal inkább kiemelkedtek a könyezetből, mint ezt jelenleg szemlém etjük. A tereprendezés, a modern parkosítás során az elmúlt századok alatt felgyülemlett földfeltöltéseket meghagyták, sőt több helyen növelték, s így a XVII—

XVIII. sz.-i várkönyezet teljesen megváltozott, különösképpen mondható ez a két déli bástyánál, ahol az egykori mocsáriból kiemelkedő kis dombot csaknem teljesen eltüntették. Az új sétautak, valamint a vár szerkezetével egykori környezetével a sajátságos terepalafcülatolkkal összefüggésbe nem hozható új környezet a várnak és környezeténeik egységes viszonyát megszüntette. Éppen az egykori környezet hívebb megismerése végett folytatott kutatásaink lettek volna hivatva a vár jelenlegi külső arculatának kialakításához. E munkáknál azonban sem a vár történeti fejlődésével, sem kutatásaink eredményével nem számoltak.