Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

236 KOVATS VALÉRIA A régészeti munka során az ÉK-i bástyaudvar területéinek magyrészét feltártuk.

171 E területen napvilágra került föUmegrősítő gerenda- és cölöpszerkezet az ingoványos talaj megerősítését szolgálta. A hódoltság koráiban a taiajmegerösítés igen lényeges kelléke volt a bástyák kiépítésének, ugyanis ebiben az időben már a bástyaudvarok vették át azt a szerepet, amit korábban a fiöldibástyák biztosítottak. Az átépített várban az ágyúikat az udvar szintjén a lőrések előtt, nem pedig a ibáöiyiák tetején helyezték él ehhez viszont szükséges volt a (föld egyenletes maximálás^ teherbíró képességének biztosítása. Megállapítottuk, hogy a mocsaras talajt 3 szintben, vízszintes en egymást keresztező gerendasorok a hozzájuk csatlakozó függőleges cölöpökkel az egész bástyaudvar térségére kiterjedtök. A külső gerendaszélek beépültek a vár alapfalába, tehát e gerendaszerkezet szervesen összetartozik a hódoltságkori bástyafallal. (23. kép.) E földmegerositő gerendaszerkezetnél a fa teherbírását valamint rugalmasságát kihasználva, csak a legi szélső szerkezeti elemeket kapcsolták egyíbe így anélkül, hogy merevvé tették volna a föld teherbírásat növelő és biztonságát elősegítő ífakonstrukcíiot, az ágyúk vontatásához kellő szilárdságot, egyenletes itdheribírást értek el. A feltárt gerenda és cölöpszerkezet legmagasabb szintje a várfal lábazatának alsó végével esik egybe. Az udvart egykor a lőrések előtt, az ágyúállásoknál deszkapalló borította. Ennek maradványát az együk lőiriésnél megtaláltuk. A feltart területen a tölgyfapalló teljesen átégve de 26. Hódoltságkori török raktárépület romjainak feltárása a nyugati kötőgát .mellett. (Nádor Katalin felvétele) 27. A hódoltságkori török raktárépület rekonstrukciós rajza az ásatás alapján. (A szerző terve szerint rajzolta Monori Magda.)