Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez
SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 227 helyszínrajzált, s azt tapasztaltuk, hogy a »város« területén feltüntetett utcaihálózat a mai úthálózattal csaknem teljesen megegyezik, s így Anguissola városi településének helyszínrajzát is hitelesnek fogadtuk el. E helyszínrajz segítségévéi pontosan megállapítottuk a török város határát. E területen végzett különböző földmunkák során 10 éven keresztül rendszeres 'megfigyeléseket folytattunk, 151 s ezek is igazolták Anguissola helyszínrajzának pontosságát. A helyszínen végzett megfigyelésekkel, s Anguissola helyszínrajzával a hódoltságkori Szigetvár teljes fel térkép ezését elk és zí t ettük. Az egyöntetűen bizonyítható hódoltságkori szigeti település határait a XVI—XWI. sz.-i szigeti metszeteikkel összehasonlítottuk, ismét azonos eredményt kaptunk. Ezt igazolja félre nem érthető módon az 1551. éviből való várleltár, a városra vonatkozó néhány megjegyzésével, valamint a leltározó helyek felsorolásával. 102 Az Űjváros kutatását nem volt lehetséges Anguissola helyszínrajzának segítségével végezni, ugyanis az 1566. évi osltroni alatt teljesen megsemmisült Üjváros-i település már nem éledt fel többet. Ha figyelembe vesszük a hódoltságkori külvárosi településre vonatkozó forrásokat, melyből kitűnik az új külvárosi település kialakulásának körülményei, topográfiai viszonyai, s világosan áll előttünk, hogy ez az új település nem kapcsolható össze az 1566. év előtti magyar Űjváros településével. Az Űjváros kutatásához csak a helyszíni vizsgálat, valamint a fennmaradt metszetek nyújtottak segítséget, s így e terület, ha nem is teljesen, de nagyvonalakban körülhatárolható volt. Ehhez a XVIII. sz.-i térképanyagot kitűnően felhasználhattuk, ugyanis ezeknek a segítségével még leolvasható volt a várostól délre húzódó, magasabban fekvő, szárazabb terület, mélyet két oldalról mocsaras, vizenyős rétek fogtak közre. Ezért elutasítottunk minden olyan megalapozatlan feltevést, amely a fennmaradt terepalakulatok megfigyelése nélkül, a térképanyag, valamint a metszetanyag tanulmányozása nélkül, rosszul értelmezett, szűklátókörű katonai szemléletből jött létre, amely szerint az Óvárositól délkelet irányban terülhetett csak el az egykori Űjváros. 153 összefoglalva eredményeinket, megállapítottuk, hogy az írásos források, valamint a képes ábrázolások, s a helyszíni terepmegfigyelések alapján Sziget magyar időszakának erősségrendszerét a mai városi településen belül, körül tudjuk határolni, s megállapítottuk, hogy a XVI— XVII. sz.-i képes ábrázolások kisebb-nagyobb eltéréssel ugyan, de lényegében véve megfelelő módon tüntetik fel Sziget erősségét. A lényeget tekintve, az írásos forrásokkal az általunk felvázolt kép teljesen megegyezik. A rendszeres ásatás megkezdése előtt még egy alkalommal visszatértünk a mai vár területén egykor fennállott külső és belső vár viszonyára. Megállapítottuk, hogy egyetlen leírásból, vagy ábrázolásiból sem lehet arra következtetni, hogy a belső vár a ma is fennálló vár területének felelt volna meg. A források szerint az egykori belső vár szűk, kis területet foglalt magában, semmiképpen sem akkorát, mint a ma is álló szigeti vár. 15 ' 1 Ennek ellenére, ha ezt az eleve helytelen kiindulási pontot elfogadnánk, akkor is végsősoron tarthatatlan eredményt kapnánk. Ebben az esetben ugyanis a szigeti erősséget a belső vártól kiindulva egy-egy vár résszel délebbre helyezve kelleme elképzelnünk, ami a terepalakulatok eltorzításához vezetne, nem szólva arról, hogy ebben az esetiben az Űjváros ma is mocsaras mélyenfekvő helyre kerülne. 155 Az előbbi helytelen nézethez hasonlóan már eleve el kellett ejtenünk azt a helytelen álláspontot is, melynek első megfogalmazását Németh Béla 1903-flotan megjelent munkájában bocsátotta közre, amely szerint az egykori belső vár a mai vár középső térségélben lett volna. Ezt az álláspontot régészeti módszerrel cáfoltuk meg a kutatás megkezdésékor. A várudvar központi térségében lévő kis lapos dombocska északi részét egy kutatóárokkal átvágtuk, de sehol sem találtuk meg az egykori belső vár romjait, mint ahogy azt Németh Béla feltételezte, s hasonlóan az egykori vizesárok keresztmetszetét sem találtuk meg, holott, ha e helyen lett volna a vizesárokkal körülvett belső vár, akikor az itt lévő oanladékokkal együtt a vizesárok nyomára kellett volna találnunk, az árok keresztmetszetét is meg kellett volna kapnunk az átvágás során. így a legegyszerűbb régészeti módszerrel Németh Béla álláspontját megcáfoltuk.™ Ezzel együtt Németh Béla munkájának hatása alatt létrejött feldolgozások is elvesztették talajukat.' * A kútfők egybevágó adatai alapján a belső vár kutatását az északnyugati bástyaudvar, valamint a várudvar nyugati térségében kezdtük el. Teljes feltárást nem végezhettünk, e területen akkor még fenntartani kívánt dús vegetáció miatt. 157 Az ásatással egyidejűleg e térségben végzett várhelyreállítási munka, s a nagy mélységben talált maradványok feltárása következtében, a felhalmozódott nagymennyiségű föld miatt, a feltárást csak kutatóárkokkal végezhettük, s csak ottt szelvényesíthettük, ahol erre lehetőség volt. (10. kép.) 158 A legelső kutatóárokban (a) előtűnt az egykori belső vár kerek téglatornyának az alapja. {11. kép.) A következő kutatóárkok segítségével napvilágra került a vár legkorábbi időszakából való kicsiny kiterjedésű, négy szög alaprajzú lovagvárnak északi, keleti alapfalai, valamint a
